Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-20 / 221. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. SZEPTEMBER 20., KEDD Halfelvásárlói hálózat legyen a tó körül! BALATON A balatoni gasztronómia megújulása nem képzelhető el balatoni hal nélkül, vissza kell kerülnie a magyar tengerből származó halnak az asztalra - ez a véleménye a Balatoni Szövetségnek. A tóparti önkormányzatokat tömörítő szervezet elnöke, Balassa Balázs azt is elárulta a hirbalaton.hu-nak: megoldási javaslataik is vannak, amikhez a 2013 decemberében beszüntetett halászat visz- szaállítására se volna szükség. A horgászturizmus fejlesztése, kiszolgálása a Balatoni Szövetség szerint is fontos, ugyanakkor nem tartják elfogadhatónak, hogy a balatoni vendéglők csak külföldről, illetve halastavakból szerezhessenek be alapanyagot bizonyos halételekhez, hiszen egyre több turista számára fontos, hogy megkóstolhassa a helyi ízeket, a balatoni bor mellett a balatoni halat is. „Az utóbbi években kisebb gasztronómiai forradalom indult meg a Balatonnál, ami újabb vonzerőt jelent, és aminek folytatása elképzelhetetlen helyi alapanyagok nélkül; ez halételek esetében a balatoni hal” - szögezte le Balassa Balázs. A közelmúltban egy kormányülésen is felvetődött a probléma, de ott akkor állítólag Varga Mihály miniszter megnyugtatta Orbán Viktort: a balatoni éttermesek és halsütödé- sek be tudnak szerezni balatoni halat, ha akarnak. Ennek legális módját azonban nem részletezte. lelenleg ugyanis a horgászok nem adhatják el az általuk kifogott halat. Ezzel kapcsolatos a Balatoni Szövetség egyik javaslata, egy tó körüli halfelvásárlói hálózat létrehozása. Az ennek keretében kialakított felvásárló helyeken tudnák leadni (értékesíteni) a megfogott halakat az engedéllyel rendelkező horgászok. A törvényi szabályozás hasonló lehetne, mint az őstermelők esetében. Másik javaslatuk az „úsztatott” pontyok értékesítése. Évtizedeken keresztül jól működött ez az eljárás, amelynek során a környék halastavaiból származó halakat a Balaton elkülönített részén tartották bizonyos ideig, így azok íze olyanná vált, mint a Balatonban élő társaiké. Ezt a módszert tengereken és más olyan tavakban is alkalmazzák, ahol ugyancsak megszüntették a halászatot - érvelt a szövetségi elnök. F. I. Arra van szüksége Somogynak, mint Borsodnak vagy Szabolcsnak Járhatatlanná vált Járások ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Hogy a megye többi részén sem budaörsi nívón élnek, jól mutatja egy másik felmérés: a 174 honi járást 25 - gazdasági, szociális, turisztikai, kulturális - szempont alapján megvizsgálva kiderült, a tabi a 150., a barcsi pedig a 154. a sorban, de a nagyatádi és a csurgói is az utolsó ötödbe tartozik, s 2012 óta országosan a fonyódiban romlott a harmadik legnagyobb mértékben a helyzet. A felső húsz százalékban viszont csak a siófoki szerepel Somogyból... Szintén beszédes adat, hogy 2009 óta a megye GDP-gyarapo- dása öt százalékkal múlta felül az inflációt, ami a mínuszban teljesítő Baranyához képest ugyan említésre méltó, ám a Somogy- hoz hasonló gazdasági paraméterekkel rendelkező Borsodhoz vagy Szabolcshoz képest csekély.- A gazdaságfejlesztésre szánt uniós pénzekből meglehetősen kevés jutott nemcsak Somogynak, de az egész Dél-Dunántúl- nak - magyarázta Karczagi Attila somogyi közgazdász. - Új beruházások nélkül viszont nem lesznek munkahelyek, emiatt a képzett munkaerő az ipari központokba vándorol, ám mivel a megyében Kaposváron kívül ilyen nincsen, ezért inkább az ország más területére költözik. Az „agyelszívás” miatt viszont egyre nehezebb lesz valódi termelőcégeket idecsábítani, azaz a hanyatlási spirál nehezen megállítható. A szakember szerint a központi segítség nélkül Somogy nemhogy nem képes megfelelő fejlődésnek indulni, de még a leszakadását, sőt annak tempóját sem tudja megállítani.- A megye mindig is a szegényebb régiókhoz tartozott - jelentette ki -, egyfelől messze volt az aktuális fővárásoktól, másrészt nem volt hazai szinten méltányolható nagyságú vagy kultúrájú városa. A második világháború után a kommunista diktatúra ugyan tervezte, hogy Kaposvárt klasszikus szocialista várossá fejleszti, erre utal például a ma már túlzónak tűnő közműhálózat, ám, valljuk be, szerencsére, erre nem került sor. így viszont a megye periférikus területe maradt az akkori tervgazdálkodásnak, jellemzően saját ipar nélkül, Hiába próbálnak meg a szegényebbek feljebb lépni, a gazdaságfejlesztésre szánt uniós pénzekből meglehetően kevés jutott ide csak a nagy állami cégek leány- vállalatai települtek ide, melyek 1990 környékére meg is szűntek. A mezőgazdaságban, különösen a hetvenes-nyolcvanas években volt perspektíva, komoly fejlődés is látszott, ám a rendszerváltással, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szétverésével ott is megindult a hanyatlás. Lehet, hogy túlzás, de a kilencvenes évek elejére a somogyi gazdaságot sikerült szinte lenullázni. Karczagi Attila hozzátette, ha gazdaságilag problémás megyékről van szó országosan, jellemzően csak Borsodról és Szabolcsról beszélnek, noha a Dél-Dunántú- lon Somogybán és Baranyában sem jobb a helyzet: a Dráva mentén, Nyugat- és Külső-Somogy aprófalvas részein, vagy az Ormánságban ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, mint Észak-, Északkelet-Magyarországon.- A döntéshozók viszont valamiért csak oda koncentrálnak - jegyezte meg a közgazdász -, meg kell nézni, hogy az uniós csatlakozás óta mennyi, s mekkora volumenű államilag támogatott beruházás került Borsodba, de még inkább Szabolcsba, emellett milyen infrastrukturális fejlesztésekkel segítették a külföldi, de akár hazai tőke megtelepedését. És hasonlítsuk össze Somoggyal, de megint mondhatnám az egész Dél-Dunántúlt: közúton csak az északi, illetve keleti része érhető A Somogy megyei járások gazdasági és szociális összehasonlítása Barcsi Csurgói Fonyód! Kaposvári Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Vállalkozások 100 fóré (db) 13.16 20,28 23,3 16.2 16.7 13,2 19,5 13,5 Vendegejszakák 1000 főre (db) 119,9 219,8 1872,8 216,2 432,6 267 7585.2 155.5 Boltok 1000 főre (db) 12.7 8.6 17,5 11,8 11.4 12,5 23.8 10,4 Helyi adó 1000 főre (Ft) 16444 17 851 43124 31122 43864 21550 79 504 27 560 Internet-előfizetés 1000 főre (db) 164.1 164,5 186,2 225,7 173,3 191.6 250,9 171.6 Csatornázottság(%) 73.2 56,5 71,9 63,7 58.5 50,5 70,9 22,3 Gépkocsik 1000 főre (db) 241,5 256,6 339.7 309,5 290.4 259,4 358.6 286.1 Vándorlási különbözet (%) •7,53-6.51-3.18-2.12 ■4.61-5,53 2,25-8.39 Adóalap lakosonként (Ft) 548 760 546441 592542 694 968 565210 573452 756129 570509 Rendszeres szoc. segely 1000 fore (db) 6.6 7 4,85 5,8 5 12,1 3.4 0 Rendszeres gyermekvéd. segély 100 gyerekre (db) 57,4 51,7 37.6 36.9 46,7 54,3 21,7 a: 44,7 DORKÁS. GVi/SHHiVOn ÉS el normálisan, hiszen az M7-es a Balaton, az M6-os pedig a Duna Leggazdagabb és legszegényebb kistérségek mellett halad. Köztük pedig ott található két megye, s sok esetben 100-150 kilométernyi távolság, Kistérség Megye Éves nettó jövedelem (Ft/fő) Regisztrált munkanélküliség (%) melyet borzalmas minőségű alsóbbrendű utakon kellene leküzdeni. Komoly állami figyelemre 1. Budaörsi Pest 1095 033 2,41 2. Dunakeszi Pest 1073507 3,69 3. Győri Gvőr-Moson-Sopron 1021392 2,65 4. Pilisvörösvári Pest 1016823 2,56 lenne tehát szükség, akár a gaz5. Budapest Pest 1003108 3,20 dagabb régiók kárára is, s meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a gazdaság számára Somogy is vonzó célponttá váljon. Mert föld6. Székesfehérvári Feiér 991342 3,74 7. Érdi Pest 980097 2,66 8. Móri Fejér 968838 3,06 9. Paksi Tolna 965811 5,53 10. Veresegyházi Pest 965256 3,71 rajzilag előnyös az elhelyezkedés, például ide vannak a legközelebb a tengeri kikötők, ám amíg Barcsról teherautóval csak egy órával 165. Ózdi Borsod-Abaúi-Zemplén 494827 14,54 166. Jánoshalmái Bács-Kiskun 494 650 12.35 167. Zalakarosi Zala 488 242 1139 168. Oerecske-Létavértesi Haidú-Bihar 485 980 13.35 gyorsabb eljutni Balatonszent169. Csengeri Szabolcs-Szatmár-Bereg 485 076 12,42 györgyig, az M7-esig, mint onnan 170. Lengyeitóti Somogy 484272 10,62 a tengerig, addig a kutyát sem érdekli majd Somogy, s néhány év múlva lesz, aki visszasírja a mos171. Sarkadi Békés 475 140 9,83 172, Bácsalmási Bács-Kiskun 469697 8,93 173. Kisteleki Csongrád 469297 7.16 174. Bodrogközi Borsod-Abaúi-Zemplén 462383 15,58 tani havi negyvenezer forintot is... Vas A. FORRÁS: SH-GYÖJTÉS A város történetével ismerkedtek meg a volt bíróság épületében Kremzírek öröksége Barcson BARCS Több százan csatlakoztak a Kulturális Örökség Napjai programsorozathoz a hétvégén Barcson. A régi bíróság helyén ma már a Türr István Képző és Kutató Intézet üzemel, ám az épület gazdag és közel kétszáz éves múltra tekint vissza. Sándor Máté muzeológus elmondta: Kremzír Miksa palotáját az apja, Károly építtette és sokáig faipari vállalkozás üzemelt benne. Hozzátette: város történetének meghatározó szerepű családja 1848-50 körül egy szál lóval es szekérrel, ószeresként érkezett Barcsra. Néhány év múlva, 1866-ban mar megvették első birtokukat a Nyitottan fogadták a látogatók Sándor Máté történelmi előadását Széchényiektől. A Kremzírek folyamatosan emelkedtek a ranglétrán, üzemeket létesítettek, támogatták a helyi egyesületeket és egyre több embernek adtak munkát. A zsidótörvények, holokauszt után azonban elvesztették a létjogosultságukat Barcson. Végrendeletükben pénzt hagytak a városra. A barcsi zsidók körülbelül az 1800-as években érkeztek a vasútépítéssel egy- időben - mondta a Kremzír család története kapcsán a szakember. - Izraelita iskola, imaház, zsinagóga épült, a zsidók a település életének részévé váltak. J. G. Pontyok, amurok, törpék a szákban LIPÓTFA Akadnak horgászversenyek, ahol nem feltétlenül az elszánt pecások, hanem inkább a halak nyernek. Ezek közé tartozott a lipótfai tározón rendezett Forrás HE hagyományos nyílt versenye, az Unit- ■rade-Seres Kupa. A teljes képhez tartozik, hogy az időjárás nem a versenyzőkkel volt. Még az is felmerült, hogy a vihar miatt félbe kell szakítani a versenyt, ám szerencsére idővel elvonult. A több mint 40 fős mezőnyben az első helyet a marcali Lengyel Géza szerezte meg, akinek a szákjába összesen 9,5 kg-nyi hal került. Az úszós módszert választotta, s a part mellett faggatta a vizet; a jelek szerint ez volt a nyerő. A pontyok és amurok mellett több mint két kiló törpeharcsát is megakasztott. A második hely a ba- bócsaiViski Lajosnak - nem egy versenyt nyert már korábban Lipótfán -, a harmadik pedig a kaposvári Végh Jánosnak jutott. A hölgyek között a Boglárról érkezett Keszeg Ferencné diadalmaskodott, míg a gyermekeknél Vagyira Alex, a leányoknál pedig Szontág Natália volt a legjobb. Fenyő Gábor A törpeharcsákkal is küzdöttek
