Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-16 / 269. szám

2016. NOVEMBER 16., SZERDA ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Régen, ha a nő politi­kai, gazdasági vagy tudományos karrierre vágyott, akkor fel kel­lett áldoznia anyai ambícióit, mi­vel a gyermek, gyermekek szü­letését követően évekig ki kellett maradnia a munkából - jegyez­te meg Csepeli György szociál­pszichológus. - Ma viszont egy­re több nő van, akik úgy akar­nak karriert, hogy közben a csa­ládról sem mondanak le. Ebben lehet segítségükre a férj, aki át­vállalja a korábban kizárólag az anyákra szabott feladatokat. Az újradefiniált nemi szerepek ki­egyenlítettebbé teszik a férfi-nő viszonyt. A férfiak kétségtelenül veszítenek hatalmukból, de amit „veszítenek a réven, azt vissza­nyerik a vámon”. Érzelmileg bő­ven megtérül a veszteség, meg­tanulnak szeretni. Jobb apák lesznek, s gyermekeik, akár lá­nyok, akár fiúk, megtanulják, hogy az érvényesülés, a karri­er már nem a férfiak kiváltsá­ga többé. Csepeli György elmondta, ha­zánkban ez a tendencia egyelő­re azért gyakoribb a fővárosban, mert kisvárosokban és a falvak­ban még erős a hagyományos minta, mely szerint a család lét- fenntartása elsősorban a férfi dolga, s a nő feladata pedig az, hogy jó anya és jó feleség legyen. - Látnunk kell azonban, hogy a gazdaság és társadalom változá­sai ezt a mintát kikezdték - tet­te hozzá. Annál is inkább dön­tő szempont a gazdasági ténye­ző, hiszen a szociálpszichológus szerint egy mai huszonéves fia­tal férfi csak akkor lesz kész a gyermekgondozási szerepre, ha látja, hogy a felesége több pénzt fog keresni mint ő. - De ezen­felül is nyitottnak, rugalmasnak s mindenekelőtt családszerető­nek kell lennie - fogalmazott a szakember.- A párkapcsolat szempontjá­ból szinte mindegy, hogy az apa vagy az anya megy gyesre a ba­bával, hiszen ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe a kap­csolat életszakaszváltás törté­nik, amihez a párnak közösen kell alkalmazkodnia - válaszolta kérdésünkre Balatincz Gabriella kaposvári tanácsadó szakpszi­chológus. - Ahhoz, hogy a pár- kapcsolat harmonikus tudjon maradni, elengedhetetlen, hogy férfi- és női szerepeik ápolására is fordítsanak időt és energiát - a kapcsolat szempontjából szük­séges a kettesben töltött idő, a kö­zös minőségi programok, ezek tudják megtartani a kellő egyen­súlyt a szülői és a nemi szere­pek között. Emellett pedig akár az anya, akár az apa megy gyes­re, szükségük van „én-időre” is, amikor kiszakadnak a gyereksí­rásból, és önmagukkal tudnak foglalkozni, sportolni vagy bará­tokkal időt tölteni. Balatincz Gabriella elmondta: a gyermek fejlődése szempont­jából a legfontosabb, hogy meg­kapja az odafigyelést és a törő­dést, mely a biztonságos kötődés alapja, s ez független a gondozó nemétől. - Kutatások bizonyít­ják, hogy számos pozitív hatá­sa van a családi életre, ha az apa megy gyesre vagy legalábbis a hagyományosnál nagyobb részt vállal a gyermek körüli teendők­ből - tette hozzá. - Azáltal, hogy a férfi megéli, hogy a gyes idő­szaka nemcsak örömökkel, ha­nem nehézségekkel is jár, köny- nyebben tud párjával azonosul­ni - empatikusabb, együttmű- ködőbb lesz, ezáltal személyisé­ge és szereprepertoárja gazda­godik, ami hozzásegíti ahhoz, hogy gyermekével is jobban szót értsen a későbbiekben. Gy. Zs. MEGYEI KÖRKÉP Megélni kétezerből Kovács Gábor gabor2.molnar@mediaworks.hu I tt a nagy kaland: napi kétezer forintból megélni Ma­gyarországon. Egy fiatal angol pár unta fizetni a szám­láit, robotnak érezte a munkáját, és belefásult a ködös szigetország mindennapjaiba, ezért hátat fordított a nyu­gati világnak, és Somogybán kezdett új életet. Az erede­tileg berkshire-i párt, Julie Pryke-ot és Gareth Stone-t a Daily Mail fedezte fel, ennek nyomán számolt be róluk a nuus.hu. A 30 éves nő a dél-afrikai Johannesburgban nőtt fel. Az egyetemről azonban kilépett, és Angliába költözött, hogy fodrász legyen. Ekkor akadt össze a férfivel, aki cipészként dolgozott. Gadácson vettek egy düledező házat, amit azóta felújítgatnak. Nélkülözik az összkomfortot, maradt nekik az udvari vécé és a fatüzelé­sű tűzhely. Boldognak és elé­gedettnek érzik magukat az új életformájukban, ahol na­pi kétezer forintnak megfe­lelő összegből tartják fenn magukat. Megszerették a vi­déket, annak ellenére, hogy rossz időben a táj egy Stephen King-filmre emlékezteti őket. Az amerikai pszichohorror kifinomult mestere talán nem ilyen tájat álmodott a történetei köré, de ez nekünk somogyi­aknak a valóság, nem díszlet. Sok ezer a megyében élő ember számára a napi kétezer forintos bevétel nem kaland, hanem a maga a borzongató szükség, a fojtogató keserűség. Csak remél­hető, hogy ezen javít majd a kormány béremelési szándéka. Gadács felett azonban már korábban megkongatták a vész­harangot, mert sok az üresen álló ház, és olyan drasztikus mé­retű a lakosságvesztés, hogy félő, néhány évtized alatt elnép­telenedhet a település. Megkerestem a polgármestert, aki el­mondta, hogy az angol pár néhány nappal ezelőtt visszauta­zott a hazájába. Néhány hónapig pénzt keresnek ott bizony­nyal, és az enyhébb éghajlaton kihúzzák a hidegnek ígérke­ző magyar telet. A polgármester úr egyébként nem érti, hogy mi ez a felhaj­tás körülöttük. Vannak errefelé németek, hollandok is, tet­te hozzá, de róluk nem írnak. Egyre több a kalandot, meg­nyugvást kereső telepes. Átformálja őket a táj, és ha elég so­kan lesznek, egyszer talán ők is átformálják majd a somo­gyi tájat. Megszerették a somogyi vidéket az angliai fiatalok M£-rírv«5 tfiirl Szatmári Zsolt harmadik lett a fotópályázaton Sikeres Angyalszárnyak Szátmári Zsolt a soha vissza nem térő pillanatot szerette volna megfotózni az alkotásában KAPOSVÁR Harmadik helye­zést ért el Szatmári Zsolt az idén hatodik alkalommal meg­hirdetett, A somogyi temetők üzenete című fotópályázaton. A Hősök temetőjében készült Angyalszárnyak című fotó a Keleti temető ravatalozójában látható. Szatmári Zsolt egy éve fo­tóz komolyabban, ez volt az el­ső pályázata, s rögtön díjazott is lett.- Igazság szerint az idén kezdtem komolyabban foglal­kozni a fotózással, eddig segítő voltam nevelőapám mellett, én szerkesztettem az elkészült ké­peit. Feleségem is hobbi fotós, tavaly különdíjas lett a teme­tői fotópályázaton. Korábban együtt jártunk fotózni, segítet­tem a felszerelés cipelésében, ám mostanra eljött az idő, meg­érett bennem a gondolat, hogy én is kipróbálom magam ezen a területen. Úgy gondoltam, már nem csak cipekedek, hanem én is fotózok.- Mi fogta meg a fotózásban?- Talán az, hogy adott pilla­natot úgy lehet megörökíteni az utókornak, olyan fények­kel, színekkel, ahogy soha többet nem láthatja az ember. „Megérett bennem a gondolat, hogy én is kipróbáljam magam végre a fo­tózásban”- Kedvenc témája van már?- Főleg nyaralások alatt ké­szítünk fotókat, kicsit extrább beállítású képeket, akár épü­letekről is. Szeretem a termé­szetfotózást is, van egy Labra­dor kutyánk, róla is rengeteg képet készítünk. És nagyon szeretek tudatosan pályáza­tokra készülni. Ez a mostani volt az első pályázat, amin in­dultam.- És most rögtön díjazott is lett az Angyalszárnyak címet viselő fotójával. Mit szeretett volna elmondani a képpel?- Talán egyfajta hangula­tot. Feleségem tavaly is kül­dött már képeket erre a pá­lyázatra, ám az idén már kö­zösen mentünk fotózni, per­sze célirányosan a temetők­be. Ez a mostani harmadik díj tulajdonképpen közös si­ker, hiszen a beállítás az Ő ötlete volt, s hát Ő volt a mo­dell is a képen. Ő inkább ösz­tönösen fotóz, én szeretem au­todidakta módon képezni ma­gamat könyvekből, így jól ki­egészítjük egymást ezen a té­ren is. M. K. HIRDETÉS *^^duna FölszállotfT" pava NEFZENEI ES NÉPTÁNC TEHETSÉGKUTATÓ GYEREKEKNEK otpbank PÉNTHH ESTÉNKÉNT ŰJRA A DUNftN! A L VpRhs n n n n jH n §| In rfo\| [I rí r\\i ^y7/( 0 TI n r | c\ \fo\Pn n II I C <a^»3r 2f‘0 il rl 'a ’í ßj 'y ioTNI V( VlJ 11 Ilf 1^71 f l 11 INI m h 1 1 IV ^ || || 11 l:JC^TA.^ll I V°7Í B iSg^ AB| j pAyffijl <; é/M

Next

/
Thumbnails
Contents