Somogyi Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-02 / 257. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 2., SZERDA FELÜTÉS Boross és a gaz imperialisták Az USA-t kritizálta egyik ün­nepi beszédében Boross Pé­ter, és azt mondta, „az ame­rikai imperialisták gaztette­it is be kéne mutatni”. TUDJUK be Péter bácsi előreha­ladott korának, hogy nyilván merő véletlenségből, a hetve­nes évek történelemkönyvéből idézett... F. l. HÍREK Környezetvédelmi díj a Katica Tanyának PATCA A Katica Tanya El- ményközpont elnyerte az Eu­rópai Unió Környezetvédel­mi Üzleti Díját. Handó János ötletgazda, tulajdonos közöl­te: a nemzeti zsűriken 145 cég jutott túl az európai meg­mérettetésre. Itt hat kategó­riában hirdettek első helye­zett, ebből a Kis-, és Közép- vállalkozások Díját nyerte el a Katica Tanya. Ez komoly mérföldkő az élménybirtok 14 éves történetében Han­dó János szerint, hiszen a díj azt jelenti, hogy már európai szinten is elismerik, amit a Katica Tanya képvisel. M. K. Kisdiákok szépítették Csurgót CSURGÓ Szemetet szedtek a Sótonyi László Sportcsar­nok melletti játszótéren, szé­pítették a parkot. A Csoko­nai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Is­kola kisdiákjai bekapcsolód­tak az intézmény „Itthon va­gyunk!" elnevezésű városszé­pítő programjába. G. A. Megkerülték a Töröcskei-tavat KAPOSVÁR Tójáró túrát szer­vezett a Természetvédő Tu­risták Somogyért Egyesület. A túrázók a hosszú hétvége első napján Tokajon és Ka- posszerdahelyen át kerülték meg a Töröcskei-tavat. A. V. Rajztudás egy hétvége alatt KAPOSVÁR Életre sióló rajzo­lási készséget, új látásmódot, kreatív energiákat, nagyobb koncentrációs és befogadó készséget ígért a hétvégi jobb agyféltekés tanfolyam. Az ér­deklődők Betty Edwards mód­szerével sajátíthatták el az élet­hű rajzolás technikáját. A. V. Csokonais diákok nyertes rajzai CSURGÓ Nagyszüleim mesél­ték címmel rajzpályázatot hir­detett az 1956-os magyar for­radalom emlékére a Csokonai Közösségi Ház. Első díjat nyer­tek a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Ál­talános Iskola diákjai; Papp Barnabás, Kis-Berkes Bonita és Pálfy Patrik vehetett át ok­levelet és könyvjutalmat. G. A. Megváltoztak a szokásaink, egyre kevesebb a koporsós temetés Hamvaktól fájóbb a búcsú ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Ahogy az ország­ban, úgy Somogybán is alap­vetően megváltoztak a temet­kezési szokások az elmúlt öt­ven évben, az első hazai ham­vasztok megjelenését követő­en. Míg korábban elképzelhe­tetlen volt, hogy az elhunyt­tól ne hagyományos, kopor­sós temetésen vegyenek vég­ső búcsút a hozzátartozók, ad­dig ma egyre ritkább a kopor­sós temetés. Míg a fővárosban mindössze a temetések 10-15 százaléka ilyen, addig Kapos­váron ennyire még nem elter­jedt a hamvasztásos temetke­zés: ezek aránya 2000-ben 34 százalék volt, ma 53 százalék. A temetkezési vállalkozók kö­rében végzett felmérés szerint ugyanakkor ahogy az ország­ban, úgy a megyében is, egyre többen vannak olyanok, akik a legolcsóbb temetkezési for­mát választják. Vagyis anyagi okok miatt hazaviszik szerette­ik hamvait. - Ám amíg orszá­gosan tízből hárman viszik ha­za a hamvakat, addig Kaposvá­ron tízből talán egy hozzátarto­zó dönt így - mondta el érdek­lődésünkre Puskás Béla, a So­mogy Temetkezési Kft. ügyve­zető igazgatója. - A Somogy Te­metkezési Kft.-től évente nagy­jából 160 urnát visznek haza, érzelmi okokból évente ket- tőt-hármat, a többi urna ha­zavitele egyértelműen anyagi okból történik. A fővárosban ugyanakkor akad olyan temet­kezési vállalkozó, ahol az ügy­felek 60 százaléka magával vi­szi a hamvakat. Igaz, ez azért van, mert a vállalkozónak ez 'az érdeke. Ám később a család előbb-utóbb - ha van valame­lyik temetőben sírja - belopja az urnát valamelyik budapesti temetőbe. Ez az állítás egyéb­ként Kaposváron is igaz. A csa­lád ugyanis ezzel megússza a képviselőtestület által kötele­zően megállapított díjakat és az áfát is. Országos átlagban mint­egy félmillió forintra becsü­lik az emberek a temetésünk­kel, illetve az elhalálozásunk­kal együtt járó költségeket, ám Puskás Béla szerint ez az ösz- szeg vidéken kevesebb. Igaz nagyban függ a temetés költsé­ge attól, milyen szintű szolgál­kellékeket rendel meg. Bárme­lyik temetési módot is választ­ja a hozzátartozó, a köztemetés nettó 100 ezer forintos költsé­gétől 400 - 450 ezer forintig ter­jedhetnek a költségek. Mind­ehhez hozzájön az ÁFA, ami je­lentősen megterheli a temetési költségeket. Amennyiben ha­zaviszik a hamvakat, a hozzá­tartozó megtakarítja az urna­hely díját, a ravatalozás költsé­geit, az urna elhelyezés díját, a virág és koszorú költségeit. A legnagyobb tétel pedig, hogy a családnak nem kell megfi­zetnie a képviselőtestület által kötelezően megállapított díja­kat és az ÁFÁ-t. Ez 50-70 ezer forint is lehet az igénybe vett szolgáltatástól függően. A szóróparcellás temetés­ről szólva az ügyvezető igazga­tó elmondta: Somogy megyé­ben egy szóróparcella van, a kaposvári Nyugati temetőben. Évente 270-300 szórásos teme­tés van. Ebből nagyjából hat- vanat rendel meg hozzátarto­zó, további húsz alkalom köz­temetés. A csontmaradványok hamvasztás utáni elszórása 140-160 alkalom. Lejárt, meg nem váltott kolumbáriumból kivett hamvak elszórása pedig évi 50-70 alkalom. Puskás Béla ugyanakkor úgy látja, nagy gond a gyász­feldolgozás során, hogy a hoz­zátartozók hamvasztásos te­metés esetén nem a testtől, hanem a hamvaktól búcsúz­nak. - A szeretett hozzátar­tozó elvesztése lelki betegsé­get okozhat, amiből nagyjából egy év alatt lehet felgyógyulni - mondta - Ám az urnától va­ló búcsú azt jelenti, hogy a hoz­zátartozó nem éli meg olyan in­tenzíven az elszakadást, mint a testtől való búcsú esetén. Las­sabban indul tehát el a gyász feldolgozása, így tovább is tart a gyógyulás. Kivéve persze, ha a hozzátartozó nem kötődött érzelmileg erősen az elhunyt­hoz. Tovább fokozza a bajt a hamvak hazavitele. A haza­vitt urna látványa ugyanis idő­ről időre felszaggatja a sebeket, lassítja a gyógyulást. A követ­kezmény pedig több lelki beteg ember. Megítélésem szerint az elhunyt testének, hamvainak a temetőben vagy kegyeleti em­lékhelyen van a helyük. Márkus Kata Mélabú és emlékezés: ma már egyre ritkább a koporsós temetés, sokan az Olcsóbb format választják A Vatikán nemet mond a hamvak szetszorasara Nem sokkal mindenszentek ünnepe előtt temetkezési út­mutatást közölt a vatikáni Hit- tani Kongregáció. Eszerint az egyház a hívők számára nem engedélyezi az elhunytak ham­vainak otthoni őrzését, vala­mint a hamvak szétszórását sem. A katolikus egyház két­ezer évig a temetést látta az egyetlen helyes temetkezési módnak, aztán 1963-ban a Va­tikán azzal a megszorítással engedélyezte a hamvasztást. ha azt nem a feltámadás taga­dásának demonstrálása miatt választja az elhunyt. A most keletkezett, Krisztussal való feltámadásért kezdetű va­tikáni dokumentum nyolc pont­ban foglalja össze a Hittani Kongregáció instrukcióit a ha­lottak temetéséről és kremá- ció esetén a hamvak megőrzé­séről. A dokumentum megerő­síti, hogy az elsődleges tovább­ra is a temetés, a hamvasztást a test brutális elpusztításának nevezi a szöveg. A kongregáció hangsúlyozza, a hagyományos temetkezési hely elősegíti az elhunytakról való megemléke­zést és a hozzájuk intézett ima lehetőségét, a halottak „elrej­tése" és „magántulajdonként" való kezelése helyett. A Hitta­ni Kongregáció nem engedé­lyezi ugyanakkor a hamvak ott­honi őrzését, amelyhez rendkí­vüli vagy súlyos esetekben püs­pöki engedély szükséges. Ne­met mond a hamvak levegő­ben. földön, vízben vagy más módon történő szétszórására, s arra is, hogy az elhunyt sze­mély hamvait emléktárgyak­ban vagy ékszerekben helyez­zék el. Abban az esetben, ha az elhunyt akarata hamvainak szétszórása volt, azt az egyház tagadja meg. tatásokat vesz igénybe a csa­lád. - Egy átlagos temetés ma Kaposváron 265 ezer forint - mondta Puskás Béla. - Somogy más településein még ennél is alacsonyabbak lehetnek a költ­ségek. A hamvasztásos teme­tés általában olcsóbb, mint a koporsós, de akár egyforma is lehet e kettő költsége. Minden attól függ, hogy a hozzátartozó milyen szolgáltatást és milyen Véget ért a viharjelzés: csökkent az erős viharok száma a korábbiakhoz képest Júniusban volt a legmelegebb nap Menekülés a vízből: a legnagyobb viharok júliusban érkeztek a tóhoz BALATON Csónakból horgászok, őszi szélben vitorlázók, figye­lem: véget ért a viharjelzés a Balatonon! Csökkent az erős viharok száma az elmúlt évek­hez képest, a nyár három hó­napjából a június és a július az átlagnál melegebb, az augusz­tus hűvösebb volt - összegez­te az április 1-je és október 31- e között tartó viharjelzési sze­zont az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). A Balatonnál a keleti meden­cében 55, a középső medencé­ben 20, a nyugati medencében 40 órával növekedett a vihar­jelzések fenntartási ideje 2015- höz képest. Idén öt napon mér­tek 90 kilométer per órát meg­haladó szélsebességet, négy nappal kevesebbszer, mint ta­valy. A legnagyobb viharok jú­liusban érkeztek a tóhoz, a hó­napban három napon is volt 110 körüli, vagy azt megha­ladó szélmaximum. A legerő­sebb vihar július 13-án tört a tóra, ekkor néhol 128 kilomé­teres sebességet is elérő szélro­hamok jöttek létre. A havi átla­gos szélsebességet tekintve az április és a május volt a két leg­szelesebb hónap. 2016-ban a viharjelzési sze­zon első hat hónapjának átlag- hőmérséklete a sokévi átlagnál magasabban alakult: Keszthe­lyen 1,0, Siófokon 1,9 Celsius fokkal haladta ezt meg. Az év legmelegebb napja a Balaton­nál június 24-e volt. Ekkor Fo­nyódon 35,2, Siófokon 35,5 fo­kig emelkedett a hőmérséklet. Egyben ez volt az egyetlen nap, amikor 35 fok felett alakult a napi maximum hőmérséklet. A 30 fok feletti hőségnapok szá­ma Fonyódon 20, Siófokon 22 volt, ami a sokéves átlag közeli érték. Ugyan­akkor ez 20 nappal kevesebb, mint 2015 forró nyarán. A Ba­laton vize július 30-án melege­dett fel a legjobban, a napi ma­ximum 28,5 fok volt egy méter mély­ségben. Áprilistól szeptemberig a Ba­laton térségében a keleti me­dencében az átlagot mintegy 20 százalékkal meghaladó, a nyugati medencében az átlag­hoz közelítő csapadékmennyi­ség hullott. A három nyári hó­napban több csapadék hullott a szokványosnál. Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents