Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-04 / 233. szám
g MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 4., KEDD A kormánypárt a nemek száma, az ellenzék az érvénytelensége miatt elégedett Mindenki megtalálta a maga sikerét ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Közjogi értelemben valóban nem lett érvényes a népszavazás - kommentálta a vasárnapi eredményt Móring József Attila, a somogyi 3. választókerület Fidesz-KDNP színekben megválasztott országgyűlési képviselője s elvileg azon is lehet vitázni, a 3,2 millió egyirányú szavazat sok-e vagy kevés, de azt azért tudni kell, a demokratikus voksolások történetében idehaza még soha ennyien nem fejeztek ki egyféle akaratot. Annak idején az ország uniós csatlakozásáról szóló népszavazáson is kevesebb, 3,05 millióan voksoltak igennel. Úgy gondolom, egy ekkora tömeg véleményét és akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kormánypárti honatya hozzátette: nem is érti, az ellenzék miért hivatkozik rá, menynyien nem mentek el szavazni, hiszen a lehetőség minden választó számára adott volt, s csak okoskodás, hogy az otthon maradóknak mi volt a véleménye. Úgy vélte, egyértelmű, hogy a kormány erős felhatalmazást kapott az emberektől, akik egységesen kiálltak a migránspoli- tika iránya mellett.- Mi számít drágának, ha arról beszélünk, a tét, hogyan alakul évtizedekig a jövőnk - felelte felvetésünkre, hogy minden idők legdrágább hazai kampánya ellenére sem sikerült elérni az érvényességi szintet. - Szerintem az emberekben nem alakult ki veszélyérzet a migráns- válsággal kapcsolatban, tőlük távol eső, hozzájuk el nem érő dolognak tartották, ezért nem voltak aktívabbak a népszavazáson. Egyszerűen sokan nem hiszik el, hogy melléjük költözhet egy migráns, illetve rábízták a döntést azokra, akik elmentek voksolni. Ráadásul a déli határszakaszon megépített kerítés látható biztonságérzetet adott sokaknak, így fordulhatott elő, hogy például a mig- ránsválsággal érintett Baranyában igencsak alacsony volt a választási részvétel. Rákérdeztünk, nem bizo- nyult-e kontraprodukíívnak az erőteljes kormánykampány, hiszen a betelepíthető menekültek száma az eredeti 1294-es hivatkozásról folyamatosan nőtt, s a végén már milliós számok is elhangzottak.- Lehet, hogy soknak tűntek, de attól ezek még valós számok, hiszen a felmérések szerint több tízmillióan készülnek Európába a harmadik világból- reagált Móring József Attila.- Persze biztosan voltak, akik túlzásokba estek a kampány során, vélhetően érzelmi alapon. Nem hiszem, hogy azért volt a kelleténél alacsonyabb a részvétel, mert a túlzó volt a kampány, hanem túl sok indulat feszül az emberekben, akiknek egy része ráadásul nem nemzeti sorskérdésnek, hanem politikai véleménynyilvánításnak fogta fel a népszavazást: nem tudtak elvonatkoztatni a pártszimpátiáktól. Ami nagyon is elgondolkodtató, s éppen ezért elsősorban le kellene higgadni. Felvetésünkre, demokratikusnak tartja-e, hogy egy érvénytelen népszavazás alapján akar alaptörvényt módosítani a kormány, a KDNP-s honatya úgy reagált: nem érez demokráciadeficitet, hiszen a referendumnál alapvetően nincs demokratikusabb, ráadásul a 3,2 millió voks elegendő felhatalmazást jelent. Nem meglepő, hogy Harangozó Gábor, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő teljesen másként értelmezte a vasárnapi eredményt, s többek között pártja sikerének tekintette a szükségesnél alacsonyabb részvételt.- Példátlan és elfogadhatatlan, hogy 17 milliárd forintból a kormány lezavarta minden idők legdrágább közvélemény-kutatását - jelentette ki a szocialista honatya. - Az alacsony részvétel azt mutatta, hogy az emberek átláttak a kormánypropagandán, s bár tudják, meg kell oldani a menekültproblémát, de a feltett kérdést értelmetlennek tartották. A referendumon láthatóan csak a fideszes szavazók vettek részt, érdemben másokat nem sikerült megszólítani, az érvénytelen voksok kiugróan nagy száma pedig aktív ellenállást jelentett. Harangozó Gábor szerint egyértelmű, hogy a kormány az egészségügy, az oktatás problémáit s a folyamatos korrupciót próbálta elfedni a népszavazással - sikertelenül.- Ennek ellenére ismét bebizonyosodik, hogy a Fideszt és a KDNP-t nem érdekli az emberek véleménye - tette hozzá -, hiszen míg Nagy-Britanniá- ban egy sikertelen népszavazás után lemondott a miniszterelnök, itt ehelyett alkotmánymódosításra készül. Pedig egyértelmű, az orbáni gyűlöletpolitika kudarcot vallott, s ezt a kormány vagy belátja, s változtat, vagy belebukik. I Somogybán több mint $HH 114 ezren szavaztak, ám az érvényességi küszöbtől ■■ így is elmaradt a megye jl A jobbikos honatya szerint olcsóbb lett volna szimplán módosítani az alaptörvényt, s ehhez pártja biztosította volna a többséget is. , - Nem tudom, miért mentek el kevesen szavazni - tette hozzá -, vélhetően sokan felismerték, noha fontos volt a kérdés, de pártpolitikai ügy lett belőle, s nemcsak a kormánynak, de a baloldali pártoknak is köszönhetően, így inkább távolmaradtak a voksolástól, egyfajta kormányellenes kiállásnak tartva a bojkottot. Vagyis a referendum érvénytelensége egyértelműen a kormány politikájának elutasítása. Ennek ellenére jobban szerettük volna, ha magas a részvételi arány, még ha tudjuk, hogy ezt a 17 milliárd forintot, amibe a kampány került, másra is el lehetett volna költeni.- A legfontosabb, mindenki nyugodjon meg, annak ellenére, hogy érvénytelen lett a népszavazás, senki sem akar menekülteket költöztetni sehová, mint ahogyan eddig sem akart - mondta Felder Frigyes, a Lehet Más a Politika kaposvári képviselője, aki szerint az alacsony részvétel oka az emberek 2010 óta datálható általános apáüája: úgy érzik, akármit is mondanak, a döntések a fejük felett születnek meg. Az LMP-s városatya szerint a mostani eredmény senkinek sem siker, a népszavazás eleve okafogyott volt, a kampányra elköltött pénzt tulajdonképpen kidobták az ablakon.- Ráadásul nem a háborúk elől menekülőktől kell félni - jegyezte meg -, sokkal inkább attól, hogy a kormány 300 ezer euróért hirdeti a letelepedési kötvényt, vagyis akiknek van pénzük, a magyar kormány támogatásával jöhetnek az unióba: Egy terrorszervezetnek pedig van pénze... Felder Frigyes hozzátette, nem érti, egy érvénytelen népszavazás alapján hogyan akar Orbán Viktor alaptörvényt módosítani, hiszen ezen logika alapján ettől kezdve minden érvénytelen voksolás után törvényt lehet alkotni az adott, ám a választók által elutasított témáról.- Persze politikailag érthető a döntés - mondta -, hiszen addig sem az oktatás kudarcáról, a fiatalok kivándorlásáról, az állami földek elrablásáról vagy, hogy abszolút aktuális legyek, Rogán Antal helikopterezéséről beszélnek az emberek. Persze előbb-utóbb elengedi a kormány a menekültkérdést, s kell egy új téma, mert a 2018-as parlamenti választásokig el kell valahogy terelni az emberek figyelmét a napi gondokról, balhékról, botrányokról, úgyhogy verőin, Ha- bony Árpád mit talál ki legközelebb. És persze arra is kíváncsi vagyok, mi valósul meg azokból a fenyegetésekből, melyeket ál• lítólag Orbán Viktor ígért azoknak a településeknek, melyeken nem lesz elegendő a részvétel a népszavazáson... Vas A. Ander Balázs, jobbikos országgyűlési képviselő is úgy vélte, a kormány a kudarcait próbálta elfedni a referendummal, melynek ötletét amúgy először pártja vetette fel, ám akkor lesöpörték az asztalról.- Aztán Orbán Viktor rájött, hogy fel lehet használni a témát - magyarázta -, s bár ebben a formában okafogyottá vált, mégis levezényelte. Ennek ellenére magam is a részvétel és a nem szavazat mellett kampányoltam. A népszavazás azonban érvénytelen lett, vagyis nincs felhatalmazása a kormánynak, hogy ez alapján lépéseket tegyen. Varászlón voksoltak arányaiban a legtöbben, a legkevésbé Kőkutat mozgatta meg a népszavazás bizonyult sokkal aktívabbnak ahol alig több mint 36 percent véleményét lehetett számításba venni. Viszont arányaiban itt szavaztak a legtöbben nemmel. Még egyöntetűbb választ adtak a feltett kérdésre 34 somogyi településen, melyeken egyetlen igen szavazat sem került az urnákba. A száz százalékban nemet mondó kisfalvak jellemzően a déli határnál, Tab környékén, a megye nyugati határszélén találhatóak, valamint balatoni háttértelepülések. Arányaiban a legtöbb igent Szorosadon, Kastélyosdombón és Kaposgyarmaton húzták be a szavazók, de Kaposvár környékén is akadt néhány, az átlagnál a menekültekkel szemben toleránsabban voksoló település. Részvétel szempontjából Varászlón voltak a legaktívabbak a szavazók: a falu több mint hetven százaléka véleményt mondott a feltett kérdésről, de Porrogszentpálon és Somogysi- monyiban is kevés hiányzott a héttizedes részvételhez. A legkevesebben Kőkúton gondolták úgy, hogy hivatalos formában is jelzik döntésüket: tíz helyiből csak három élt a jogaival, de Rinyaszentkirály és Homok- szentgyörgy lakói is igencsak passzívnak bizonyultak. A. V. Somogybán a 257 003 szavazásra jogosultból 114 713- an jelentek meg a voksoláson, ami 42,4 százalékos részvételi arányt jelentett, ám közel hat ezren - nagyjából öt százaléka a szavazóknak - érvénytelen lapot dobtak be az urnákba, így végül 108 994-en, vagy is 40,59 percent voksolt érvényesen. Természetesen elsöprő többséget kaptak a nemek: 98,13 százalék ellenezte a kor mány által feltett kérdésben foglaltakat. A somogyi részvétel országosan a tizedik - a Du nántúlon az ötödik - legmagasabb volt, míg Kaposvár 40,59 százaléknyi érvényes voksa 23 megyei jogú város közül szintér erre a pozícióra volt elegendő. A megye városai közül pedig a kilencedik helyre: a legtöbben Zamárdiban járultak az urnákhoz, a balatoni kisvárosban a teljes részvétel meg is haladta az ötven százalékot, az érvényes voksok száma viszont itt is elmaradt az érvényességi ha tártól. Némi meglepetésre a ta valyi menekültáradatot csak hírből ismerő balatoni városokban volt legmagasabb a részvé teli arány, ezzel szemben a mig ránsokat testközelből megtapasztaló Barcs például a negyven százalékot sem érte el. ' A legkevesebben Kadarkúton mozdultak - de Nagyatád sem
