Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-17 / 270. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Horváth Péter 1982-ben született Nagyatádon. Nagykanizsára járt általános iskolába, majd Csurgón végezte középiskolai tanulmányait. Szombathelyen, a tanárképző főiskolán diplomázott magyarkönyvtár szakon. 2006 és 2008 között a siófoki Kodolányi főiskola fiókkönyvtárába került könyvtárosként. 2008-ban, napra pontosan akkor kezdett: dolgozni a Takács Gyula-könyvtárban, mint amikor 2016-ban a közgyűlés kihirdette a könyvtárigazgatói pályázat eredményét. Jelenleg az olvasószolgálati osztályon dolgozik. 2012- ben végezte el a mester képzést Szombathelyen. 2013- ban pályázott az Év fia tál könyvtárosa címre. Ezt nem kapta meg. de a Magunk alatt vágjuk a fát? című pályamunkája különdíjas lett. 2017. április elsejétől a Takáts Gyula-könyvtár igazgatója. lehet. Erőteljesen hangsúlyoztam, hogy kifelé nyitó könyvtárat szeretnék. Sokszor hallom, hogy Kaposváron semmilyen program nincs. Szerintem meg van. Közben meg van egy szép könyvtár, ami túlságosan zárt. A mi feladatunk, hogy a könyvtár is sokkal inkább része legyen a város kulturális életének rendezvényekkel, programokkal. Annak ellenére, hogy el kell ismerni, kicsit hátrányos helyzetbe kerültünk azzal, hogy már csak egy fiókkönyvtár van a városban, a Petőfi. Ezért is tartom fontosak, hogy kilépjünk a falak közül, s megmutassuk azoknak is, akik a közelébe se jönnek, mi is az a könyvtár. Akár kitelepülésekkel az egyes városrészekbe, akár a digitális könyvtárunkon keresztül, ami sajnos jelenleg nem elérhető.- S pénz is lesz mindehhez?- A város ismeri a pályázati anyagomat. Hogy engem választottak, az számomra azt jelenti, hogy mindez támogatható. Úgy gondolom, az elmúlt évek teljesítménye után most rajtunk, könyvtárosokon a sor, hogy bizonyítsuk, jó helyre kerül ez a támogatás. Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu Nyolc év elteltével napra pontosan azon a napon nevezték ki igazgatóvá, mint amikor először lépte át a küszöböt olvasó- szolgálati munkatársként. Horváth Péter négy pályázó közül lett a Takáts Gyula-könyvtár igazgatója. Azt mondja, kedvenc könyve nincs, s hogy nem az a klasszikus könyvgyűjtő típus. Kevés könyve van otthon, ám ami van, az elég, hiszen minden nap jár könyvtárba. Áprilistól már igazgatóként.- Viszonylag szokatlan dolog, hogy egy könyvtárigazgatói posztra négyen is pályáztak.- Úgy tűnik, többen gondoltuk, hogy változásra van szükség.- Mikor fogalmazódott meg Önben először, hogy pályáznia kellene?- Leginkább csak akkor, amikor kiírták a pályázatot. Az inspiráció nagyon egyszerű volt: látok fantáziát az intézményben. S mivel az elmúlt nyolc év alatt nagyon sokfajta feladatot elláttam a könyvtárban, úgy érzem, sok kollégával nagyon jó a kapcsolatom. S úgy gondoltam, szükség van egy olyan új irányvonalra, ami részint összefogja a kollégákat, másrészt kihozza a maximumot ebből az intézményből. Mert a potenciál megvan, csak felszínre kell hozni.- Gyerekkori álom valósult meg, amikor könyvtáros lett?- Nem igazán. Persze voltak könyveim, a verseket, meséket kicsi koromtól szerettem, s követeltem is őket a nagyszülőktől. Az olvasás szerete- te tehát korán megfertőzött, de igazából nem volt tervben, hogy könyvtáros legyek, nem is volt könyvtáros a családban. Először ruhaipari technikumot végeztem, s ez azért elég távol áll a könyvtár világától. Igazából nagyon prózai oka volt a szakválasztásomnak: akkor még volt sorkatonaság, azt szerettem volna elkerülni, ezért biztosra akartam menni, olyan szakot kerestem, ahol nem volt matek és fizika felvételi, mert ezekből nem voltam túl jó. így kerültem könyvtár-magyar szakra, s ott aztán a könyvtár szak került igazán közel hozzám.- Mi vonzza ma, ebben a digitalizált korban a könyvtárhoz?- Azt szoktam mondani, főleg most, amióta divatba jöttek a Da Vinci-kód és hasonló könyvek, hogy ez a munka is egy kicsit olyan, mintha megfejtenénk valamiféle titkot. Ha bejön valaki a könyvtárba és információt kér tőlem, akkor elkezdek kutatni és a nyomokból megtalálom a választ a kérdésre.- Ha már a digitális világ; ha pályázott, az azt jelenti, hogy nem írja le a könyvtárat, mint a tudásközvetítés eszközét?-i Szerintem ötven év múlva nem fog létezni a könyvtár a mai formájában. Ám könyvtárosokra akkor is szükség lesz, ha mindent digitalizáltak már. Akhogy mi is használjuk az internetet, tehát az internet itt van a könyvtárban, de a teljes könyvtár még nincs fönn az interneten. Mi sokkal nagyobb halmazból tudunk dolgozni.- Szóval nem kell a digitális világ ellen harcolni?- És ha harcolunk ellene, akkor elérünk valamit? Meg kell inkább próbálnunk jó értelemben kihasználni, meglátni az általa nyújtott lehetőségeket. Annak idején, amikor divatba jöttek a nagy viktoriánus regények, akkor is lázadtak ellene az emberek, mondván, hogy a hasznos munkától veszi el az időt, mire az ember végigolvassa. Szóval mindig volt ellenállás az újjal szemben.- Az Ön életében is komoly szerepet kap már a digitális világ?- Mindenképpen. Egy ideig azt mondtam, hogy előbb kor is szükség lesz szakemberekre, akik segítenek eligazodni ebben a hatalmas információhalmazban. Akár könyvtárosnak hívjuk őket, akár infor- mációbrókemek, akár másnak. Egyelőre azonban még magára a könyvtár intézményére van szükség. Ám az is igaz, hogy ez egy átmeneti időszak, ami nehezíti a könyvtárak helyzetét. A régi olvasókat is ki kell szolgálnunk a klasszikus könyvtár szerepében, és az újakat is, akik már a digitális világban nőttek föl. Azt egy kicsit sajnálom, hogy manapság a könyvtárat egyfajta elefántcsonttoronynak tartják, valamiféle porlepte, letűnt intézménynek. Pedig amellett, hogy a kultúrát közvetíti, nagyon hangsúlyos a tudásközvetítő szerepe is. Ma sokan előbb fordulnak a Wikipédiához, mint a könyvtárhoz. Erre szoktam azt mondani, kapcsolom be otthon a gépet, mint a villanyt fölkapcsolnám. Ma ez csak azért van másként, mert a zsebemben van a telefonon az internet.- Az elmúlt tíz évben miként változott a látogatottság, a látogatók összetétele a könyvtárban?- Meglehetősen szubjektív, amit mondani tudok. A látogatók többsége idősebb, ugyanakkor az Ő életükben felértékelődött a könyvtár szociális funkciója. Nem biztos, hogy csak a könyvek miatt járnak ide, beszélgetnek, eszmét cserélnek, sokszor kicsit visszaköszön a régi kávéházi élet a könyvtári terekben.- Mit gondol, miért az öné lett a nyertes pályázat?- A saját ötleteimet írtam bele a pályázatba, szeretném kihozni ebből az intézményből, amit KÉPRIPORT - AZ IGAZI ŐSSZEL BEKÖSZÖNTÖTT A MADÁRETETÉSI SZEZON IS SOMOGYBÁN Teli „asztal”: napraforgóval, dióval és almával etetik a madarakat Színek: az erdők lombkoronája tarka-barka köntösbe öltözött Hálásak: a Dráva Szövetség négy helyszínre helyezett ki etetőket Dsb^SGd ^StetT 10 Etp^paíf]© OjseB'a iMÉfefeM [MfiiÄ DKÄ öiiDiiamlteto mg&mm&2sms .sJjilfsS* ,p: '/ JF I a MtTfS| jgl 5&5C£Tdkt/^irf ill #SlÍ8 ifríl' I f?*Ti f-s i rs 1 ígsj^v!l ^
