Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-21 / 273. szám

4, MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 21., HÉTFŐ Öt és fél hónapon át napi átlag 25 kilométert gyalogolt, össze­sen 3500-at, amíg elérte Santia­go de Compostelát Jakusovszki Dorina. Közben a fiatal kaposvá­ri zarándoknő minimum 13 kilót cipelt a hátizsákban. A térde és a csípője bírta, de vízhólyagok kínozták már az út kezdetén, Ausztriában pedig a talpélei fáj­tak. Svájcban a magas hegyek­ben az oxigénhiány miatt fejfá­jás gyötörte. Mégis menni kel­lett, mert az út maga az élet. Kovács Gábor gabor2.molnar@mediaworks.hu KAPOSVÁR - Az életemet szim­bolizálja ez az út. Öt országon haladtam keresztül - foglalta össze Dorina. - Magyarország a születés, botladozás, az első lépések kora volt. Elindultam, de már akkor kétely volt ben­nem, hogy miért is megyek én. De ha már megcsináltam a fel­hajtást, lépnem kellett. Nem az emberek, saját magam mi­att. Nekivágtunk, Kaposzent- jakabtól egy rövid szakaszon jött velem a tömeg. Az volt bennem, hogy elkanyarodom, és hazamegyek. Kigyalogolni Igalba, Kőröshegyre, végig a Balatonon, kell ez nekem? De ezt akartam, és így volt jó - bel­ső harc volt önmagámmal. Dorinának Magyarország még védőburok volt, jól leszer­vezett szállásokkal. De az első határt, a magyar-osztrákot át­lépni gyalog, egy szál hátizsák­kal az egyik legkeményebb próbatételt jelentette. Tudni kell, hogy néhány éve még bá­tortalannak tartotta magát, gondot okozott neki Budapest­re vonatozni, és átszállni. Bi­zonyítani akart önmagának. Ausztriában és Svájcban szin­tén előre leszervezett szállá­sokkal várták. Némelykor Vi- zy Péter vándor blogja nyomán haladt. A legnagyobb interne­tes közösségi oldalon tette fel a kérdést, hogy ha valaki az út mellett lakik, befogadná-e egy éjszakára, nincsenek nagy igé­nyei, egy hálózsák, vagy egy tál étel, és akár a sarokban is elalszik. Meglepően sokan je­lentkeztek, működött ez a há­lózatos rendszer.- Az igazi kihívást Francia- ország jelentette. Az útinap- lóm megőrizte, hogy féltem tő­le, legszívesebben átutaztam, stoppoltam volna. De itt kel­lett felnövekednem, önálló­nak lennem - folytatta Dori­na. - Hiszek a gondviselésben, nem hagytak magamra fent- ről. Genfben találkoztam egy Patrik nevű zarándokkal, ő ta­nított meg sátrazni, vadkem­pingezni. Gond volt, ha úgy ér­tem egy településre, hogy zár­va találtam a boltokat és pék­ségeket. Be kellett csengetnem házakhoz egy kis ételért. Csak kenyeret kértem, de teli sza­tyor élelmet hoztak, vagy be­hívtak vacsorázni, reggeliz­ni. Franciaországban volt leg­inkább rendben az erőnlétem, sok gyümölcsöt ettem az út mentén, érett a füge, alma, sze­der, málna. Nagyon várta már a spanyol határt, mégis lelkileg ez volt a legmegterhelőbb számára. Ko­moly lelki harcokat vívott. Úti­társakat kapott a sorstól, akik tükörképet mutattak neki. Amíg egyedül haladt, nem kel­lett alkalmazkodnia. Egyedül mehetett volna tovább, de nem akarta elhagyni őket, és a töb­biek is így voltak vele. Spanyol- országtól az ellenkezőjét kap­ta, mint amire várt. Katarzis helyett egy régi út emlékei tör­tek fel. Amikor emiatt panasz­kodott egy útitársnőjének egy szálláson, ezt a választ kapta: ne küzdj ellenük, hagyd, hogy átmenjenek rajtad...- Santiagóban feszültséget éreztem az öröm mellett, nem tudtam kezelni, hogy az út vé­gére értem. Vajon volt értelme? Csak itthon éreztem át, hogy valóban fejlődtem - összegezte Dorina. - Amikor elindultam, magamat akartam jobban meg­ismerni. Az önbecsülésemet helyretenni, nem mások , véle­ményéből táplálkozni. Az éle­temből kimaradt az eltávolodás. Kaposváron születtem, éltem, itt jártam egyetemre, dolgoz­tam. Édesanyám egyedül ne­velt fel, apámmal csak 27 éves korom óta tartom a kapcsolatot. Hazajöttem, és tudom, hogy az életemért én vagyok a felelős. Dorinának sok terve van, de az év végéig még időt adott magának a pihenésre. Még az út előtt állt neki rajzolni, en­nek nyomán sajátos képek születtek „cicazarándokok- ról”, amelyeket akár árulha­tott is volna Santiago de Com- postelában. Otthon felrajzolás­sal és kreativitással szeretne foglalkozni.- Sokan kérdeztek az út költ­ségvetéséről. 500 eurót vál­tottam be, a családtól kaptam egy kis támogatást - számol­ta össze Dorina. - Az osztrák és magyar szállásadók, és az úton megismert emberek se­gítségével alig kellett költe- nem. Svájcban 25 frankot, Ausztriában 40 eurót. Szpon­zort nem kaptam, de legalább nem tartoztam senkinek elszá­molással. Az úton pedig meg­kaptam mindent, amire szük­ségem volt... (f© íM] DD(fOD®[ö) QDíMlDQ GűSl^föitTS g] ^DáCQ(o]®03DÍ](® ­Dorina önmagát kereste az úton Mérföldkövek: Dorinának fel kellett nőnie, önállónak lenni Megérkezés: feszültség és öröm az út végén a katedrálisnál Útjelzők: nem akart többé mások véleményéből táplálkozni Jáger Kinga párbaj nélkül búcsúzott A gulágtól a szuperhatalomig: újszerű megközelítésben a munkatáborok A magányos hősök ideje lejárt KAPOSVÁR A nézők döntése alapján kiesett az X-Faktorból Jáger Kinga. A böhönyei lány az élő show-ban ezúttal Bey- oncé Crazy In Love számát énekelte. A mentorok ezút­tal nem voltak jó vélemény­nyel a somogyi lány előadá­sáról, Gáspár Laci azt mond­ta, ehhez a dalhoz kevés volt Kinga. Még mentora, Tóth Ga­bi sem tudta megvédeni, bár hangsúlyozta a próbák során hiba nélkül elénekelte a szá­mot a somogyi tehetség. Mivel Jáger Kinga kapta a legkevesebb nézői szavaza­tot, így párbaj nélkül esett kV melyen Gáspár Laci két indu­lója, Fejes Szandra és Ónodi János mérette meg magát, s végül Ónodi János búcsúzott az X-Faktortól. Jáger Kinga tehát elbú­csúzott a tehetségkutatótól. Ahogy megírtuk 2012-ben már eljutott a mentor-házig, de akkor Malek Miklós - aki­nek akkor épp Tóth Gabi volt a segítője - haza küldte a ver­senyzőt, így nem szerepelhe­tett az élő show-ban. Volt egy másik megyei in­dulója is a produkciónak, a 28 éves somogyudvarhelyi Balogh Eszter azonban viha­ros körülmények között, már az első fordulóban távozott az X-faktorból. Molnár Gábor KAPOSVÁR Nagy sikerű elő­adást tartott Bertalan Péter tör­ténész a kaposvári Takáts Gyu­la Megyei és Városi Könyvtár­ban a Gulágtól a Szovjetunió szuperhatalmáig címmel.- A rendhagyó történelem- órákon éppúgy, mint kutató­ként a legmodernebb eredmé­nyekre támaszkodom. Akár a Gulágnak, akár a Szovjetunió 1945 utáni történelmének a forrásai most kezdenek előtér­be kerülni - mondta a Kapos­vári Egyetem docense, a társa­dalomtudományi tanszék ve­zetője. - A KGB utódszerveze­tének forrásai a történészek, a társadalomtudományi tren­dekkel foglalkozók számára kincsesbányát jelentenek. Re­mélem, hogy az én számomra is tartogatnak meglepetéseket, amelyekkel gazdagítható a tör­ténelemtudomány. Bertalan Péter előadásában újszerű, hogy folyamatában vizsgálja a sztálini munkatá­borok történetét.- A legtöbb előadás a gulag- ra fókuszál, én arra próbálok választ adni, hogyan függ ösz- sze a Szovjetunió történetével. Az az emberanyag, amelyet a kelet-közép-európai országok­ból a megszálló szovjet csapa­tok a gulagra vittek, méghoz­zá különböző lágertípusokba, a Szovjetunió 1945 utáni szuper­hatalmi státuszához, ha mással nem, a munkájával járult hozzá - fűzte hozzá Bertalan Péter. - Emberek tűntek el a gulág pok­lában, családok mentek tönkre, de közben felnőtt egy atomütő­erővel rendelkező szuperhata­lom, amely 1989-ig az USA-val együtt a világ sorsát megha­tározta. Ez napjainkra is ki­hat, mert Oroszország geopoli­tikai, stratégiai gondolkodásá­ban Közép-Európa ma is jelen­tős szerepet játszik. Bizonyítha­tó, hogy ez a XX. századi hely­zet szerves függvénye. Nincs új a nap alatt: a nagyhatalmak ma ugyanúgy meztelen politi­kai érdekekben, gazdasági be­folyási övezetekben gondolkod­nak, mint a Római Birodalom. Bertalan Péter több ké- let-európai levéltárba eljutott, és most újra ritka források nyomába szándékozik ered­ni. Olyan országok levéltárait akarja felkeresni, ahol a tör­ténelemtudomány most átér­tékelődik, és új értelmezést kap. Ez most a kelet-közép-eu- rópai országokra igaz, ahol új­raírják a régió történetét. Eb­ben szeretne egy transzegye­temi kutatócsoporttal részt venni. Összedolgoznak, tet­te hozzá, mert a modern tu­dományban csak team mun­kával lehet előre jutnj, a ma­gányos hősök ideje lejárt, tet­te hozzá. Kovács Gábor t A A 4 d é 1 Energiával telve: | Dorina hisz a gondviselésben '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents