Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-31 / 256. szám
zák. Tőlünk aratás után a magot viszik el, majd Baksán dolgozzák fel késztermékké és úgy kerül külföldre. Nem jutottunk el odáig, hogy fel is dolgozzuk a megtermelt növényeket, ám a jövőben ez a fejlesztés az egyik nagy célunk. Benne vagyok egy Agrár Környezetgazdálkodási európai uniós programban, melynek keretében támogatáshoz jutottam. Ennek során kötelező talajvizsgálatot kell elvégeztetni minden ötödik évben, a mintavétel kielemzése után pedig kiderült, hogy javult a földjeim minősége - mondta. Fiadon 200 hektáron gazdálkodik az Ökorex-bio Kft. 1999 óta, egészséges élelmiszerek előállítására és környezettudatosságra törekszik. - Diót, mogyorót, kajszit, meggyet, vegyes gyümölcsöt termesztünk ötven hektáron, de túlnyomó- részt szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk - válaszolta kérdésünkre Simon Anikó, a cég termelési vezetője. - A gabonafélék mellett több hektáron gyógynövényt, máriatövist is termesztünk. Bár a fiadi biogazdálkodásban is a gyümölcs- és a gabona- termesztés a húzó ágazat, az állattenyésztésben is látják a lehetőséget. Mangalica, juh, bio csirke tenyésztésével régóta foglalkoznak, ám négy évvel ezelőtt úgy döntött a vezetés, hogy a Magyarországon még igencsak ritka bio nyúltartásba kezd. - Az egész gazdaság bio minősítéssel rendelkezik, a Svájcba történő értékesítés miatt még egy szigorúbb minősítésnek is meg kellett felelnünk - jegyezte meg Simon Anikó. Szezonálisan közel ötven embert is foglalkoztat a cég. Gondolkodnak bővítésben, de nem feltétlenül pályázat útján. - Megfordult a vezetőség fejében a húsmarhatartás ötlete, hogy minél inkább hasznosítsuk a legelőket - mondta. Gyeszát Zsolt Vannak gátjai is a termelési ágazatnak- A biogazdálkodás rendkívül fontos része az agrárium- nak, ha ebben sikerülne előrelépni. azzal a szintetikus készítmények felhasználását mérsékelhetnénk - mondta Tóth István, mezőgazdasági szakmérnök, a megyei talaj- és növényvédelmi igazgatóság egykori vezetője. - Repceszárra. kukoricaszárra, főleg a szalmára nagy szüksége van a talajoknak. A szerves trágya vagy a biomasz- sza a talaj humuszkészletét, szervesanyag-készletét növeli, ezáltal jobb lesz a vízháztartása, s kíméljük az élővizeket a kémiai anyagoktól. Ha a talaj szervesanyagban gazdag. a talajerózió is lényegesen kisebb. Mint elmondta, a biogazdálkodásnak komoly gátjai is vannak. Példaként említette a szőlőt károsító peronoszpóra, lisztharmat elleni védekezést, ahol is igen csekély, vagy csak alig van igazán megbízható biokészítmény. - Nagyüzemben, nagy felületen, intenzív termesztés mellett meglehetősen nehéz a klasszikus értelemben vett biogazdálkodást folytatni, melynek során se növényvédő szer, se műtrágya nem használható. A jelenlegi állatállomány ekkora mennyiségben nem képes biztosítani a szerves trágyát. 2016. OKTÓBER 31., HÉTFŐ [MMMM dddddodG^S BgSiípO Túl kevés a biogazda MEGYEI KÖRKÉP g Töknap KAPOSVÁR A töröcskei művelődési ház megnyitása óta hagyomány, hogy halottak napját halloweenként is megünnep- lik. Szombaton tucatnyian faragták a tököket, melyek mécsessel bélelve aztán kikerültek a kultúrház ablakaiba. Akik nem bántak jól a késsel, ecsettel és festékkel készíthettek rémisztő képeket. A jelmezversenyen vámpírok, tökök, ördögök, halott menyasszonyok és fekete macskák vonultak fel a zsűri» előtt. A legötletesebb jelmezek - ahogyan a legjobb tökfaragók is - ajándékot kaptak. A. V. Népszerűsítik a magyar almát ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY - Elkötelezett híve vagyok a hazai gyümölcs népszerűsítésének - közölte pénteken lapunkkal Máté Józsefné, a böhönyei Balaton Ker-Tész Szövetkezet elnöke. - Minden olyan lehetőséget célszerű megragadni, amely révén még többen megismerik, s megkedvelik a magyar ízeket. Ez különösen most aktuális, hiszen a közelgő télen sem mindegy, hogy mennyi vitamint juttatunk a szervezetünkbe. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerint a magyar lakosság korábban évente 30 kilogramm almát fogyasztott fejenként, ez a mennyiség mára a felére csökkent. A kormány a fogyasztás ösztönzésére az idei tanévben is meghirdette az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programot, amelyhez 2157 iskola 551 500 tanulóval csatlakozott, megvalósítására mintegy 4 milliárd forint európai uniós és hazai támogatás állt rendelkezésre. A program nagyjából háromezer tonna almának jelent biztos piacot. A Balaton Ker-Tész Szövetkezetnek közel 300 tagja van, s csaknem 3000 hektáron gazdálkodnak a térségben, megyénkben nagyjából 400 hektáron termesztenek almát, amely töredéke a korábbinak. Volt olyan időszak, amikor jóval 1000 hektár felett területről szedtek az almát. Máté Jó- zsefnétől tudjuk: a termelők piacokon, vásárokban, illetve felvásárlóknak adják el a gyümölcsöt. Akad olyan is, aki nagy- kereskedőnek értékesíti, sokan az iskolagyümölcs-program- ba kapcsolódtak, mások Ausztriába adják el üdítőitalnak készítenek. - Somogyot is érinti az alma fogyasztást ösztönző promóciós program, Kaposváron november 7-től indul a rendezvénysorozat - jegyezte meg a szakember. - Új ötleteket adunk a vásárlóknak, az alma ugyanis sokféle ételhez felhasználható. Harsányi M. Torgyán József FKgP-exelnök is eljött az emlékházhoz ► Folytatás az 1. oldalról CSOKONYAVISONTA A Nagyatá di Szabó István emlékháztól a megemlékezők népes csoportja a református templomhoz ment. A téren az asszonykórus éneke után Kuminetz Gyula idős rímfaragóversét feldolgozva a nyugdíjas hagyomány- őrzők idézték meg a település nagy szülöttének alakját. Szászfalvi László országgyűlési képviselő így összegezte életpályáját: Isten-föld- ember és hazaszeretet. Számára mindig a nemzeti egység megteremtése volt a legfontosabb, és minden munkáját szolgálatnak tekintette. Akár lent a földön, akár az Országházban tevékenykedett, mindig embertársait, szülőföldjét, népét szolgálta. Az emlékezők a mellszobránál is elhelyezték a kegyelet koszorúit, akárcsak a csokonyai református temetőben monumentális síremlékénél. A sírkert bejáratait a Horváth család felajánlásából az önkormányzat újíttatta fel, a háromalakos emlékműhöz pedig feljáró épült díszburkolattal a barcsi Vránics Zsolt, a Nagyatádi család leszármazottja hathatós segítségével. Az ünnepség 3. helyszínén Ha- rasztia Attila polgármester beszédében kiemelte, hogy a szegény gyerekbőf lett miniszter nemcsak szorgalmával tűnt ki, hanem a becsület, tisztesség és jólelkűség példaképe Is volt s marad. A rendezvényen megjelent és főhajtással adózott emléke előtt Torgyán József, a Kisgazdapárt egykori elnöke is. - Mindig is a kistelepüléseken, a vidéken, illetve a mezőgazdaságból élők voltak a nemzet megtartó erejének fő bázisai - szögezte le. Fontosnak tartja Nagyatádi Szabó István emlékének megőrzését és a kisgazda mozgalom egységesítését. Ezért is kezdeményezte, hogy jövőre 154. születésnapján itt tartsák meg először a Magyar Földművesek Napját. Most írták alá az erről szóló megállapodást az önkormányzattal. Gamos Adrienn ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Somogyaszalóban folytat biogazdálkodást Balogh Barna 2009 óta. A családi gazdaság keretében szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, a talajt nitrogénban dúsító szóját és lucernát, de búzát és édesköményt is termelnek közel 35 hektáron. Ehhez jelentősen hozzátesz a gazdaság 50 darabos juhtenyészete is, így a földekre négy-öt évente kijuttatott szerves trágyát nem kell külön megvásárolni. - A zöldségfélékkel felhagytunk egy ideje, nem igazán találtunk megfelelő keresletet, hogy azokból biotermékeket tudjunk eladni - jegyezte meg a gazda. - A családban a feleségem sok mindenre allergiás, így az egészséges életmód is inspirált a biogazdálkodásra. A környezetemet is óvom, hiszen itt folyik a Deseda-patak és' itt van nem messze a tó is, a vizekre pedig vigyázni kell. Mint Balogh Barna elmondta, a gazdálkodási formának igazán nagy a munkaigényessége, nem használnak növényvédő szereket, sem műtrágyát, és a költségek is magasak. - Az idén tíz hektár szóját húsz idénymunkással kapáltattam meg, melynek csak a munkadíja egymillió forintba került. Próbáltam eltérni a szokványos növényektől, így jött az édeskömény termesztésének ötlete, például a biogazdálkodásban termelt kukoricával nem keresnék annyival többet, hogy megérje megkapáltat- nom. Az édeskömény gyógynövény, Németországba viszik ki teaként, hasfájós csecsemőknek például puffadás ellen alkalmaz• • Ü lök a csendben a szobámban egyedül. A némaságba egyszercsak szívig hatolva belehasít a harangszó, hogy szétvigye a gyász, a halál hírét. Mi mindig mindenre fel vagyunk készülve, legalábbis így gondoljuk. De vannak pillanatok, amikor torkunkon akad a szó, bús arcunkra kicsordulnak a könnyek és a bánatban megroskad a testünk és lelkünk. Mert olyan valakit veszítettünk el, akinek az élete belefonódott a miénkbe. A harangok életünk hűséges kísérői, összekötik az eltávozottat a még élővel. A harang bárkiért is csendül meg, érettünk is szól, minket vigasztal és örök reményt ad arra, hogy van mennyei hazánk. Hiszen amikor szeretteinket elkísérjük utolsó földi útjára, abban az áldott reménységben vagyunk, hogy hazatért. Halottak Napja táján az emberben különös érzések jönnek felszínre, s mintha visszamenne az időben több évtizedet... Végigsuhan előttem gyermekkorom legszebb színhelye a csokonya(visonta) i parókia, ahol ma fojtogató az üres szobák csendje. Egykor unokák vidám kacajától volt hangos, ahol nagyszüleink szerető, boldog arca mosolygott ránk. De emlékszem, hogy milyen ámulattal néztük tavasszal a vándormadarakat, hogy mindig odarepültek vissza, ahol az elmúlt évben az eresz alatt, illetve a kéményen kihűlni hagyták fészküket. Micsoda képességgel, ösztönnel rendelkeztek-rendelkeznek, hogy tudják ősszel is, éppen most van itt az ideje az útrakelésnek. Hazajönni a hosszú távoliét után fenséges érzés Isten teremtményeinek. A múlandóság légkörében szomorúan sír fel bennem a költői kérdés: „Testvér, láttál már nálunk útra kelni fecskét, ki többé nem tért vissza újra?” Éppen most van itt az ideje az útrakelésnek. Sosem felejtik el szülőfalujában a földosztó minisztert
