Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-23 / 224. szám

2016. SZEPTEMBER 23., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP g Rendhagyó történelemórán a Gulag története Múltidéző utazás Két rendhagyó történelem- órát szervezett Barcs Vá­ros Német Nemzetiségi Ön- kormányzata, melyeken az 1944-1948 közötti kény­szermunkára Szovjetunióba hurcolt és a Németország­ba kitelepített magyaror­szági németekről emlékez­tek meg. leki Gabriella gabriella.jeki@mediaworks.hu BARCS A II. világháború évei alatt és azt követően sok barcsi férfi és nő, főként a német nem­zetiséghez tartozók, kerültek a Szovjetunió kényszermunka­táboraiba. Sokan közülük nem tértek haza és névtelen sírok­ban fekszenek távol az ottho­nuktól. A hazatértek nem be­szélhettek a megtorlás veszé­lye nélkül az ott átéltekről, a fogság traumáiról, az éhezés, a rossz higiénés körülmények, a túlhajszolt munkából követke­ző elhalálozásokról, életre szó­ló rokkantságokról.- Barcson ma már csak egy túlélőt találhatunk, akinek a hozzátartozója elmondása sze­rint még mindig vannak rém­álmai az ott átéltekről - mond­ta Domonkosné Rippel Éva, a szervező nemzetiségi önkor­mányzat elnöke. - A II. világ­háború után megkötött fegy­verszünet a magyarországi né­metek számára nem megbéké­lést hozott, mivel a potsdami értekezleten a szövetségesek a németek kitelepítését írták elő. 50 kilót vihettek maguk­kal az ismeretlenbe, vagyonu­kat, földjüket, házukat, életük munkáját, a hazájuknak tekin­tett Magyarországot hátra kel­lett hagyniuk. Barcsról 52 csa­ládot, 143 embert telepítettek ki Németországba. A rendhagyó történelemórán Horváth Károly történelemta­nár előadása mellett korabeli fotókkal, filmfelvételekkel is emlékeztek a Dráva Völgye Kö­zépiskola könyvtárában. Domonkosné Rippel Éva hozzátette: az óra minden bi­zonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők megemlé­kezzenek a múlt áldozataira, jobban megismerjék a múlt egy darabját, hiszen a múlt, a gyökereink ismerete nélkül nem építhető a jövő. A közép- iskolások a megszerzett tudá­sukról visszajelzést is adhat­tak, totó kitöltésére került sor, a legsikeresebbek ajándék­ban részesültek. „Volt egyszer egy Kaposvár” címmel színházi sorozat indul KAPOSVÁR-BUDAPEST „Volt egy szer egy Kaposvár” címmel in­dít színházi sorozatot a buda­pesti Gödör Klub: a beszélgetős műsorban a nyolcvanas évek le­gendás kaposvári színházának alkotóit szólaltatják meg. Az évad folyamán beszélge­tésre invitálják a színészeket, akiket megkérnek, meséljenek a Csiky Gergely Színház hős­korában született előadásokról, szerepeikről és az akkori mű­helymunkáról, ami a sikerhez vezetett. Mert a kaposvári te­átrum a hetvenes-nyolcvanas években jelentős produktumot tett le az asztalra - ez az úgyne­vezett Kaposvár-jelenség -, a ki­vételes tehetségeket összegyűj­tő vidéki társulat ugyanis igaz­gatóinak - Zsámbéki Gábornak, de még inkább Babarczy Lász­lónak - köszönhetően rendkí­vül taktikusan - néhol már-már életveszélyesen - lavírozva a hatalommal szemben színház- történeti jelentőségő előadáso­kat állított színpadra - a teljes­ség igénye nélkül - a Sirálytól az Állami Áruházon át a Ma- rat/Sade-ig. És vívott ki magá­nak olyan hazai és nemzetközi rangot, hogy a kommunista dik­tatúra vezetése inkább behuny­ta a szemét, mintsem vállalja a botrányt a betiltott produkciók miatt - ahogyan Babarczy Lász­ló mondta, létezett velük szem­ben egyfajta „kuss törvény”... A Gödör Klub sorozata tehát ennek az időszaknak állít em­léket, s a kezdeményezés egy­értelműen hiánypótló, hiszen egy-egy interjúban, beszélge­tés során elő-előkerültek részle­tek az időszakról, ám ilyen meg- komponáltan és hosszan még nem beszélt senki a kulissza- titkokról: a legendát létrehozó művészek pedig nemcsak a rég­múltra emlékeznek, de az is ki­derül majd, jónéhány év távlatá­ból hogyan látják akkori önma­gukat, mit vittek tovább az ott szerzett tapasztalatokból és ki­vel, mi történt azóta. A sorozat szombati nyitóest­jén lordán Tamás, az est mode­rátora beszélget Csákányi Esz­terrel, Koltai Róberttel, Molnár Piroskával, Lukáts Andorral, Lázár Katival, Máté Gáborral, Pogány ludittal és Bezerédi Zol­tánnal - természetesen mind­annyian, részesei voltak a szín­ház hőskorának. Az évad során azt a szereplők önálló produkci­ókkal, illetve további beszélge­tős estekkel lépnek fel. Vas A. Molnár Piroska színművész­Észrevettük TANÁCSOK KISKERTI MUNKÁKHOZ Autómentes szelfi bringával KAPOSVÁR Lezárták a város egy szakaszát csütörtökön, autóknak tilos volt az áthaladás, így hívták fel a figyelmet környezetvédelemre a szervezők. A város összes általános iskolája bekapcsolódott. K. G. IDEZET „A legjobb barát néha ke­gyetlenül őszinte, néha rávi­lágít a hibáinkra, sőt, néha ő meri egyedül kimondani, amit hallanod kell. De az is biztos, hogy a legjobb barát az, aki elsőként áll majd ott, hogy fel­kaparjon a földről, miután hi­bát hibára halmoztál, és nem fog szólni egy rossz szót sem. Akkor már csak támogat. ” Leiner Laura „Hiszek a sorsszerűségben és abban, hogy semmi sincs véletlenül. Mindennek oka van. Nem véletlenül találnak meg azok a munkák, amik, és azok az emberek, akik, és az sem feltétlenül baj, ha min­dennek az okát én nem tu­dom.” Erdélyi Tímea „A bátorság azt jelenti, hogy megteszünk valamit, ami ijesztő. A félelem nélküliség­ben gőzünk sincs arról, mint jelent az a szó, hogy ijesztő.” Elizabeth M. Gilbert „Dumálhatunk arról, hogy mi nem jó a világban vagy kö­rülöttünk, de az kevés. A fon­tos az, hogy találjuk meg azt, hogy oké, akkor én ezzel mit tudok kezdeni, mit tehetek, és ha már tudom, hogy mit sze­retnék, akkor meg lépjek, te­gyek.” Orosz Györgyi „Lehet sorolni a motiváci­ós technikákat, erőt, hitet, ki­tartást és harcot; de ha ne­héznek vagy bonyolultnak ér­zed az összes felsoroltat, ak­kor egyszerűen csak MOSO­LYOGJ, s várd meg, amíg visz- szamosolyognak rád. Erőt ad, meglátod!” Vujity Tvrtko írjon! Szóljon! Várjuk olvasóink leveleit (cí­münk: 7400 Kaposvár. Kont- rássy u.2/a), és az SMS-eket (telefonszámunk: 20/9689 444). A normális hangvételű írások között nem válogatunk, azo­kat közöljük. Minden hét kö­zépén közzé tesszük a követ­kező időszak - kiemelten a hétvége - eseményeit. Az ingyenes események in­gyen bekerülhetnek a lap­ba. ezekről a tudnivalókat a kata.markus@mediaworks.hu címre várjuk. A belépójegyes rendezvénye­ket hirdetésben lehet reklá­mozni. Tavasszal is szép gyepet szeret­ne? Akkor most tegyen érte! A sikeresen elvégzett őszi munkákkal megalapozzuk a növényeink jövő évi egészsé­ges fejlődését. így van ez a gyep esetében is. Sajnos sokan haj­lamosak azt hinni, hogy ősszel már nem érdemes sok energi­át a növényekre fordítani, hisz úgyis hamarosan elpihennek. Ez nagy tévedés. A növények pihenése nem azt jelenti, hogy teljesen leáll­nak, hanem csak azt, hogy a külső körülmények kedvezőt­len volta miatt kényszerűség­ből csökkentik életfunkcióikat, azért, hogy átvészeljék a rossz időszakot. Ha nem tennének pi­henőt, akkor elpusztulnának. Ráadásul nem is egyforma mé­lyen pihennek a növények. Van­nak, akik alfa álomba zuhan­nak, míg mások csak csökken­tik az üzemmenetet, lassabban nőnek, fejlődnek. Ilyen például a gyep. A másik megfontolandó tény, hogy a növényeket károsító szervezetek nem mindegyike pihen, tehát egy nyugvó szer­vezetet tovább károsít. Az őszi munkákkal abban kell segíte­nünk a növényeket, hogy a le­hető legjobb erőnlétbe kerülje­nek a fagyok beállta előtt, a le­hető legjobb egészségi állapot­ban legyenek a fagyok beállta előtt, a lehető legkevesebb káro­sító élősködjön rajta a tél beáll­ta előtt, és alatt, a lehető legtöbb tápanyagot raktározhassák el a tél beállta előtt, a lehető legkeve­sebb károsodás érhesse őket a tél alatt. Mivel ez a cikk a gyep­pel foglalkozik, ezért nézzük, hogy miként teljesíthetők ezek ebben az esetben. Távolítsunk el mindenféle felesleges szervezetet a gyep­ből, amelyek konkurálnak ve­le, elveszik az életterét, károsít­ják. Őszre a rosszul kezelt gyep­ben elszaporodnak a gyomnö­vények, amelyek már így is ko­moly károkat okoztak, de közü­lük sokan a hó alatt is fejlődnek, és tavaszra további gyeppusz­tulást okoznak. Itt az ideje hát, hogy kézzel, vagy vegyi úton el­pusztítsuk őket. A hűvös párás éjszakák megjelenésével az ad­dig láthatatlan moha erőre kap és napról napra egyre nagyobb területen veszi át az uralmat. És még csak most kezdődik számá­ra a kedvező idő, ugyanis a hó­paplan melege és párás klímá­Őszi feladat: munkára fel a szép gyepért! ja alatt eszeveszett sebességgel terjed, totáüsan elnyomva a gye­pet. A moha kipusztítására a leg­egyszerűbb és sokak által a leg­könnyebben elérhető módszer a fahamu kiszórása. Közvetlenül a mohára szórva pár nap alatt teljesen kiöli a mohát. A lehű­lés és pára kedvez egyes beteg­ségeknek is (rozsda, fusarium stb.), sőt a hópaplan alatti élet a hópenészt is előcsalogatja, ezért az ősz utolsó sugarai alatt el kell végezni a már jelenlévő beteg­ségek elleni védekező, és maj­dan megjelenő (hópenész), ellen megelőző permetezést. Ősszel a reggeli pára megjele­nése és a csökkenő hőmérséklet miatt hajlamosak vagyunk meg­feledkezni az öntözésről, pedig a napközbeni meleg, és a nap suga­rai azért fogyasztják a vizet a nö­vényekből és a környezetükből. Könnyen a kiszáradás határára érkezhet a gyep, ebben az állapo­tában pedig elveszíti minden el­lenálló képességét. Az összes harcát el fogja veszíteni, amit té­len meg kellene vívnia, így ta­vasszal csak egy romhalmazt fo­gunk helyette látni. Mennyivel szebb lesz a szomszéd gyepe. A víz mellett a pihenésre ké­szülő növénynek, így a gyep­nek is sok tápanyagra van szük­sége. Raktározza a szervezeté­ben egyrészt a téli ínséges idők­re, máárészt pedig a tavaszi rob­banásszerű indulásra. A talaj ugyanis sokkal lassabban me­legszik fel, mint a légkör, ezért a föld feletti részek már a nap meleg, fényes sugarait habzsol­va állórajtot véve fejlődésnek in­dulnak, akkor, amikor a gyökér még csak a csipát törölgeti ki ál­mos szemeiből. Ügyeljünk a helyes tápanyag megválasztására. Ilyenkor már nem a növekedés a lényeg, ha­nem a téli felkészülés, a fagy­állóság, ehhez pedig nem nit­rogénre, hanem káliumra, fosz- , fórra, és sok mikroelemre van szükség. Ha lehet lassú leadású, hosszú hatástartamú műtrágyát használjunk. A szerves trágyák a magas nitrogéntartalmuk mi­att ősszel nem a legjobbak. A he­lyes fűnyírás, nemcsak a károsí­tok terjedését akadályozza meg, de nagyon sokat segít a tél káro­sító hatásainak a kivédésben is. Bár a gyepet fizikálisán nehe­zen tudja a téli időjárás károsí­tani, de azért van rá példa. Nagyon fontos a nyírás ma­gassága, az utolsó fűnyírás idő­pontja, a fűnyírás ideje, a fűnyí­rógép műszaki állapota, a fűnye- sedék kezelése.

Next

/
Thumbnails
Contents