Somogyi Hírlap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-08 / 237. szám
14 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 8., SZOMBAT Több mint 366 millió forintot követelnek a felszámolás alatt álló Rákóczi kft.-től Zöld-fehér pénztemető ► Folytatás az 1. oldalról % KAPOSVÁR A Rákóczi anyagi problémáiról régóta beszéltek a városban, az évtizeden keresztül a legfelső osztályban szereplő klub valamire való szponzorok híján jellemzően önkormányzati támogatásból tartotta fenn magát, ehhez jöttek még a játékosok eladásából befolyt pénzek. Tartozások így is mindig akadtak, de Illés János ügyvezető igazgató valahogyan mindig megegyezett az érintettekkel - legfőképpen az adóhivatallal ám az utolsó, 2013-14-es NB I.-es szezonban csúnyán elszállt a büdzsé, amikor is a halovány ősz után lecserélték a fél csapatot és az edzői stábot, s megannyi légióssal próbálták kiharcolni a bennmaradást. Az akkori hírek szerint 120-150 millió forintot vitt el a kétségbeesetett, ám láthatóan reménytelen kísérlet, s sokak szerint ez a túlköltekezés vezetett egy évvel később a másodosztályú búcsúhoz is, hiszen nem maradt pénz a kasszában egy normális keret összeállítására. Hivatalosan a harmadik vonal következett volna, ám a kft. anyagi okok miatt nem nevezett az NB III.-ba, a Rákóczi pedig a Bene-akadémia jogán egy évig a megyei első osztályt boldogította. A harmadosztályból visz- szalépés idején már nem Illés állt a kft. élén, hiszen februárban lemondott, miután Szita Károly - miután találkozott Rajczi Péterrel, a csapat játékosával és Kárpáti Zoltánnal, a baráti kör elnökével - Face- book-oldalán kijelentette: távozniuk kell azoknak, akik ebbe a helyzetbe hozták a klubot. „Távozniuk kell akkor is, ha Kaposvár a csapat mellé tud állni, és akkor is, ha nem - írta a polgármester - Kétségtelenül vannak érdemeik a jelenlegi klubvezetőknek, hiszen 10 éven át az NB I.-ben tartották csapatunkat, de a mostani helyzet kialakulásáért is egyértelműen felelősek. Nem lehet a várost, a szurkolókat és az utánpótlást ilyen helyzet elé állítani.” Az iíyen helyzet a teljes fizetésképtelenséget jelentette, pedig alig három hónappal korábban új tulajdonos-szponzort jelentette be a klub: érkezett Sólyom Sándor és az ő Puebla Kft.-je, melynek tulajdon- vásárlására a városházi közgyűlési többség is rábólintott. Hamarost kiderült, a cég ellen akkor éppen öt felszámolási eljárás indult meg, s bár Sólyom megszavaztatta a szurkolókat a klubhonlapon, s ez alapján ugyan maradni akart, miután lapunk megírta, Szolnokon nem jogerősen három év letöltendő börtönre ítélték egy pénzmosási ügyben, így csakhamar távozott. Ekkor jött a polgármesteri Facebook-be- jegyzés, Illés pedig néhány nap múlva ment is, legalábbis hivatalosan, nem hivatalosan viszont maradt a klub mellett, amolyan tanácsadóként, információink szerint viszont valójában ő vitte a napi ügyeket, hi- - szén az új vezetésnek nem volt elegendő tapasztalata. A kft. élére Czimmermann Árpád A rendszeres anyagi gondok ellenére ezrek jártak a cukorgyári gödörbe. A klub körüli botrányok azonban a nézőket is elriasztották Segítség! Bajban a Rákóczi került - felesége kormánypárti Városházi képviselő -, így az NB II.-es szezon tavaszáért elvben már ő felelt. Az ő regnálására datálódik tehát az első feljelentés a klub ellen: Szilágyi György jobbikos honatya a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés miatt lépett, az üggyel a Nemzeti Nyomozó Iroda pécsi kirendeltsége foglalkozott, s júniusban megszüntette a nyomozást. Nem volt azom ban felhőtlen az öröm a klub tájékán emiatt, hiszen közben májusban megindult a felszámolási eljárás. Melynek pontos napja - 19. - azért fontos, ugyanis elvileg erről nyolc napon belül értesítik az érintettet, jelen esetben a kft. ügyvezetőjét. Áki azonban erről nem A légiósáradat 2014 tavaszán rengeteg pénzbe került - fölöslegesen A klub ellen több büntető eljárás folyik értesítette a Rákóczi hitelezőit, így a városi tulajdonú Kapos Holdingot (KH) és a Kaví- zet sem, s mindkét céggel sikerült módosíttatnia a-fennálló tartozások visszafizetési határidejét. A klub a Holdingnak 2,95 millió, míg a vízműtársaságnak 7,2 millióval tartozott.- . A Kaposvári Rákóczi Labdarúgó Kft. a kölcsönből (eredendően 22 milliót adott a KH - a szerző) hátralévő 2,95 millió forintos tartozását nem rendezte - olvasható abban a hivatalos, lapunk birtokába jutott levélben, melyet Gombos Attila, a Kapos Holding elnök-vezérigazgatója írt tavaly augusztus 12-én, s melyből kiderül, a visszafizetési határidőt a Rákóczi ügyvezetőjének kérésére módosította a cég, miután „személyesen előadta, hogy a társaság pénzügyi helyzete a közeljövőben várhatóan stabilizálódni fog, a Kft. jövőbeni szponzori bevételek teljesülésére számított”. A levélből még az is kiderül, a KH nem tudott a felszámolási eljárás megkezdéséről, melybe hitelezőként bejelentkezett. Több mint- 2015. május ßßß mj||jó 29-en nem volt tudomásom a felszá- 9 t9ftOZ9S molási kérelem benyújtásáról - írta egy szintén hivatalos levélben Genczler István, a Kavíz ügyvezetője. - Ha lett volna, az átütemezést természetesen nem hagytam volna jóvá. A gazdasági véget jelentő felszámolást nem sokára már rendőrségi eljárás követte: a klub két korábbi alkalmazottja, az egykori csapatkapitány, Bank István, s Barna László, az edzői stáb tagja tavaly októberben csalás, költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése és csődbűncselekmény miatt tettek feljelentést. Többek között azt nehezményezték; hogy a klub még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszólítására sem mutatta be nekik a különféle elszámolásokat, így az egykori játékosok és alkalmazottak nem tudtak adóbevallást tenni, sőt, még munkáltatói igazolást sem kaptak a keresetükről. Bank és Barna felvetették, tudomásuk szerint a Rákóczi Kft. többféle elszámolást használt, így elkerülve bizonyos kifizetések után az adófizetést - magyarán a játékosok a fizetésük egy részt zsebbe kapták -, emellett a játékosoknak sem az ígért járandóságot fizették ki, s azt is állították, hogy 2015 tavaszán a klubnál már régen tudták, hogy nem tud profi bajnokságban indulni a csapat, amikor a közvélemény felé még mindig az NB II.-es terveket hangoztatták, s az önkormányzattól, illetve a Magyar Villamos Művektől komoly szponzori pénzeket vettek át, ám ebből nem a tartozásokat fizették ki. Az MVM-től például 75 milliót kapott a Rákóczi, a cég 43 milliót követel a klubon. Vélhetően mindhiába. Ezzel amúgy csak bronzérmes a hitelezők között, hiszen az összesítés szerint az önkormányzatnak 162,5 millióval, a NAV-nak 99,4 millióval tartozik a labdarúgó kft., mely a kormány- hivatal foglalkoztatási főosztályának is 22,7 millióval sáros. A játékosok 33 ezer-6,2 millió forinttal „ragadtak bent”, köztük például a súlyos betegségen átesett, s pályafutását befejezni kényszerült Horváth Tamásnak sem sikerült kifizetni 123 ezer forintot... Az össz- tartozás tehát 366,58 millió forint, ami jelentősen magasabb, mint a tavaly nyáron hangoztatott 200-250 millió. Az önkormányzati 162,5 millió legnagyobb része a 75 milliós kölcsön, érdekesebb viszont az az 55 millió - és ennek hárommilliós kamata -, melyet a támogatási szerződésbe foglalt elszámolási kötelezettség elmulasztása miatt kellene visz- szafizetni - ami annyit tesz, hogy egyszerűen nem tudni, hová-mire folyt el a Kaposvártól kapott pénz, ezért az önkormányzat visszakéri azt. Közel 18 millió forint a helyiadó-tar- tozás, s ezek késedelmi pótlékjai, s majd’ kilencmillió a stadion bérleti díja. Igaz, utóbbi, illetve a kölcsönből - ahogyan egy jegyzői hivatalos levélből kiderül - a felszámolóval kötött kompenzációs megállapodás alapján 69,4 millió megtérült, vagyis a város felé „csak” 84,2 millió a tartozás. Ha idevesszük azt a 10,1 milliót, melyet a Kavíz és a Kapos Holding követelnek, akkor kevés híján százmilliója ragadt bent az ön- kormányzatnak. • Ezek után nem meglepő, hogy több rendőrségi nyomozás is fut a klubbal kapcsolatban, s úgy tudjuk, eddig úgy 30 ezer oldalnyi iratot foglaltak le a hatóságok, emellett Illésnél és Czimmermannál, a két volt ügyvezetőnél is ház-, kutatást tartottak a rendőrök. A legutóbbi feljelentés, melyet szintén csalás és csődbűncselekmény miatt tett egy magán- személy, augusztus közepi. Ebben többek között a jegyző által említett felszámolóval kötött kompenzációs megállapodást is kifogásolják, hiszen elvileg egy felszámolás során a személyi jellegű kifizetések - vagyis elmaradt munkabérek, járandóságok - előnyt élveznek a más jellegű követelésekkel szemben. Miután a Rákóczi kft. szövevényes története ezzel a feljelentéssel vélhetően nem ért véget, így az ügy feltárását lapunk is folytatja. Vas András
