Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-04 / 259. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 4., PÉNTEK Kigyulladt egy parkoló kombájn A Mező utcában parkolt a jármű, amikor kigyul­ladt. A vágólap és a jármű­vezető fülkéje teljes terjedel­mében égett a város hivatá­sos tűzoltóinak kiérkezésekor, akik két habosított vízsugárral fojtották el a lángokat. M. G. Lángba borult egy személyautó KAPOSVÁR Egy parkoló autó motorterében csaptak fel a lángok a Benedek Elek utcá­ban. A tűz veszélyeztette a szomszédos családi házat. A kaposvári tűzoltók vízsugárral elfojtották a tüzet. M. G. Senki sem sérült meg a tűzben KAPOSVÁR A Sikálós út egy kétszintes lakóházának föld­szintjén keletkezett tűz, mely átterjedt az emeletre is. A lángok megfékezésén a ka­posvári tűzoltók dolgoztak. Az egységeknek sikerült megakadályozniuk a lángok további terjedését, s két gáz­palackot is kihoztak az épü­letből. M. G. Szemtanúkat keresnek KAPOSVÁR Október 22-én este a kaposvári Tesco par­kolójában - a főbejárattal szemben hátramenetben ka­nyarodva - közlekedett egy Volkswagen Passat, amikor feltehetően nekiütközött egy gyalogosnak. Személyi sérü­lésre utaló körülmény nem merült fel, de később a kór­házban megvizsgálták a nőt, mely során könnyű sérülése­ket állapítottak meg. A Kapos­vári Rendőrkapitányság kéri, aki az eseménnyel kapcsolat­ban információval rendelke­zik, jelentkezzen a Kaposvá­ri Rendőrkapitányságon. Vagy hívja a 06-82-502-700-as, a 06-80-555-111-es, a 107-es * vagy a 112-es telefonszám valamelyikét. ► Folytatás az 1. oldalról... SOMOGY Ezer céget vizsgáltak meg a hazai építőiparban két éve, és kiderült, hogy 80 száza­lékuknak volt késedelmes kifi­zetése, 25 százalékuk bajlódott öt éven túli kifizetetlen szám­lákkal, és a vállalkozások fe­lénél előfordult öt éven belül, hogy nem tudtak adótvagy ép­pen munkavállalói bért fizetni, mert nekik sem egyenlítették ki a számlát. Ezzel együtt sokat tisztult a kép az építőiparban, és ehhez Teljesítésigazolási Szak­értői Szerv (TSZSZ) is hozzájá­rult, amely Somogybán aratta első sikereit. Tartozások, felelősségek az építőiparban, avagy hogyan tud­ják érdekeiket képviselni a vál­lalkozók, erről szervezett felvi­lágosító eszmecserét az érintet­teknek a Somogyi Kereskedel­mi Iparkamara és a Somogy Me­gyei Mérnöki Kamara. A Teljesí­tésigazolási Szakértői Szerv sze­repéről tartott előadást a TSZSZ vezető-helyettese, Csermely Gá­bor. A szervezet hároméves mű­ködése alatt 650 kérelmet foga­dott be a vállalkozóktól és 450 szakértői vélemény készített el.- Ezek az eljárások viszony­lag gyorsan lezajlanak, de egy­ben rámutatnak az építőipar problémáira is - állította Cser­mely Péter. - A gondok meg­előzhetőek lennének, ha megfe­lelő volna a dokumentálás, leg­főképpen a szerződés formája és tartalma, az építési és felmérési napló vezetése. Ezen túlmenően a minőség kérdése, az átadás-át­vételi eljárások le (nem) zajlása képezheti vita tárgyát. Ezután már a szakértőknek kell mérle­gelniük az esetet, és ezt csak a fennálló dokumentumok alap­ján tehetik. Már már ritkábbak a fő- vállalkozó, a generálkivitele­ző és a megrendelő közötti vi­ták, ám a ki nem fizetett al­vállalkozók még gyakran for­dulnak a TSZSZ-hez. A 60 na­pos eljárás során a kérelmek beadása utáni hiánypótló sza­kaszban, a szakértők jelenlé­tében a helyszíni szemlén, sőt a bíróságon is meg tudnak pe­ren kívül egyezni. A kedve­ző tapasztalatok mellett azon­ban még mindig vannak olyan esetek, amikor csődöt jelent a nem fizető fél. A vitatott telje­sítés helyszíne alapján 22, és a kérelmezők székhelye szerint még további 14 somogyi ügye volt eddig a TSZSZ-nek, amely pozitív változást hozott a jogi fórumokon.- A legelső győzelem Somogy­bán volt a megalakuláskor: ősz­szel megbízást adott egy vál­lalkozó, aki decemberben már megkapta a pénze 90 százalé­kát. Országszerte azonban nem ilyen rózsás a helyzet - mondta Wagner Ernő, a SKIK elnöksé­gi tagja, aki maga is építőipari vállalkozó. - Az egyik fővárosi kerületi bíróságon éppen most került sorra egy 2014-es ügy, holott gyorsított eljárásban kel­lene tárgyalni. Az 1990-es években sokan lógtak meg az előleggel a szak­mában, és évtizedekig sem le­hetett a pénzt visszaszerezni, a kalandorokat visszariasztja százalékos előleg az ágazat­Azóta sok olyan féket és korlá- Wagner Ernő szerint. Manap- ban, és többnyire nincs gond tot építettek a rendszerbe, ami ság már nem ritka a 30-40 a fizetéssel. K. G. Jogi változások az építőiparban, kiterjesztik a biztosítást A felelősségbiztosítás kiter­jesztése várható a tervezők vonatkozásában, erről is hall­hattak előadást az építőipa­ri vállalkozók. Előfordul, hogy egy építkezés műszaki veze­tőjét perelik, pedig ő csak a munka utolsó fázisában ta­lálkozik az épülettel. Van cég, amit 60 millióra pereltek, te­hát nem babra megy a játék, emiatt is felértékelődhet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szerepe. Az új BTK kü­lönbséget tesz a pótmunka és a többletmunka megítélésé­ben, és ez még nem ivódott be a vállalkozók és megrendelők tudatába. A pótmunka elvo­natkoztatható a működéstől, a többletmunka viszont szük­séges hozzá. Eszerint az elő­re nem látható többletmunka után is jár pénz a törvény sze­rint Ebből még sok vita lesz, jósolta Wagner Ernő, pedig nem pusztán jogi kérdés, mert szakmai ismeretek híján a jo­gászok nem birkóznak meg vele. A közbeszerzések kap­csán is egyre fontosabbá vál­hat TSZSZ, hogy igazolja az el­készült beruházások egyenér­tékűséget azzal, amely után a támogatást kapták. A hatósá­gok ugyanis hosszasan vizs­gálják a projekteket, és bizony előfordul, hogy büntető felje­lentést tesznek. Rendhagyó történelemórát tartottak a könyvtárban a Gulág-emlékév alkalmából Múltidéző a durva megpróbáltatásokról san is internálótáborrá Kis- tarcsa, melyet 1953-ban Nagy Imre miniszterelnök bezára­tott, de 1956 és 1957 között ott őrizték a még el nem ítélt felkelőket és szimpatizánsai­kat, mintegy 3-4000 embert. A hírhedt recski kényszer­munkatáborban 1950 és 1953 között 1500 embert tartottak fogva. Gyeszát Zsolt KAPOSVÁR A Gulág-emlékév alkalmából tartott képekkel illusztrált, rendhagyó iroda­lomórát Lenthár Balázs törté­nész a kaposvári Takáts Gyu­la Könyvtárban csütörtökön. A Rákosi-korszak internáló és munkatáborairól szóló elő­adásában számos új informá­cióval is szolgált a történész a felnőtt közönségnek. Rész­letesen beszélt az internálás történetéről, az internáló- és munkatáborok felépítéséről, azok működéséről, s az oda kerülők megpróbáltatásairól, mindennapjairól. Elmondta, a Szovjetunióban büntetőjo­gi tételként szerepelt a kény­szermunka, itthon 1950-ig nem. Lenthár Balázs felelevení­tette, 1939-ben belügyminisz­teri rendelettel vált hivatalo- Fókuszba került a Rákosi-korszak és az internálás története Szakmai műhely múzeumi eszközzel KAPOSVÁR Ingyenes szak­mai találkozót szervezett a Rippl-Rónai Múzeum hazai múzeumpedagógusok, közmű­velődési szakemberek, pedagó­gusok részére, ahol a Szovjet­unióba hurcoltak drámáját fel­dolgozó témájukhoz, múzeumi foglalkozásaikhoz, óráik meg­alkotásához és azok finomítá­sához kaphattak inspirációt, szakmai segítséget és ötleteket. A szakmai műhely a múze­umpedagógia lehetőségeit vá­zolta fel a téma feldolgozásához, de mindemellett a találkozó lé­nyeges eleme volt a tapaszta­latcsere is, melynek során a té­mát már feldolgozók oszthatták meg egymással eddigi módsze­reiket, eredményeiket. Őszi Zol­tán múzeumpedagógus kérdé­sünkre elmondta, a szakmai műhely fontos szerepet tölt be, hiszen nem könnyű egy, a tör­ténelmünk szempontjából külö­nösen fontos, a Gulag táborok­ba hurcolt magyarok témáját ha­tásossá tenni és hatékonyan fel­dolgozni például az iskolás gyer­mekek számára. A múzeum- pedagógus hozzátette, a szak­mai találkozóra olyan kiállítóhe­lyek, múzeumok, civil szerveze­tek előadóit is meghívtak, akik programjukkal és kiállításuk­kal nem feltétlenül a Gulag té­makört, de hasonló történelmi eseményt (például kitelepítések) dolgoztak fel. Gy. Zs. A görgeteg! tűzoltók lepték meg a két, súlyosan beteg óvodás kisfiút Gyógyító vonulás két betegért CS0K0NYAVIS0NTA - Több kö­zös dolog is van Bucku Gergő­ben és Gerendái Dánielben - mondta Bázelné Mihályka Sza­bina tűzoltó főhadnagy, me­gyei katasztrófavédelmi szó­vivő. - A két csokonyavison- tai kisfiú súlyos betegségben szenved, s mindketten azt az álmot dédelgetik, hogy felnőtt­ként tűzoltók lesznek. Az öt­éves Gergő őssejtbeültetésen is túl van. S édesapja, aki maga is önkéntes tűzoltó úgy gondol­ta, hogy gyógyulásához a fiú által hősként emlegetett tűzol­tók is hozzájárulhatnak. Ezért felkeresték a görgetegi önkén­tes tűzoltó egyesületet, akik a meglepték a két óvodást. A játékra is maradt idő: a kisfiúk felnőttként tűzoltók lennének Csalos István és Antal lános védőruhát húzott, s a gépjár­műfecskendővel leparkoltak a gyerekek utcájában. - A ke­moterápián is átesett gyerekek még nem látták közelről a tűz­oltók járművét, ahogy azt sem, milyen eszközökkel dolgoznak - tette hozzá Bázelné Mihály­ka Szabina. - A görgetegi ön­kéntesek igyekeztek felejthe­tetlenné tenni a kicsik számá­ra ezt a napot, hogy legalább egy kis időre megfeledkezhes­senek betegségükről. A legna­gyobb élményt az jelentette a gyerekeknek, amikor ők is tűz­oltóvá válhattak, s a tűzoltó au­tóval tehettek egy kört a falu­ban. Molnár Gábor allfemafl íMkojofegfe m ^ÍMl ífroraoMnft Kör beta rt^ásqk kora Magasra tömekTJ(B manapság nem ritka] a 30-40MWMMMM százalékéi itjligJH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents