Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2016. NOVEMBER 20., VASÁRNAP SZTORI g TIGRISSZÚNYOG Ázsiai, óceáni elterjedési! szúnyogfaj. Az 1970-es évek végén indult Európába. A peték közvetítői a használt gumiabroncsok, illetve a „szerencsebambusz” volt, amelynek szállítóvizében a lárvák túlélték az utazást. Főleg a borászok lehetnek bogarasak a jövevényektől Most a kabócák támadnak Mintha mindig velünk lettek volna, pedig... Az igazi fagyokig kell a türelem, aztán már nem okoznak ennyi bosszúságot azok a bogarak, amelyek idén őszszel hazánkban is inváziósze- rűen jelentek meg. Vannak, akik a klímaváltozáshoz hasonló mértékű globális problémát látnak a jövevényfajok terjedésében. Fábos Erika INVÁZIÓ Mivel nagyon falánk és hatékony ragadozó, a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először az USA-ba, majd több nyugat-európai országba behurcolták. Nemcsak falánk, de sokkal mozgékonyabb és agresszívabb is, mint az őshonos európai katicafajok, amelyeket gyorsan ki is szorít az élőhelyükről, ezért a harlekin ma már több gondot okoz, mint amennyi hasznot hajt. Magyarországon 2008 februárjában találták először, s mára annyira elterjedt, hogy idén szabályos inváziót okozott országszerte. Az ázsiai márványos poloskához hasonlóan, igaz, az főleg a főváros környékén okozott gondot. Az amerikai szőlőkabóca azonban nemcsak kellemetlenséget és kisebb károkat okoz. A héten emiatt vonta karantén alá az egész badacsonyi szőlőhegyet a Nébih. „Kabóca sokféle van hazánkban, de az amerikai változat a legveszélyesebb, mert ez terjeszti az aranyszínű sárgaságot is, ami egy nagyon komoly fertőző szőlőbetegség - mondta Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára. - Az első itthoni felbukkanása 2013 óta olyan mértékben elszaporodott, hogy Badacsonyban karantént kellett elrendelni miatta. Az elmúlt évtizedekben, főleg a globális kereskedelem miatt, több hasonló kártevő került hozzánk. Ilyen a levélaknázó moly, főleg a vadgesztenyében okozott jelentős károkat, az amerikai kukoricabogár pedig szintén alig húsz év alatt lett komoly kártevő, főleg az aszályosabb években, amelyekből egyre több van. Amióta az uniós határok miatt nincs a növényi szállítmányoknál karantén-ellenőrzés, könnyebb behurcolni a kártevőket, betegségeket. Utóbbiból főleg a burgonya esetében látunk sokfélét terjedni, ami Hollandiából, Lengyelországból került be, és már nálunk is védekezni kell ellene, mert olyan mértékben fertőz.” Ezeknek a fajoknak nincs nálunk természetes ellenségük és a klímához is gyorsan alkalmazkodtak, ezért terjednek eny- nyire. A katica és a poloska főleg inkább csak kellemetlenségeket okoz az embernek. Mindegyik büdös és csíp. Igaz, a csípésére sokan vannak, akik érzékenyek, és rosszabb tüneteket okoz, mint a szúnyogcsípés. A poloska csípése nem veszélyes, és a gyümölcsökben is inkább csak kisebb károkat okoz. „Mindkét faj legnegatívabb gazdasági hatása a szőlő- és bortermelésben jelentkezik - mondta Aponyi Lajos. - Ősszel, amikor már máshol nem találnak annyi táplálékot, mindkét bogár behúzódik a szőlőfürtökbe a bogyók közé. A must préselésekor a keserű testnedveik, a mustba kerülve földimogyoróra, spárgára emlékeztető íz- és illatanyagokkal rontják a must minőEgy a német kutatóintézeteket tömörítő társaság néhány éve egyébként arra az eredményre jutott, hogy minden évben átlagosan hat új idegen fajjal gyarapodik az európai élővilág. Európában csaknem 6000 növényfaj tekinthető idegennek, és ezek fele nem is a kontinensről származik. A jövevény fajok háromnegyed része véletlenül került Európába, és az idegen növényfajok száma 25 év alatt megháromszorozódott. A betolakodók a környezeti adottságok megváltozásán túl legtöbbször további változásokat is előidéznek - amit sokan a klíma- változáshoz hasonlítanak. A jelentős gazdasági károkon kívül genetikai szennyezést is okoznak, egészségügyi következményei lehetnek és a vegyszerhasználatot is növelik. Az invazív rovarok, mint akar a harlekin katica néhány év alatt BABZSiZSIK: A trópusi Amerikából terjedt Európába. Ma már mindenütt kártékony. AKÁC' Egyedi parkfaként, az 1700-as évek elején került hozzánk Amerikából. Akác- erdő-telepítések az 1750-es évek óta zajlanak. Ma már az összes erdőnk 24 százaléka akác, mert olyan helyeken is megél, ahol más fa nem. KRUMPUBOGÁF: Őshazája valószínűleg Mexikó. 1876- ban már Európába induló hajók rakományaiban is felfedezték Amerikában. A második világháború után egész Európában elterjedt. Ma a világon mindenütt pusztít. * * > t Pesti István beleunt a fővárosi konyhák belterjes vil s Tatán olyat csinálhat, amire mindig vágyott ÉSipi Pesti István szerint sem titka, hanem ára van a sikernek: alázatos munka Tatán főz a legjobb konyhafőnök SÉF Pesti István tavaly a budai lantival Michelin csillagot kapott, a héten pedig kihirdették, hogy neki ítélte oda a legjobb hazai konyhafőnök díját a 2017-es Gault & Millau Magyar- ország étteremkalauz. Ezúttal egy vidéki konyhával lett a legjobb, több mint egy éve a tatai Platán étterem munkáját irányítja. Azt mondja beleunt a fővárosi konyhák belterjes világába és abba a fajta pénzhajhá- szó szemléletbe is, amivel a budapesti étterem tulajdonosok jó része rendelkezik. A tatai étterem az első vidéki konyha, ahol dolgozik, mégis rögtön otthon érezte magát, mert valami olyat csinálhat Tatán, amire mindig is vágyott. „A legfontosabb különbség, hogy itt hosszútávon terveznek - mondta Pesti István. - Azon munkálkodunk, hogy egy olyan étterem alapjait tegyük le, ami húsz év múlva is vendégeket fogad majd. Ez eleve egy izgalmas kihívás. Másrészt a körülmények is olyanok, amiket egy pesti étteremnél soha nem lehetne megteremteni. Saját kertészetünk van, saját alapanyagokkal tudunk dolgozni. Olyan zöldségeket, virágokat és fűszereket tudunk mi magunk előállítani, amelyeket vagy nagyon drágán lehetne megvenni, vagy mesz- szire kéne értük menni. Ez az adottság, olyan lehetőségeket teremt, amit mindennél izgalmasabb kihívásnak éreztem, azért döntöttem úgy, hogy ezt a konyhát választom.” Pesti István szerint a tatai étterem sikere bizonyítja, hogy mindenütt igény lehet a minőségi vendéglátásra. A séf azt vallja, hogy ételt adni valakinek egy bizalmi helyzet, sőt szinte szakrális viszony - ezt komolyan venni, szerinte a siker egyik titka. „A vendéglátás sokkal több annál, hogy valaki jóllakik abból, amit főzök. Beleteszem a legjobb energiáimat, amitől feltöltődik, aki elfogyasztja és viszi magával tovább. Addig eljutni, hogy bármit felírhatunk az étlapra, mert azt a vendég megkóstolja, ahhoz egy nagyon egymásra hangolt és kiszámítható bizalmi viszonyra van szükség - én ezt tekintem a vendéglátás lényegének, amiben a becsületesség, a tisztelet és a szakma iránti elkötelezett alázat egyformán benne van. Ha a siker titkát keressük, akkor én ebben látom, de abban is egyetértek Hobóval, hogy a sikernek nem titka, hanem ára van. Nagyon sok kompromisszumok nélküli munkát tettem bele abba, hogy eljutottam a Michelin csillagig, vagy a mostani elismerésig.” Pesti Istvánt mégsem újabb csúcsok, vagy elismerések foglalkoztatják. Most egy újfajta stílus izgatja inkább. Arra kíváncsi, hogyan lehet a skan- dinávot úgy ötvözni a magyar konyhával, hogy sem az északi letisztultság, sem a hazai karakteresség nem veszik el és a hagyományok is felismerhetően megmaradnak. Ezt az irányvonalat továbbra is Tatán szeretné követni. Azt mondja azért, mert itt találta meg azt az éttermet és koncepciót, ami leginkább hasonlít ahhoz a képhez, ami az ő fejében az ideális vendéglátásról él, és amiről még „Gyermekkoromban gyakran befogtak a konyhában otthon. Habot verhettem, nokedlit szaggattam, mégsem ment el az egésztől a kedvem, hanem éppen innen jött az ötlet, hogy szakácsnak tanulhatnék. Ezt a kezdetektől alkotómunkának érzem. Olyan folyamatnak, amiben el lehet mélyedni, amiben ki lehet teljesedni és amiben tökéletesen ki tudom fejezni önmagam. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokszor említik, milyen egyedi és szép tányérokat tálalok. Enni is szeretek. Édesanyám vadasát és a nagymamám húslevesét máig emlegetem. Ez a két kedvenc ételem, de akár egy jól elkészített tésztáért vagy főzelékért is lelkesedni tudok, ha valaki szeretettel odateszi elém. A tökfőzelék a »nem szeretem étel«, de megtanultam az idők során, hogy főzni olyat is szerethetek, amit enni nem. Azt mondják, nagyon finom tökfőzeléket készítek.” pár éve is azt mondták, hogy idehaza ez örökké álom marad. „Szép lassan, de utolérte a hazai valóság az elképzeléseimet, amelyeket mindig is gondoltam a gasztronómiáról - mondta Pesti István. - Amikor kezdtem, ez a szakma egy lesajnált szakmunka volt. A szakács nagyjából egyet jelentett egy züllött alakkal, aki koszos ruhában valami olyat főz egy konyhában, mint amit bárki tud. A munkánk, azóta komoly presztízst szerzett magának, sztár szakma lett ez a mesterség, követik akár vidékre is a séfet a vendégek. Egy élmény, hogy ebben a korszakváltásban én is benne lehettem. Sokszor hallottam, jobban illenék egy külföldi konyhába, de nagyon örülök, hogy nem adtam fel, inkább hozzátehettem ehhez a változáshoz a magam részét.” A * 4 í I A Az ő tányérjai a legszebbek
