Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-07 / 236. szám

2016. OKTÓBER 7., PÉNTEK GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása (pont) Nyertesek Részvény Utolso ér (Ft) Változás (%) PLOTINUS 5 500 1,1 MTELEK0M 456 0,88 APPENINN 235 0,86 CIGPANN0NIA 170 0,59 ANY 1068 0,47 RICHTER 5 774 0,21 ELMU 25185 0,02 PANNERGY 453 0 RABA 1200 0 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) M0L 17 335-0,83 GSPARK 2 650-0,75 OTP 7 408-0,64 ZWACK 17 050-0,53 FHB 511-0,39 EMASZ 22 890-0,04 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. október 6. ) Dátum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. december 41000 MALMI BÚZA index 2016. december 41000 TAKARMÁNYBÚZA 2016. december 39500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 39000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 39450 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 41300 TAKARMÁNYÁRPA 2016. december 37000 NAPRAFORGÓMAG 2016, november 98000 REPCE 2016. november 107000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. október 6.) c /c* 305,10 «/ -1,24 Ft $/Ft CHF/Ft Kilencéves mélyponton a háztartások adósságállománya Felhalmozó lakosság Tartotta előző napi erősödését a forint A vállalatoknál is érzékelhető a növekedés A hazai vállalkozások pénzügyi va­gyona 59 ezermilliárd forint fölé emelkedett a fél év végére. A nö­vekedés főleg annak köszönhető, hogy a cégek más cégekben lévő részesedéseinek az értéke emel­kedett, és egymásnak is többet hi­kentek, ami az alacsony kama­tok miatt érthető, a devizabe­tétek mennyisége viszont nőtt. (Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a nyárra tervezett nyaralá­sok miatt többen válthatták át a pénzüket.) Három hónap alatt 225 milliárd forinttal nőtt a kész­pénzben vagy bankbetétben lé­vő lakossági vagyon. A lakosság úgy veszi a vonzó kamatozású állampapírt, mint a cukrot. A rövid lejáratúak állo­mánya fél év alatt több mint 22, a hosszúaké csaknem 10 százalék­kal nőtt, és meghaladta a 3700 milliárd forintot. Részvényjelle- gű befektetésekben a háztartá­sok csaknem 17 ezer- milliárd forintot tarta­nak, de ebbe az MNB beleveszi a különfé­le üzletrészekben meglévő részese­déseket is, mint­egy 11 ezermil- liárd forint értékben. teleztek. A cégeknél lévő betétál­lomány ugyanis csökkent. A vál­lalati szektor adóssága is tovább nőtt, és megközelítette a 95 ezer­milliárd forintot. Ennek nagyobb része (52 633 milliárd forint) per­sze nem olyan tétel, amit vissza A lakosságnál lévő részvények mennyisége csaknem 500 mil­liárd forint volt a fél év végén. Ebből a hazai állomány 300 milliárd forintot tesz ki. Biztosításokban és nyugdíj- pénztárakban 3655 milliárd forintnyi tartaléka volt a lakos­ságnak, az év eleje óta tehát nőtt a vagyon. Az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári megtakarí­tások mennyisége is nőtt va­lamelyest a tranzakcióknak és a hozamoknak köszönhetően. A statisztika a háztartások va­gyonaként tartja számon az államosított magán-nyugdíj- - pénztári vagyont, 2840 kell fizetni, hanem másoknak el­adott részesedés. A vállalati szek­torban a hitelek nem egészen 26 ezermilliárdot tettek ki, és ezen belül csupán 5900 milliárd forint volt a hazai hitelintézetektől fel­vett kölcsön. milliárd forintnyi követelés formájában. Félévkor 7832 milliárd fo­rint volt a háztartások adós­sága, ez kilencéves mélypont. A kilenctizedé ennek valami­lyen pénzügyi cégtől felvett hitel volt, de jelentős összeg­gel, 577 milliárd forinttal tar­toztak a háztartások az állam­nak is a meg nem fizetett adók és járulékok miatt. 7 BUDAPESTVegyesen alakult csü­törtökre virradóra, de csak cse­kély mértékben változott a fo­rint árfolyama a főbb devizák­kal szemben a szerdán kialakult csúcshoz képest a piacon. Az eu- rót reggel nyolc óra előtt 304,89 forinton jegyezték a szerda esti 304,83 forint után. A forint 2015 májusában állt ezen a szinten. A dollár jegyzése az előző es­ti 271,87 forintról 272,28 forint­ra emelkedett, a svájci franké 279,07-ről 278,89-re csökkent. Elemezők azt feszegetik, va­jon a jegybank (MNB) beavatko­zik-e és mikor az erősödés meg­állítása érdekében. A Portfolio, hu azt írja: megváltozni látszik az a környezet, amiben az MNB a gyenge forinttal a hármas cél­ját - infláció, növekedés, saját nyereség - egyszerre szolgálni tudja. A növekedést a gazdaság ciklikussága miatt további fo­rintgyengítéssel nemigen érde­mes szolgálnia. Az infláció vár­ható emelkedése mellett a hiva­talos cél sem igényel gyengébb forintot. Vagyis miért ne hagyná az MNB a reálgazdaság szem­pontjából egyensúlyi, erősebb szint felé mozdulni a forintot. A gyengébb forinton tudott keresni a jegybank. A deviza- árfolyamon elsősorban úgy tud nyereséget realizálni, hogy a lejáró devizaadóssá­got az állam forintban újít­ja meg, majd az MNB-nél át­váltja devizára. Éppen ezért a bekerülési és a piaci árfo­lyam különbsége mellett a devizalejáratok nagysága befolyásolja, mennyit tud­nak ezen keresni. Évi 15- 20 milliárdos pluszt pró­bálhatnak elérni még a de­vizatartalék elköltésével. Az MNB közölte, nincs sem árfolyam-, sem ered­ménycélja a jegybanknak. Ellenben a hitelösztönzés fontos feladatuk. MW Rekordon áll a háztartások vagyona. Három hónap alatt 225 milliárd forinttal nőtt a párnacihában és a bankbe­tétben tartott pénzállomány. Herman Bernadett/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Tovább gyara­pította vagyonát az idén a lakos­ság. Egy átlagos háztartásnak már 10 millió forint feletti össze­ge van. A jegybank friss adatai szerint a lakosságnak a fél év vé­gén 41 870 müliárd forintja volt valamilyen pénzügyi eszköz­ben, ráadásul ebben nincsenek benne az ingatlanok. Valójában elméleti adatról van szó, hiszen ebben olyan tételek, például cé­gekben meglévő üzletrészek is szerepelnek, amelyeknek az ér­tékét nehéz meghatározni, és benne vannak olyan, az állam­mal szemben fennálló és való­színűleg sosem teljesülő követe­lések, mint az államosított ma­gánnyugdíjpénztári vagyon. Az első fél évben tovább hal­mozták a készpénzt a kisbefek­tetők. Június végére csak­nem 3800 milliárd fo- rintot vagy valu­tát tartottak már » a párnacihá­ban. A forint­betétek vala­melyest csök­Háztartások pénzügyi vagyona (milliárd forint) 45 000 14-2011.1. n. 2016. II. n. é.-tl VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Több gazda kötött idén biztosítást és többen választják a díjtámogatott konstrukciókat Rekordszintre emelkedő agrárkárok MAGYARORSZÁG Sokkal rosz- szabbul alakul az idén a me­zőgazdasági biztosításoknál a kárhányad, mint az elmúlt években. „Az elmúlt öt év leg- eseménydúsabb évét láttuk az idén a káresetek darabszámá­ban” - mondják az Allianznál. „Ennek oka a nyári huzamo­san extrém időjárás” - egészí­ti ki a Világgazdaságnak Fü­zesi Dániel, a Groupama szak­értője. Az ország legtöbb térsé­ge megszenvedte a heves nyári viharokat, esőzéseket és jégeső­ket, de a legnagyobb károk Ke- let-Magyarországon keletkez­tek. A másik nagy agrárbizto­sítási szereplőnél, a Generáli­nál is megnőtt a káresemények száma az idén. A tavaszi fagy is „megdolgozta” a gyümölcs- és szőlőültetvényeket, emellett ko­moly jégkárok voltak Szabolcs­ban, Békésben, Vas megyében és a Balaton környékén. A jég válogatás nélkül minden nö­vénykultúrában tetemes kárt okozott, a viharok a legnagyobb pusztítást a mák- és a naprafor­gó-ültetvényekben végezték. Hogy pontosan mennyi volt eddig a károk értéke, azt nem árulták el a piaci szereplők. A mezőgazdasági biztosításoknál mindenesetre a kárkifizetések évről évre durván ingadozhat­nak. Az utolsó, károk szempont­jából katasztrofális évben, 2010- ben például a díjbevétel másfél- szeresét is meghaladta a tárgy­évi kifizetés. Az idei szezonnak egyébként a károk szempontjá­ból még koránt sincs vége. „A kukorica- és napraforgóföldek jégveréskárának megállapítása még folyamatban van” - mondja Póczik András, a Független Biz­tosítási Alkuszok Magyarorszá­gi Szövetségének elnökségi tag­ja. A kárhányadot pedig tovább növelheti a következő napokban várható őszi fagy, amely főleg a másodvetésű csemegekukoricát és a zöldbabot teheti tönkre - te­szik ehhez hozzá a Generálinál. És a téli fagy is kárt tehet még az őszi káposztarepcében és az őszi vetésű kalászosokban. A szokásosnál több kárt ho­zó évben több gazdának volt biztosítása, mint tavaly. A pia­ci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötöt­ték meg sokan, és ezek a konst­rukciók jövőre is népszerűek maradnak az idei tapasztala­tok után. Az agrárbiztosítások piacának fejlődésében fontos szerepet játszik az ezekre igé­nyelhető állami támogatás is. „A gazdák egyre inkább vá­lasztanak díjtámogatott konst­rukciókat a nem támogatottak­kal szemben” - mondja Füzes Dániel. A Generálinál a 8500 agrárbiztosítás közül 3500-hoz igényeltek díjtámogatást. Az Al­lianz úgy nyilatkozott: „jelen­tős” darabszám- és díjnöveke­dést láttak elsősorban a támo­gatott konstrukcióknál. Póczik András becslése sze­rint egyébként az idén a teljes piacon a támogatott növény- biztosítási díjbevétel összesen 7 milliárd forint körül lesz. Ta­valy ez az összeg csupán 5,7 milliárd forint volt. Mindeh­hez 4 milliárd forintnyi támo­Támogatott mezőgazdasági biztosítások állománydíja ♦BECSLÉS VG-GRAFIKA FORRÁS: FBAMSZ gatást nyújt az állam, egymil- liárd forinttal többet, mint ta­valy. A gazdák a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékát kap­hatják vissza az államtól, az ed­digi díjbevételadatok alapján így a 4 milliárd forintos keret ki fog merülni. Póczik András úgy kalkulál, hogy a háromfé­le támogatott módozat közül a legkomplexebb, „A” típusú biz­tosítást kötők 55, a „B” és „C” típust kötők 40 százalék körü- ■ li visszatérítést kaphatnak. A Generálinál is azt várják, hogy legalább a „B” és „C” típusú, ol­csóbb, kevésbé átfogó biztosítá­soknál csökkentett támogatás­ra kell számítani. H. B. Több pénz maradhat az embereknél BUDAPEST Komoly hangulatja­vító intézkedések jönnek az elkövetkező bő egy évben a 2018-as választásokhoz köze­ledve, írta a Figyelő. A hetilap információi szerint a migráns- kérdés is meghatározó lesz a következő kampányban, de arra is van listája a kabinet­nek, hogy ilyen népszerűség­növelő intézkedéseket hozzon. Úgy tudják, jelentősen emel­kedne a minimálbér és a köz­szféra dolgozóinak keresete. Ezenkívül Orbán Viktor mi­niszterelnök két dolgot szeret­ne: újabb áfacsökkentést és a személyi jövedelemadó kulcsá­nak további lefaragását. Napi­renden van a járulékcsökken­tés is, ám a kormányban úgy vé­lik, hogy a költségvetés helyze­te jelenleg nem teszi lehetővé a munkára rakódó terhek egysze­ri nagymértékű megvágását. Az OTP Bank elemzői a na­pokban írták: a költségvetés ki­tűnő helyzetének köszönhetően a kormánynak akár 500-700 milliárd forintos mozgástér is a rendelkezésére áll. Azaz dön­tés kérdése ennek az összegnek a felhasználása. MW A szőlőültetvényeket sem kímélte az időjárás, az Alföldön a fagy és a jég is pusztított. A jégverés okozta károk teljes felmérése még tart

Next

/
Thumbnails
Contents