Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-19 / 246. szám

Egy tízéves szerzett jog most elveszett, a víz pénzbe kerül, ezt az uniós kötelezettseget nem lehet megkerülni, jj máskülönben más EU-támogatások kerülhetnek veszélybe., A3 ‘ * 5 t v“ Az érintettek vitatják a díj kiszámítási módját pisili BUDAPEST CANDIDATE CITY OLYMPIC GAMES 2024 o op BUDAPEST 2024 MINDENT BELE! SZILAGYI ÁRON KÉTSZERES OLIMPIAI BAJNOK KARDVIVO olimpia.budapest2024.org facebook.com/budapest2024 2016. OKTÓBER 19., SZERDA BELFOLD-KULFOLD Vona váltott: ultimátumot adott Orbánnak BUDAPEST „Nem született meg­állapodás, ennek oka, hogy a módosító javaslatba nem kerül be a letelepedési kötvények fel­függesztése” - hangoztatta teg­nap Vona Gábor, miután egyez­tetett Orbán Viktorral a kvóta­népszavazás utáni alkotmány- módosításról. A Jobbik elnö­ke közölte: „Nemcsak a sze­gény, hanem gazdag migránso- kat sem akarjuk, hogy Magyar- országra telepítsenek. Se sze­gény terrorista, se gazdag ter­rorista ne jöjjön, se Juncker, se Rogán ne tudjon bevándorlókat betelepíteni az országba.” Vo­na leszögezte, ha a kormány­fő nem enged a Jobbik javasla­tával kapcsolatban, akkor nem fogják támogatni a november 8-i zárószavazáson a miniszter- elnök módosító javaslatát, mert szerinte ha nem állítják le a le- telepedésikötvény-üzletet, ak­kor az alaptörvény módosítása csak trükközés, szemfényvesz­tés, kiskapu a terrorizmusnak. Lázár János, a Miniszterel­nökség vezetője a kormányin- fón közölte, Orbán és Molnár Gyula, az MSZP elnöke között már lezajlott a megbeszélés. A kormányfő kérte az MSZP tá­mogatását az európai politikai viták során, még akkor is, ha az alaptörvény-módosítás ügyé­ben „az egyetértés elmaradt”. Molnár Gyula közölte, az MSZP nem hajlandó tárgyalni a módo­sításról. MW Leépítések: Lázár nem akar pánikot BUDAPEST 10-20 ezer embert érinthet a közszféra leépítése - közölte Lázár János a kormány- infón. A Miniszterelnökség ve­zetője 20 százalékos csökken­tésre kapott felhatalmazást ja­nuárig, majd 2018-ig lesz még egy kör, végül az állami cégek­nél is leépítésekre készülnek. Hogy ez mennyi embert érint összesen, arról nem mondott számot, hogy „ne keltsen páni­kot”. A háttérintézményeket be­olvasztják a tárcákhoz a 20 szá­zalékos leépítéssel. Az egész­ségügyben béremelést és infra­struktúra-fejlesztést terveznek, leépítést nem. Az oktatásban ma még nem tudni, hány em­berre lesz szükség. Európai ösz- szehasonlításban túl sokan dol­goznak az államnak, a régióban 10-15 százalék között van ez az arány, míg Magyarországon 20 százalék felett. MW Fizethetnek a halászok, kertészek, rizstermelők Százmilliós díjak a vízért Összességében többmilliár­dos terhet kellene kigazdál­kodniuk a vízhasználóknak, a halászoknak, a növényter­mesztőknek és a kertészek­nek októbertől egy uniós ren­delkezés miatt. A halászok le­vélben kértek segítséget az államfőtől. Éber Sándor kozpontiszerkesztoseg@mediawprks.hu MAGYARORSZÁG Tíz éve meg­szerzett jogukat vesztették el a halászok és az öntözővíz-hasz­nálók azzal, hogy újra kötele­zővé vált a hónap elejétől a víz­készlet-gazdálkodási járulék fi­zetése - közölte az MTI. A víz­ügyi hatóságnak az uniós víz­keretirányelv miatt kellett ki­szabni díjat, ám a számítás és a bevezetés módjával nem-érte- nek egyet az érdekeltek. A ma­gyar vízhasználóknak, a ha­lászoknak, a növénytermesz­tőknek és a kertészeknek több százmilliós díjat, összességé­ben többmilliárdos terhet kelle­ne kifizetniük. „A vízügyi szabályozás egy­részt npm érthető, másrészt szerinte kifejezetten a halgaz­dálkodást bünteti” - mondta el az ország egyik legnagyobb halgazdálkodója. Lévai Ferenc szerint Magyarország termé­szetes vizeit is sújtja a szabá­lyozás: például a Balaton eseté­ben - ami horgászcélú haszná­latú - másodosztályú vízhasz­nálóként 400 milliót kellene fi­zetni, a Velencei-tó esetében pe­dig 8 milliót. A halászok, öntözéses gaz­dálkodók és rizstermesztők ér­dekében fellépő Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara sze­rint olyan uniós kötelezettség­ről van szó, amelyet nem lehet megkerülni. Győrffy Balázs el­nök szerint ha nem vezetik be a rendelkezést, akkor a vidék- fejlesztési program, illetve a Magyar Halgazdálkodási Ope­ratív Program lehívása is ve­szélybe kerülhet. A Belügy­minisztériummal együttmű­ködő kamara javaslata alap­ján a vízkészlet-járulékfizeté­si határidőt július 1-ről októ-' bér 1-re sikerült kitolni, ezzel egy év plusz díjmentes idősza­kot értek el. A díjmentes vízkontingens határokat sikerült az EU-tag- államok közül a legmagasabb­ra felemelni; ez most 50 ezer köbmétert jelent évente a gaz­dálkodóknak, a halgazdálko­dók és rizstermelők esetében pedig 150 ezer köbmétert éven­te. Meghatároztak olyan perió­dusokat is - így például a víz­hiányos időszakot vagy a több­letvizek visszatartásából szár­mazó vízfelhasználást -, ame­lyek továbbra is díjmentes idő­szakot jelentenek. A halászati szervezetek érde­keik védelmében a belügyi és az agrártárcához fordultak, és levelet írtak az államfőnek is. Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a földforgalmi törvény egyik passzusát Az Alkotmánybíróság (AB) nyilvá­nosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a földforgal­mi törvénnyel összefüggő egyik rendelkezést, mert az sértette az alaptörvényben rögzített jogor­voslati jogot. Egy konkrét földfor­galmi ügyben egy elővásárlásra jogosult perelte be a megyei kor­mányhivatalt, a Veszprémi Köz- igazgatási és Munkaügyi Bíró­ság bírája felfüggesztette az eljá­rást és az AB-hez fordult, kérve a mezőgazdasági és erdőgazdasá­gi földek forgalmával kapcsola­tos egyes törvényi rendelkezések alkotmányellenességének meg­állapítását és megsemmisítését. Az indítvány szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége miatt fordulhatott elő, hogy egyes dön­tésekről az érintettek nem érte­sülhettek időben és ezért nem élhettek jogorvoslati jogukkal. Az AB kimondta: előállhat a ha­tályos szabályozás mellett az a helyzet, hogy a hatósági dön­tés, az érdemi, ügydöntő határo­zat ellen önhibán kívül nem lehet jogorvoslattal élni és a hátrányos következmények másként sem háríthatok el. Tízmilliárd volt a topkereset MAGYARORSZAG Egyre több pénzt könyvelhetnek el a jól ke­reső magyarok. Az átlagot meg­haladó mértékben emelkedtek a topjövedelmek 2015-ben - közölte a Világgazdaság az adóhatóság adatai alapján. A múlt évi adóbevallások sze­rint a száz legma­gasabb jövedelmet kimutató magánszemély össze­sen 130,5 milliárd forint jöve­delmet vallott be, ami 23 száza­lékos növekedés a 2014-eshez Osztalékból 9,759 milliárd volt a csúcs- jövedelem képest. A legmagasabb jövedel­met bevalló magyar 9,759 mil­liárdos keresetről adott számot, tavalyelőtt a csúcsjövedelem 4,3 milliárd volt. Ez ösz- szesen 124,5 száza­lékos növekedést je­lent. A legtöbbet ke­reső magyar osz­talékként vette fel a jövedelmét, még­hozzá külföldön. Az összeg után külföldön fize­tett 1,4 milliárd forintnyi adót fizetett, Magyarországon 97,6 millió forintot. A 2015. évi leg­nagyobb belföldi forrásadós jö­vedelem 6,6 milliárd forint volt, amelyhez 1,5 milliárdos adófi­zetési kötelezettség társult. A legmagasabb jövedelmek között jellemző az osztalékból származó keresmény. A leg­jobban kereső száz magánsze­mély bevallott jövedelmének 86.4 százaléka elkülönülten adózó jövedelem volt tavaly, és ezen belül is - az összes jöve­delem százalékában kifejezve ­62.4 százaléka osztalék, 21 szá­zaléka pedig árfolyamnyereség volt. A legmagasabb munkavi­szonyból származó bérjövede­lem a 18. helyet foglalta el. Ta­valy a legnagyobb összevont jö­vedelem 3,7 milliárd forint volt - az előző évinél 2,6 milliárddal több -, ami külföldön 35,5 szá­zalékos adóteherrel adózott. így ez után a kereset után a kettős adóztatást kizáró egyezmény miatt Magyarországon nem kellett adót fizetni. A múlt évre vallott legmaga­sabb munkaviszonyból szárma­zó bérjövedelem 1,75 milliárd forint volt. MW HÍREK AB: közölhető fotó a rendőrökről BUDAPEST Megsemmisítette a rendőrök képmásáról készült sajtófotók, videók az érintet­tek engedélye nélküli közlését tiltó bírósági ítéleteket - köz­tük kúriai döntést - két határo­zatában az Alkotmánybíróság (AB). Ezután a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök közszereplők, így közölhetők róluk fotók (arckitakarás nél­kül). Kivétel, ha emberi méltó­ságot sértene a közlés. MW Munkaügyi vitákat elrendező szolgálat BUDAPEST Elindul a Munka­ügyi Tanácsadó és Vitarende­ző Szolgálat, amelyet a Mun­kástanácsok (MOSZ) a kkv munkaadói érdekképvisele­teivel közösen, a kormány tá­mogatásával, az Európai Szo­ciális Alap forrásai felhaszná­lásával hozott létre - jelentet­te be Palkovics Imre, a MOSZ elnöke. Simon Attila István, az NGM helyettes államtitkára közölte: a projekt 3,5 milliárd forintból valósul meg. A szol­gáltatás ingyenes. MW Eörsi mégis visszalépett BUDAPEST Eörsi Mátyás mégis visszautasítja a kormány jelö­lését a Demokráciák Közössé­ge nevű nemzetközi kormány­közi szervezet főtitkári posztjá­ra, mert mint a külügyminisz­ternek megírta, „nem állhat hi­telesen olyan személy a szer­vezet élére, akit egy a demok­ratikus intézményrendszer le­rontásában elhíresült kor­mány jelöl". Ezt pártja, a DK közölte. MW ‘ Ideje cserélni a diákigazolványt! BUDAPEST Október 31-én le­jár az előző félévben kiadott diákigazolvány-matrica, ezért a MÁV-Start arra figyelmezte­ti a diákokat, hogy időben gon­doskodjanak diákigazolványuk érvényesítéséről. MW Lövöldözés és túszejtés DÜREN Egy halottja és két sú­lyos sérültje van a németorszá­gi Dürenben történt támadás­nak: egy férfi ment be fegyver­rel a kezében egy fodrászatba, ahol egy nőt keresett, ezután dördült el a lövés, adta hírül az Index. Lapzártánkkor a férfi el- barikádozta magát egy lakás­ban és túszt is ejtett. A köze­li bevásárlóközpontot és ban­kot a kommandósok lezárták. Düren félúton van Aachen és Köln között. * MW t

Next

/
Thumbnails
Contents