Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-07 / 210. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 7., SZERDA KÉKHÍREK Súlyos baleset Kaposvárnál ÁROKBA borult egy terepjá­ró Kaposvár határában, a ré­páspusztai vasúti átjáró kö­zelében, kedden kora dél­után. A tetején landoló au­tóban öten utaztak, ketten súlyosan megsérültek.Mé- hes Dóra, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság saj­tószóvivője elmondta,, hogy nem sokkal egy óra után ér­kezett hozzájuk a bejelentés a balesetről, melynek körül­ményeit még vizsgálják. Úgy tudjuk, hogy az autó öt utasa közül ketten súlyosan, hár­man könnyebben sérültek meg. Sz. T. Lángba borultak a körbálák KAP0SH0M0K Közel 400 kör­bála kapott lángra a telepü­lés külterületén. A lángok ugyanennyi körbálát és egy öthektáros napraforgótáb­lát is veszélyeztettek a feltá­madó szél miatt, ezért azo­kat két vízsugárral védték a kaposvári hivatásos tűzoltók. Egy erőgép érkezett a hely­színre, s ennek segítségével távolabb vitték az ép bálá­kat, s szétbontották a kazalt. Ezt követően kezdték meg az oltást a tűzoltók négy vízsu­gárral: a munkálatokat késő délután fejezték be az egysé­gek. H. M. Kigyulladt egy autó az összekötő úton FONYÓD Kedden kigyulladt egy gépjármű a 7-es utat az M7-es sztrádával összekötő úton. A személyautó három utasa közül senki nem sérült meg. Az oltási munkálatokat végző balatonboglári önkor­mányzati tűzoltók elfojtották a lángokat, jelenleg a szük­séges utómunkálatokat vég­zik. A forgalom az egyik sáv­ban, váltakozó irányban ha­lad a tűzesettel érintett sza­kaszon. H. M. Nem könnyű biztonsággal jjfi közlekedni a természetben? nem árt az odafigyelés WfS nem állunk túl fényesen Toldi Miklós, a Dráva Szövetség el­nöke szerint. - Hiába a szerve­zett szemétszállítás, hatalmas probléma még mindig a hozzá­állás, rengeteg a szemét az er­dőkben - mondta. - Egészen meglepő sokszor, az erdő köze­pén találtunk kályhát^ melyről fogalmunk sem voltai i hogyan került oda. Az erdeinket láto­gató turistákat is érdemes két részre bontani. Míg vannak a természetet tisztelők, akik rendszeres túrázók, vagy tu­ristaegyesületekkel látogat­ják a természetvédelmi helye­ket, addig sokan csak alkalmi látogatók, és nem vigyáznak a környezetre. Gyakori problé­ma például az, amikor leszakí­tanak egy, sok esetben védett növényt, s mire a túraút végé­re érnek, meglepődve tapasz­talják, hogy elszáradt. Majd el­dobják a növényeket, virágokat - több ízben is halomban talál­tunk ilyet a turistautak men­tén - jegyezte meg. Hozzátette, a civil természetvédelem mun­kájára nagy hangsúlyt fektet­nek, legutóbb egy japán egye­temista gyakornokot fogad­tak, aki önkéntesként segítet­te munkájukat. Szakképzés a biztonságért Az erdei utak mellett népsze­rűek a Dráva vízitúrái, diva­tosak ma az evezős sportok.- Örvendetes, az elmúlt idő­szakban és az utóbbi tíz év­ben nem volt nálunk semmi­féle túrabaleset - válaszolta kérdésünkre Ungvári Zoltán, a barcsi BVSE Vízisport és Túra Szakosztály vezetője. A Dráva Szövetség elnöke, Toldi Miklós szerint a felelős­ségteljes túrához elenged­hetetlen a megfelelően kép­zett túravezető, mely egy­részt a biztonság és a lehet­séges balesetek szempont­jából indokolt, másrészt pe­dig a tudatos természetjá­ráshoz. - Azért tartottuk fon­tosnak a vízitúra-vezető kép­zést. mert Magyarországon összességében is nagyon ke­vés helyen foglalkoztak ilyen­nel - mondta. - Ha valaki be­jelentkezett valamelyik folyó­ra, például a Drávára, mely a gyors folyásából adódóan is nagyobb veszélyeket rejthet, találhatott magának olyan tú- ravezetöt. aki nem feltétle­nül volt képzett szakmailag. A képzés fontosságát az evezés technikai sajátosságain kí­vül az életmentés, és a vízből mentés is indokolta, melynek oktatásához a Balaton vízi- mentőit, a Vízimentök Orszá­gos Szakszolgálata Egyesü­let szakoktatóit és Kele Attila szakoktatót kértük fel. Országosan több súlyos tú­rabaleset is történik évente, ám a lapunk által megkér­dezettek válaszaiból kide­rül - habár Somogy erdei tu- ristautakban, vizei vízitúrák­ban is gazdagok - a megyé­ben kevésbé jellemzőek a turistábalesetek, s az igazán J veszélyes turistautak. Még - mindig nagyobb problémát jelent az emberek hanyagsá­ga, figyelmetlensége a ter­mészetben. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu SOMOGY Abban minden men­tésben érintett egyetért, hogy a túrabaleseteket kilencven százalékban az emberi figyel­metlenség, felelőtlenség okoz­za - írta az origo.hu. A lap sze­rint kisebb részben az időjárá­si körülmények is közrejátsz­hatnak. Az időjárásnak meg­felelő öltözékkel nagymér­tékben megelőzhetőek a bal­esetek Szép József, a Kapos­vári Természetbarátok Turis­ta Egyesületének vezetője sze­rint is. - Fontos a bordás tal­pú cipő, mely nedves és sáros helyen is megtapad, hogy az Gumicsizma vagy túracipő? Ez a nagy kérdés a kirándulás előtt na-Dráva Nemzeti Park Igaz­gatóság somogyi tájegység­vezetője. - Ami a legnagyobb veszélyt jelentheti a túrázók szempontjából - bár eddig eb­ből sem született még baleset - az a lódarázs csípése. Ez egy élő probléma, amikor például felmegyünk egy-egy kevésbé használt magaslesre, akkor ott feltétlenül körül kell nézni, hi­szen komoly kockázatot jelent, ha fészket látunk. Nálunk egy őshonos lódarázs faj él, de hal­lani egy új faj érkezéséről is - tette hozzá. Az ökoturizmus szerves ré­szét képezi a környezetért va­ló felelősségvállalás is. Ebben egy-egy hirtelen lezúduló eső­ben is biztos lábakon álljunk - mondta. - így az esőkabát sem lehet kérdéses túrakellék, de a térkép egy kezdő turistának is javasolt, hiszen a mai térké­peket koordinátahálóval látják el, mely segíti az eligazodást. A'GPS-jelre hatással lehetnek a völgyekkel tagolt területek, ugyanúgy az időjárás, míg a térkép esetében ez a veszély nem áll fent - fűzte hozzá.- Szerencsés, nincsenek iga­zán meredek erdei területek, nincsenek sziklás részek, nem jellemzőek a kimondottan ve­szélyes területek Somogybán - mondta Szegvári Zoltán, a Du­Kiépül az országos hálózat, hatékony védelmet nyújt a gazdáknak hárítják el a jégesőt Futásban is jeleskedtek a tűzoltók SOMOGY Horoglétramászás és akadály futás: ez a két verseny­szám szerepelt a tizenharma­dik Gróf Széchenyi Ödön tűz- oltósport-verseny első napján. A függőleges és vízszintes erőpróba során előnyt jelen­tett, ha a versenyző korábban atletizált. Bázelné Mihályka Szabina megyei katasztrófa- védelmi szóvivő közölte: a ver­seny első napján a résztvevők rögtön “falra mászással” kezd­tek, hiszen a viadalon először horoglétra-mászásban mérték össze tudásukat. A Katasztró­favédelmi Oktatási Központ udvarán lévő mászóházakon egyszerre négy versenyző tel­jesítette a feladatot. H. M. Sikerrel SOMOGY Országossá bővül a ta­lajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer. A szaktárca szerint ez nem csak a termelők és a mező- gazdaságból élők számára lesz előnyös, hanem a társadalom szélesebb körei is mentesülhet­nek a jégkárok okozta kárese­mények terheitől.- Somogybán, Tolnában és Ba­ranyában 26 éve működik a jég- eső-elhárító rendszer, s régóta szorgalmaztuk, hogy országos­sá bővüljön a hálózat - mondta Huszár István, a Nefela ügyve­zetője. Hozzátette: térségi össze­fogással jelentős károktól men­tesíthető a mezőgazdaság. Az aszály után a második legna­gyobb kárt a jégeső okozhatja, ám megfelelő technikai védeke­zéssel számottevően mérsékel­hető a veszteség. Jelenleg Magyarország terü­letének egyharmadát védi jég­elhárító rendszer, de 2018 végé­től mezőgazdasági területeink száz százalékát védetté teszik a jégkáreseményektől, derült ki a Földművelésügyi Minisz­térium (FM) tájékoztatójából. A szaktárca előterjesztésére a kor­mány a már több megyében si­keresen működő talajgeneráto­ros jégeső-elhárítási rendszer országos kibővítéséről döntött. Huszár István szerint a dél-du­nántúli régióban üzemelő rend­szer bebizonyította létjogosult­ságát: évente átlagosan mintegy 3-4 milliárd forinttal mérsékli térségünkben a mezőgazdasá­gi károkat, s nagyjából ennyi­vel az egyéb lakossági vesztesé­geket. A szakember azt mondta: olyan jégesőelhárító rendszert célszerű kiépíteni, ahol egy-egy területen legalább 50-60 beren­dezés működik, melyeket egy­mástól legalább tíz kilométerre állítják fel. A régiónkban 141-et használnak, melyből Somogy­bán 60 található. Egy új beren­dezés telepítése közel egymillió forintba kerül, s csaknem ennyi az éves üzemeltetési költsége is. A gépkezelőket megbízásos jog­viszonyban foglalkoztatják.- Az idén hosszú időn át mű­ködtek a talajgenerátorok ­mondta. - Eddig összesen 52 be­avatkozásunk volt, s 230 órán át használtuk a berendezéseket. A rendszer szeptember 30-ig üze­mel, utána legközelebb jövő ta­vasztól indítjuk újra. Huszár István szerint tovább javulhat a somogyi gazdálko­dók helyzete, ha kiépül az or­szágos jégeső-elhárítási rend­szer, melynek fenntartásá­hoz biztos anyagi háttérre van szükség. A három dél-dunán­túli megyében működő Nefe­la éves költségvetése közel 150 millió forint, mely a földműve­sek, hegyközségek, az önkor­mányzatok és a biztosítótársa­ságok befizetésein kívül állami támogatásból jön össze. H. M. Időjárási kockázat- A kormány az időjárási koc­kázatok megelőzésére szol­gáló beruházások támogatá­sa keretében száz százalékos támogatási forrást biztosít az országos jégeső-elhárítá­si rendszer létesítésére, mely­nek kialakítása 2Ó16-2018 között valósul meg - közölte lapunkkal a szaktárca. Az agrár-kárenyhítési rend­szernek idén 73 700 termelő kötelezően és önkéntesen a tagja, amely 3,71 millió hek­tár termőföldterületet fedett le. A termelői befizetések és az állam ugyanilyen összegű kiegészítése eredményeként tartósan megnyugtató for­rás áll a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre az országos jégeső-elhárítás működtetés­nek finanszírozására. f|%vFotók: Lang Róbert'

Next

/
Thumbnails
Contents