Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám

2016. OKTÓBER 30., VASÁRNAP SZTORI g A téli és a nyári időszámítás mellett lehetne egy harmadik út: egy új időzóna Nagyon utáljuk állítgatni az órát Ma megint egy órával többet alhattunk, hajnalban ugyanis egy órával vissza kellett állítani az órákat, megkezdő­dött a téli időszámítás. Rég­óta tart a vita, hogy ez vajon megéri vagy sem, az azonban egy felmérésből biztosnak látszik, hogy a magyar embe­rek többsége nem szereti. Fábos Erika IDŐSZÁMÍTÁS Öt megkérdezett közül négy szerint az óraátállí­tást jelenlegi formájában el kell törölni, derült ki az egyik utazá­si portál, a Szallas.hu friss ku­tatásából, amelyben csaknem 6000 fő vett részt. Az ellenzők táborának kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 szá­zalékuk a téli időszámításra áll­na át, míg 13 százalékuk az idő­zónaváltást támogatná, vagyis a greenwichi középidőhöz nem 1, hanem 2 órát adna. A válasz­adók fele a biológiai egyensúly felborulását, valamint a nehéz­kes átállást említi elsődleges problémaként. A téli időszámí­tás ellenzőinek fő érve a korai sötétedés: 10 emberből 4 számá­ra a korai órákban jelentkező sö­tétséghez rossz közérzet társul, a résztvevők kétharmada pedig ilyenkor munka után már nem is nagyon megy a szabadba. A Magyar Villamosener- gia-ipari Átviteli Rendszerirá­nyító Zrt. (Mavir) évek óta mé­ri és elemzi az óraátállítás kö­rüli napok „fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátál­lítással évente mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát spórolunk, ami megfelel egy köze­pes magyar város éves fogyasztá sának. Az óra­átállítás hasz­na a környe­zetvédelem­ben is lát­ható: az ala- csonyabb fogyasz­tás keve­sebb káros- anyag-kibo- csátással jár. Persze hátrányai is vannak, amelyek elsősorban inkább a napi tevékenységek, leg­inkább a munka hatékonysá­gán látszik, állítják szakértők. De hogy melyik „ér” többet, ne­héz eldönteni, egyelőre nem lát­szik olyan akarat, hogy elhagy­juk az évi kétszeri óratekerge- tést Magyarországon. Van egy magyar mérnök ve­zette kis csoport hazánkban, amely évek óta próbál azért lob­bizni, hogy Magyarország vált­son időzónát, és a már említett felmérésből az látszik, van foga­natja, hiszen a megkérdezettek 13 százaléka tudja, miről van szó, és támogatja a „GMT+2-t Magyarországnak!” mozga­lom elképzelését. Herman Gá­w ^tszer/ óraátállítás hasznát soka" bor mérnök, a mozgalom kez­deményezője már négy éve fog­lalkozik azzal, hogy meggyőz­ze a közvéleményt és a dön­téshozókat arról, nem jó dolog egy adott időzóna keleti sávjá­ban élni. Állítja: ha Magyaror­szág is a kelet-európai időzóná­ba (UTC+2 zóna) tartozna, mint Finnország, a balti államok, Uk­rajna, Románia és Törökország, akkor ugyan decemberben és januárban még sötétben indul­nánk el otthonról munkába, is­kolába, viszont tavasztól ősz vé­géig hosszabbnak tűnne a nap­pal. Számokban kifejezve: télen a mostaninál 78-cal több olyan napunk lenne, amikor csak 7 óra után kelne fel a nap, cserébe viszont nyáron 65 olyan napot kapnánk pluszban, amikor még este 8 óra után is világos van. Az új időzóna Herman Gábor és a mozgalom szerint 6,8 mil­liárd forint energiamegtakarí­tást jelentene, ami 4 fős csalá­donként 2680 forint évente. Rá­adásul a kevesebb energiaszük­séglet kevesebb szén-dioxid-ki- bocsátást eredményez. Az em­berek ébredése közelebb ke­rülne a napkeltéhez. Egy világos órával hosz- szabb lenne minden este. Plusz 67 olyan napot kapnánk, amikor 20 óra után sötétedik (101 helyett 168 ilyen lenne). A több napfény egészségessé, jókedvűbbé tesz, ami hosszabb tá­von megjelenik majd az egészség- ügyi kiadások csök­kenésében is, illetve a depressziós betegségek és bűncselekmények számának csökkenésében. Napfény hatá­sára növekszik az emberek pro­duktivitása, ez pedig növelheti a GDP-t. Ahogy az is, ha az egy órával hosszabb estéken többet kirándulva, többet költve nőne a turisztikai szektor árbevétele is. Az elmélet jól hangzik, már csak egy szakértői bizottság, benne kutatókkal, közgazdá­szokkal, csillagászokkal kelle­ne, hogy megerősítsék. Ha sze­rintük is pozitív lenne a váltás, még két év legalább kell az át­állás megtervezéséhez. Úgy tű­nik, az embereket már nem kell meggyőzni, legalábbis a felmé­rés szerint 80 százalékuk nem szereti állítgatni az órát. 1980 óta tekerjük az órát oda-vissza Benjamin Franklin már 1784- ben felvetette, hogy a nyá­ri korábbi felkeléssel spórol­hatnának a gyertyákon. Willi­am Willett 1905-ben a mos­taninál kevésbé drasztikus ötlettel állt elő: azt javasol­ta, hogy április négy vasár­napján 20-20 perccel állítsák előre az órát, majd szeptem­ber négy vasárnapján vissza. Az angol parlament komo­lyan foglalkozott is a javaslat­tal, de sok ellenzője volt, fő­leg a mezőgazdasággal fog­lalkozók közt, ezért mégsem vezették be. A nyári időszámítást először az első világháborúban alkal­mazták ténylegesen, hogy üzemanyagot takarítsanak meg. Elsőként Németország vezette be, majd csatlakozott Nagy-Britannia és az USA, va­lamint sok más ország. A há­ború végével azonban vissza­álltak a szokásos időszámí­tásra, és csak a második vi­lágháborúban vezették be is­mét. Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyá­ri időszámítás. 1980-ban ve­zették be újra, energiamegta­karítási céllal. Már csaknem kétszáz iskolában része az oktatásnak ez a tantárgy, boldogságórákban világelsők vagyunk A boldogságból senki nem tud megbukni A boidogságórák hozzájárulnak a diákok lelki fejlődéséhez, erősítik az önbizalmat, a kitartást és fokozzák a koncentrációt is Idősebbek is elkezdhetik! Vannak olyan tevékenységek, amelyek alkalmasak arra. hogy visszaadják az életkedvünket és boldogabbnak érezzük ma­gunkat. Ilyen a kacagás, a ko­cogás. a lazítás, az érintés és az, ha segítünk másokon. • A kacagás előszobája a mo­soly. Ha szélesen mosolygunk, agyunk örömközpontja azt üze­ni a testünknek: örülj! A nevetés innen már csak egy lépés, ami növeli a szervezet ellenálló ké­pességét, és csillapítja a fájdal­makat. • A kocogás olyan módosult tu­datállapotot alakít ki. ami meg­akadályozza az elme szorongás­központjának működését. Ilye­nek még a bemelegítő gyakorla­tok. a nagy ívű, lendületes moz­gások, mint például a karkörzés. • A nyugodt környezetben vég­rehajtott lazítás során elernyed- nek az izmok, és könnyebben felidézhetjük kellemes, boldo­gító élményeinket, amik ugyan­csak megnyugtatnak és jókedv­re derítenek. • A simogatás, az érintés meg­nyugtat. Hatására testünk bol­dogsághormont termel, ami ak­tiválja az immunrendszerünket. • A másokon való segítés pe­dig felvidít, és igazán jó ér­zéssel tölt el minden segítőt. Ugyancsak tudományosan iga­zolt dolog, hogy ez nem csupán a kedvünknek, az egészségünk­nek is jót tesz. GONDTALANUL Tudják, mi az a hálamese vagy a panaszmen­tes verseny? Olyan feladat, amit a boldogságórákon adnak fel az iskolában. Igen, a matek és a kémia mellett már ilyen is van. Ráadásul még matekból is job­bak lesznek tőle a diákok, azon­kívül, hogy bizonyítottan növe­lik az önbizalmat, fokozzák a kreativitást és a koncentrációs képességet. Egyre több iskolában alkal­mazzák sikerrel a boldogság­órákat, amelyeken a diákok csoportosan és egyénileg isme­rik meg a boldogság fő összete­vőit. Hasonló kezdeményezések világszerte léteznek különböző formákban, még akár iskolai keretek között is, de Magyar- országon van a legtöbb olyan diák, aki részt vesz ebben a programban, boldogságórák­ban már világ elsők vagyunk. Ránk is fér, boldog órák számá­ban ugyanis a legtöbb felmérés szerint elég rosszul áll hazánk. „Személyes indíttatása volt annak, hogy elkezdtem az­zal foglalkozni, mi­től lehet boldogabb az ember élete - mondta Bagdi Bel­la, a program ötlet­gazdája és kidolgo­zója. - Húszévesen egy hátizsákkal érkeztem Ma­gyarországra Erdélyből, és pár év alatt olyan mélypontra jutot­tam lelkileg, hogy azzal muszáj volt kezdenem valamit. Önsegí­tés közben találtam rá és kezd­tem el foglalkozni a pozitív pszi­chológia tudományával. Ebből évek alatt megszületett egy 10 hónapos tréning a boldogság­ról. Felnőtteknek tartottam és sok pedagógus volt közöttük, akik egyre arra biztattak, ké­szítsek hasonlót gyerekeknek is. Boldogságkuta­tók tapasztalatai alapján a Jobb Veled a Világ Alapítvány­nyal egy teljes prog­ramot dolgoztunk ki iskolák számára. Ehhez idén már több mint há­romezer pedagógus csatlako­zott, a Boldog Iskola címet eddig csaknem kétszáz iskola nyerte el, továbbá Böjté Csaba gyer­mekotthonaiban is elindultak a boldogságóráink. Adataink sze­rint 50-60 ezer diák vesz részt jelenleg boldogságórákon Ma­gyarországon.” Azt pedig már több vizsgá­lat is bizonyítja, hogy a boldog­ságórák csökkentik a tanulók szorongását, miközben erősí­tik az önbizalmukat. így nem­csak kiegyensúlyozottabbá vál­nak a gyerekek, de az iskolában is jobban teljesítenek. A 2015- 2016-os tanévben az ELTE Pozi­tív Pszichológia Laboratóriuma tudományos vizsgálatot vég­zett a boldogságóra program hatékonyságával kapcsolatban. Prof. Oláh Attila, a kutatócso­port vezetője úgy összegezte, hogy a boldogságórák hozzá­járulnak a diákok pozitív lelki fejlődéséhez, erősítik az önbi­zalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fej­lesztik a gondolkodást és a kre­ativitást. A boldogságórákon a boldogságkutatók által a leg­hatékonyabbnak bizonyult bol­dogságfokozó technikákat is­mertetik meg a diákokkal. A10 téma a következő: a hála gya­korlása, az optimizmus gyakor­lása, a társas kapcsolatok ápo­lása, a jócselekedetek gyakor­lása, a célok kitűzése és eléré­se, megküzdési stratégiák, apró örömök, megbocsátás gyakorlá­sa, testmozgás és a fenntartha­tó boldogság stratégiái. „Azért, hogy egyértelmű le­gyen, mekkora szükség van minderre, idén elkészítettük az ELTE Pozitív Pszichológiai Kuta­tócsoportjával közösen Magyar­ország boldogságtérképét is - mondta Bagdi Bella. - Elég, ha az eredményeire gondolunk: a válaszadók csupán 12 százalé­ka nyilatkozott úgy, hogy eléri a mentális egészség csúcsálla­potát. Nemzetközi összehason­lításban ezzel az európai me­zőny végén vagyunk. Persze, gondolhatjuk, hogy van ennél fontosabb gondunk is, de ez en­nél sokrétűbb problémára vilá­gít rá. A boldogság ugyanis nem csupán egy egyéni helyzet, meg­határozója a mentális és ezen ke­resztül a testi egészségünknek, az életkedvünknek, a munka­végzésünk hatékonyságának - tehát akár gazdasági vonatko­zásai is vannak, de az minden­képpen, hogy milyen hangulat­ban telik az életünk közösségi szinten. Van tehát hova fejlőd­ni, a jó hír pedig, hogy képesek vagyunk fejlődni. A boldogság­szintünk, a mentális egészsé­günk alakulása a saját kezünk­ben van. A boldogság nagyon sokféle szinten gazdagíthatja az életünket. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok az éle­tünkben. Egy boldog ember nem attól boldog, hogy gondtalan, ha­nem attól, hogy képes megküz­deni azokkal a helyzetekkel, ne­hézségekkel az életében, ame­lyek boldogtalanná is tehetnék. Ezt megtanulni pedig sosem ké­ső, igaz, minél korábban kezd valaki hozzá, annál hosszabban teremt magának egy élhetőbb életet.” Fábos Erika Aki boldog, azért boldog, mert gondtalan

Next

/
Thumbnails
Contents