Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-17 / 270. szám

2016. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A földlabdás luc Olasz­országban kelendő, a taljánok minimális, speciálisan csoma­golt gyökérzettel viszik, még­hozzá minden méretben.- A negyvencentis ugyan­úgy vevőre talál, mint a két és fél, háromméteres - állítot­ta Varga Károly csurgói őster­melő. - Ráadásul most a luc ára is emelkedett valamelyest az elmúlt évekhez képest, ugyanis korábban gyalázato­sán alacsony felvásárlási áron lehetett csak túladni rajta, így sokan inkább nem ültettek. S miután néhány esztendő ki­maradt, meglehetős űr kelet­kezett a piacon, mondhatni hi­ánycikk lett a luc. így viszont a kisebb fáknak nincs ide­jük megnőni, hiszen sokszor már három-négy évesen vág­ják őket, hogy kielégítsék az igényeket. Pedig az átlagos, másfél-két­méteres méret eléréséhez öt-hat évre lenne szükség, a nordmann pedig nyolc-kilenc esztendő alatt nő meg ugyan­ekkorára - vagyis a fenyő­fatermesztés meglehetősen hosszú távú befektetés. Délnyugat-Somogyban per­sze régi a hagyománya, hosszú évtizedek óta foglalkoznak ve­le: annak idején a szocializ­musban a környék határsáv­nak számított, ezért ipart nem engedtek telepíteni a vidékre, a földből kellett megélni, de a gabona- és takarmánynövé­nyeknek nem kedvezett az it­teni talaj. Sokan ezért málnáz- tak, ribizliztek, ám a rendszer- váltás után megszűntek a kon­zervgyárak, nem volt hová el­adni a termést, így egyre töb­ben átálltak fenyőre. Melynek kifejezetten kedvez a kötött és félkötött anyagos talaj, a klí­ma, s az évi nagyjából 800 mil- liméternyi csapadék. Sokan eleinte jövedelemkiegészítés­ként kezdtek fenyőfával foglal­kozni, ám mára egyre többen akadnak, akiknek ez az egyet­len bevételi forrásuk.- Az átlag fél-másfél hek­táron gazdálkodik - mond­ta a csurgói őstermelő -, s egy ekkora földterület is komoly munkát ad egész évben. A munka már januárban, az ünnepek után elkezdődik, amikor műtrágyázni kell a kizsigerelt talajt, tavasszal kezdődik a metszés, s a sé­rült példányok kivétele, a vegetációs időszak után pe­dig hónapokon át tartó harc kezdődik a gyomokkal, vala­mint a gombákkal és egyéb, jellemzően szívogató kárte­vőkkel, ami többszöri perme­tezést jelent. Főként az olyan nyarakon, mint az idei is volt: a nagy melegeket rendre eső­zések szakították meg, majd ismét jött a hőség, az ilyen párás időben pedig még he­vesebben támadnak a gom­bák.- A legnagyobb munka per­sze a november közepén meg­kezdődő kitermelés - tette hoz­zá Varga Károly -, ilyenkor egy nagyobb földnél még munká­sokat is fel kell venni. Egy hek­tárról tízezer fa is lejöhet, azaz tényleg nagy munka. A kitermelés kezdete per­sze időjárásfüggő, a meleg idő ugyanis nem kedvez a kivágott fenyőnek, ezért ha enyhe a no­vember, a gazdák akár a hó vé­géig is kivárnak, legalábbis a luccal, mely a legkönnyebben szárad.- Bár egyre jobban elterjed a nordmann, hiszen puhák a tű­levelei, azaz könnyebb díszíte­ni, emellett sokkal tartósabb ­mondta a berzencei Salekovics József, aki huszonöt esztendeje fenyőzik, jelenleg hat-hét hek­táron -, azért az eladott fák fe­le még mindig luc. Egyrészt az ára miatt, hiszen 1000-2000 forint példánya mérettől függő­en, az ezüst ennél másfélszer, a nordmann pedig két-két és fél­szer drágább, másfelől ezt tart­ják a hagyományos karácsony­fának. Leginkább, mert ré­gen nem metszették a cseme­téket és a növekedő fákat, s a luc alakja felelt meg leginkább az elvárásoknak. A hőskorban persze a fekete fenyő volt a leg­elterjedtebb, hiszen ezt tudták beszerezni az emberek az er­dőből, s ma kezd visszatérni a piacra, én is ültettem már be­lőle. Dél-Somogyban persze azért a luc, a nordmann és az ezüst dívik, illetve újabban a kolorá- dói jegenyefenyő, mely a nord- mannhoz hasonló minőség.- A klímaváltozást azért megérezzük - jegyezte meg a szintén berzencei Csordás Ti- borné, aki családjával harminc hektáron termeszt fenyőt. - Egyre forróbbak a nyarak, ezt pedig nem szereti a fenyő, pe­dig anno éppen a klíma miatt honosodott meg errefelé a ter­mesztése. Vagyis ha tovább melegszik az idő, lehet, befel­legzett a fenyőzésnek. Ilyen messzire persze egye­lőre még kevesen tekintenek előre a környéken, jelenleg mindenkit a kitermelés foglal­koztat, s hogy vevőt találjon a portékájára. Mivel az árak ma­gasabbak, mint három-öt esz­tendeje, elégedettek lehetnek a gazdák, akiknek mostanság már attól sem kell annyira tar­tani, hogy illetéktelenek meg­dézsmálják az ültetvényeket.- Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, sikerült megállíta­ni a lopásokat - állította Var­ga Károly. - Mindenütt polgár­őrök járőröznek, a rendőrség is jobban figyel, no és a hegyka­pukat is zárják november-de­cemberben. Nagyobb tolvajlás- ra nem is volt példa az elmúlt években, bár két éve egy ültet­vényen minden fának levágták a csúcsát. Persze nem haszon- szerzésből, hanem bosszúból... Vas A. Világosságot! Vas András andras.vas@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP M eglehetős vihart kavarva száguldott végig a honi sajtó nagy részén a múlt heti, megyei diákparlamenten tör­téntekről szóló cikkünk, melyben arról írtunk, hogy az ülés levezető elnöke, az Országos Diákparlament szervező bizottságának székesfehérvári tagja félbeszakította egy kapos­vári gimnazista felszólalását, s csak azután engedte folytatni a beszédet, hogy abból a fiatallal kihúzatta a „személyeskedő” passzusokat. A hallgatóság - a somogyi általános és középis­kolák küldöttei - így már nem hallhattak olyan „sértő” kifeje­zéseket, mint a dilettáns, a középkor, az utcát seprő fiatalok, a népbutítás, a nem életképes vagy a lezülleszti a társadalmat. Azt most hagyjuk, hogy mindezek tükrében - a felszólalások nívóját, tartalmát és hangnemét nézve - a magyar parlamentet szépen be lehetne deszkázni, hiszen arrafelé bíróság előtt is be­csületsértőnek számító meg­jegyzésből több akad, mint érdemi, építő jellegű felszóla­lásból, ám esetünkben sokkal komolyabb problémát jelent a félbeszakítás, s az öncenzúrá­ra kötelezés ténye. A diákpar­lament - nevéből adódóan - elvileg egy olyan fórum, ahol a közoktatásban résztvevők nemcsak megismerkednek az alapvető állampolgári jogokkal, de gyakorolhatják is őket: az intézményekben megválasztott képviselőküldötteknek ugyan­olyan mandátummal rendelkeznek, mint a T. Házba négyéven­te beválasztottak. Vagyis nem játék, mint a Gazdálkodj oko­san! az élettel ismerkedő gyereknek, hanem a demokrácia első olyan megnyilvánulása, mellyel a diákság szembetalálkozik. Ahogyan erről a levezető elnök is megemlékezett az ülés előt­ti nyilatkozatában. Aztán ugyanő gátolt meg egy gimnazistát, hogy éljen a jogai­val, csak mert kritikát mert megfogalmazni bizonyos állami in­tézményekkel, illetve általában a honi közoktatással szemben. Ami természetesen alapjában komoly probléma, ennél csak az nagyobb, hogy a hallgatóságból egyetlen egy diák sem állt fel, s kérte, ki maga és társai nevében egy alapvető jog, a szólássza­badság sárba tiprását. Vagyis senkit sem zavart, hogy éppen a fórum alapcélja sérült a pillanatnyi hatalmat kapó, valaki felé megfelelési kényszert érző levezető elnök által. Akinek láthatóan ismeretlen Voltaire örökbecsűje: „Nem ér­tek egyet azzal, amit mond, de halálig védelmezem a jogát, hogy elmondhassa”. Kis segítség, hogy megtalálja a világirodalomban: keresse a felvilágosodásnál... A hallgatóságból senki sem kérte ki maga és társai ne­vében a szólássza­badság sárba tip­rását Szakmabemutató kiállítás palacsintával ■ i > BARCS Öt napon keresztül szak­mabemutató kiállítással várta a pályaválasztás előtt állókat a KSZC Barcsi Ipari és Kereske­delmi Szakképző Iskolája. A kör­nyék 14 általános iskolájából kö­zel 300 diák vett részt a progra­mokon - számolt be róla az isko­la honlapja. A tornateremben ki­alakított standokon az oktatott szakmák mindegyikével meg­ismerkedhettek az érdeklődők, akinek lehetősége nyílt megis­merni a szakmai munkafolya­matokat és a gépeket, kérdése­ket tehettek fel az oktatóknak és a tanulóknak. A diákok kisebb ajándékokkal, hűtőmágnessel, kulcstartóval, édességgel és tol­lal lepték meg a látogatókat, mi­közben a szakácstanulóik szend­viccsel és palacsintával készül­tek a vendégek fogadására. A kiállításon emellett egy kifeje­zetten erre az alkalomra íródott rap-szám is elhangzott. A prog­ram megrendezését a helyi vál­lalkozások is támogatták. J. G. KÉPRIPORT - SZÍNES, MÍVES ŐSZI MUNKÁK A KAPOSVÁRI RIPPL-RÓNAI MÚZEUMBAN DIGITALIZÁLÁS: rendezik több ezer rovar adatainak adatbázisát UGRÁS: több hazai kiállítás számára is készítenek preparátumokat PUZZLE: restaurálják az őskori cserépedényeket a leletekből Fotók: Lang Robert! Ü nnepjelző favágás

Next

/
Thumbnails
Contents