Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2016. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP A vidékiek a városiaknál, a nők a férfiaknál elégedettebbek. De a család, az életkor és az iskolázottság is befolyásolja, mennyire érezzük jól magunkat. Komárom­Esztergom Győr-Moson Sopron Jász-Nagykun .. Szolnok Veszprém Bács-Kiskun Csongrád Baranya BOLDOGSÁG, GYERE HAZA! Elkészült Magyarország első boldogságtérképe, amelyből kiderült, hogy vi­déken boldogabbak az em­berek, mint a városban. Ha a megyei bontást néz­zük, akkor pedig a legbol­dogabb megyék között van Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Eszter- gom, a legboldog­talanabb Somogy, Nógrád, Heves, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye. ^ MAGYARORSZAG BOLDOGSÁGTÉRKEPE Csejk Miklós FELHŐTLENÜL Min denki szeret­ne boldog len­ni, ám sokan csak várják és várják a boldog­ságot, és legin­kább panaszkod- ■ nak, hogy nem jön. Pedig az is régi igaz­ság, hogy a boldogsá­gért meg kell dolgozni. És persze nemcsak a boldog pillanatok miatt érdemes, ha­nem azért is, mert a hosszú élet titka is ez. Aki boldog, elé­gedett, harmonikus ember, az lelkileg és testileg is egészsé­gesebb, tehát nagyobb esélye van arra, hogy tovább éljen. Nagyon fontos tehát az, hogy az emberek foglalkozzanak a boldogságukkal. Igen ám, de az is igaz, hogy alig van ar­ról kézzelfogható tudás, mit is kellene tenni. Ezért is készült el Magyarország első Boldog­ságtérképe. A kezdeménye­zés Bagdi Bella személyiség- fejlesztő tréner nevéhez kötő­dik, aki a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke. A kutatást prof. Oláh Attila, az ELTE Po­zitív Pszichológia. Kutatócso­portjának vezetője készítette és mutatta be lapunknak. Vidéken boldogabbak A boldogságkutatás első és legizgalmasabb eredménye, hogy vidéken boldogabbak az emberek, mint a városban. „Mindez egyértelműen a nép­sűrűséggel függ össze a ku tatás szerint - mondta la­punknak Oláh Attila. - Minél több ember la­kik ugyanakkora terü­leten, annál kevésbé boldogok. Vagyis arról van szó, hogy nehezen viseljük sok más em­ber társaságát, és itt a sokon van a hangsúly. 1f Egyébként a kisebb tele­püléseken a nők boldogab­bak, mint a férfiak, amely va­lószínűleg a gyerekek nevelé­sével is kapcsolatban áll, és fontos szerepe van a harmó­niának a természethez közeli életmódhoz is.” Ha a megyei bontást nézzük, akkor a legboldogabb megyék között van Vas, Zala, Veszp­rém, Komárom-Esztergom me­gye, a legboldogtalanabb pedig Somogy, Nógrád, Heves, Bor- sod-Abaúj-Zemplén. A kutató szerint bár ez egy összefogla­ló adat, amelyben sok minden szerepet játszik, de mégis el­mondható, hogy megyei szin­LEGBOLDOGABB • • 1. Tatabánya 2. Székesfehérvár 3. Szekszárd 4. Szombathely 5. Győr 6. Kecskemét 7. Pécs 8. Zalaegerszeg 9. Szolnok 10. Nyíregyháza 11. Veszprém 12. Békéscsaba 13. Budapest 14. Kaposvár 15. Szeged 16. Eger 17. Debrecen 18. Miskolc 19. Salgótarján 56,00 53,41 52.84 52,33 52,12 52,02 51.85 51,36 51,08 50,55 50,43 49,67 49,64 49,16 48,93 48,74 48.54 47.54 47,24 BOLDOGTALAN Az ábra azt mutatja, a megyék az országos átlaghoz képest boldogabbak-e vagy sem. A táblázatból pedig kiderül: százalékosan a városok lakói mennyire boldogok ten valószínűleg a boldogságnak sok köze van a boldoguláshoz. Azokban a me­gyékben, ahol könnyebben bol­dogul, jut egyről a kettőre egy család, ott nagyobb a boldog­ság is. A nők boldogabbak „Az köztudott, hogy a nők sokkal kifinomultabb boldog­ságteremtő technikákkal bír­nak, mint a férfiak - magya­rázta Oláh. - Ők az örömüket gyorsabban megosztják má­sokkal, és szeretnek beszélni a jó élményekről. A gyermek- nevelés örömei is sokat dob­hatnak a boldogságszinten. Ezeknek mind közük lehet ah­hoz, hogy a kutatásból az de­rült ki, hogy a nők boldogab­bak, rrtint a férfiak.” Es a kutató boldog vajon? az ván, hogy ha együttérzőek vagyunk, ha tá­mogatjuk egymást, ha olyan közösségekben élünk, ahol bizalmat tapasztalunk, ak­kor boldognak érezzük ma­gunkat. Aki tanul, boldogabb lesz Nem megdöbbentő, de so­kan nem tudják, hogy nem­csak a boldogulás miatt, ha­nem a boldogság végett is ér­demes tanulni. „A kutatásból ugyanis kiderült, hogy bol­dogabbak az iskolázott em­berek, mert ők tudatosab­ban meg tudják élni a bol­dogságukat - fejtegette Oláh Attila. - Aztán a vállalkozók is boldogabbak, mert ők ön­állóbban végezhetik a mun­kájukat, talán jobban is ke­resnek.” Forrás: www.boldogsagintezet.hu mes a stresszes állapotokkal való megbirkózás, ugyanúgy a boldogság elérése sem hul­lik az ölünkbe - hangsúlyoz­ta a kutató. - Ez lefordítható konkrétumokra is: az opti­mista gondolkodás, a jó cse­lekedetek gyakorlása, a hála kifejezése és a mozgás, a test öröme is nagyban hozzájárul a boldogságszinthez. A min­dennapi apró örömök sokszor ott vannak előttünk, de észre kell venni, meg kell tanulni figyelni rájuk, meg-megállni egy-egy pillanatra. De az is tud örömet okozni, ha rákap­csolódunk mások örömeire.” A boldogság tanulható Azt mondják, hogy Magyar- ország egy búskomor ország, de a kutató szerint inkább az itt felsorolt tényezőktől függ a boldogság, nem pedig attól, hogy valaki magyarnak vagy nem magyarnak született. „A kutatást a Jobb Veled a Vi­lág Alapítvánnyal együtt vé­geztük, akik gyakorlatokat, programokat, sőt boldogság­órákat tartanak. Mert a bol­dogság tanulható - így a ku­tató. - Gyerekeknél pszicholó­giai hatásvizsgálatok is van­nak arra nézve, hogy a bol­dogságórákon részt vevők­nél a koncentrációképesség, Mi a boldogabb iskola titka? Oláh Attila egyetemi tanárt, a boldogságkutatás vezetőjét kérdeztük a boldogságáról: A legboldogabbak a 30 és 50 köztiek- Amióta ön foglalkozik a pozitív pszichológiával és azon belül például a boldogságkutatással, boldogabb?- Ha az ember ilyen szövegeket olvas, már attól boldogabb lesz. De én azért is bol­dog vagyok, mert olyan munkát vég­zek, amelyet szeretek csinálni. Egyszerűen örömöt okoz a munkám. Kapcsolatban is jobb Általános tapasztalat, hogy a boldogság inkább a szere­tetteljes társas kapcsolatok­ban virágzik a kutató szerint. Abban nem mutattak ki kü­lönbséget, hogy boldogabbak lennének, akik házasok, de az egyértelmű eredmény volt, hogy aki párkapcsolatban, családban él, az boldogabb, mint aki magányos. Emögött Kiemelten fontos Oláh szerint, hogy mennyire vannak az embernek céljai, amelyhez közeled­ve jobban érzi magát. ,A pszichológiai jóllét azt mutatja meg, hogy mennyire autonóm az em­ber. Ezt általában 30 éves korra el szokták érni. Har­minc alatt még elég nagy a küzdelem, egzisztenciát kell teremteni, harminc és ötven között viszont már megállapo­dott az ember, túl-van a párvá­lasztáson, családot alapított. Van-e segítség? A pszichológia tudománya abban tudja támogatni az em­bereket a kutató szerint, hogy a boldogsághoz vezető úton minél sikeresebb legyen, de a napi betevő örömöt minden­kinek magának kell megte­remtenie. „Ahogyan küzdel­A tudásközvetítés körülmé­nyeit csak pozitív állapotokban tudjuk hatékonnyá tenni. Az első, hogy szeretetteljes kapcsolat alakuljon ki a ta­nár és a diák között. Másrészt van egy olyan állapot, amely­ben minden olyan könnyedén megy, mert a kihívás, amelyet teljesíteni kell, az a képessé­geinkkel összhangban van. Ez egyébként Csikszentmihályi Mihály flow elméletére épül. Ez a gyakorlatban úgy valósít­ható meg, hogy diákonként fi­gyelni kell azt a szintet, ame­lyen az adott gyerek van. A kö­vetelményeket ezekhez a szin­tekhez képest kicsit emelve kell adagolni. Ilyenkor a gyerek úgy érzi, hogy fejlődik, sikerei lesznek. Ha a gyerek nem tud lépést tartani, akkor szorong, ha alárakjuk a követelménye­ket, akkor pedig unatkozik. A harmadik, hogy a tanult anyagot mindig össze kell vala­hogy kapcsolni a gyerek tény­leges életével, hogy lássa ér­telmét a tanulásnak. Legvégül pedig sokkal boldogabb lesz a gyerek, ha partnerként ke­zeljük. A tanulás ízére kellene megtanítani a diákokat, az ér­deklődésüket kellene felkel­teni a világ dolgai iránt. Ez is nagyban hozzájárul majd ah­hoz, hogy később mennyire lesz boldog ember - mondta lapunknak Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócso­portjának vezetője. a kreativitás fejlődése jobban kimutatható. A legfontosabb, hogy a mentális egészség és a boldogságszint nagyon szo­ros kapcsolatban van egy­mással. A boldogság a men­tális egészség aranyalapja, ezért is lenne fontos, hogy az .oktatási intézmények is fog­lalkozzanak vele.” A kutató szerint az, hogy mennyire tudnak az embe­rek boldogok lenni, 50 száza­lékban örökletes, és csak 10 százalék az, ami kiszámít­hatatlan, váratlan. Negyven százalékban pedig az ember saját viselkedése határozza meg. Ezen a 40 százalékon képes az ember tudatosan változtatni. Ha akar. Mi az a pozitív pszichológia? Ez a pszichológia egy új ága. A pszichológia tudománya ed­dig inkább a betegségekkel foglalkozott. A pozitív pszicho­lógia az élet napos oldalára fi­gyel, azt vizsgálja, hogy a pozi­tív állapotoknak milyen hatá­suk van az ember magatartá­sára, egészségére. A pozitív ér­zelmek, a boldogság kutatá­sa tartozik például ide. Megelő­zés szempontjából fontos, mert az a cél, hogy minél kevesebb ember legyen mentálisan be­teg. Azt a szemléletet kellene megváltoztatni itthon, hogy az egészségügy ne a betegséggel foglalkozzon, hanem elsősor­ban az egészség megőrzésével. Minden nyolcadik magyar repes az örömtől A kutatás szerint a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak, vagyis ők iga­zán jól érzik magukat a bőrük­ben. Ebbe a csapatba azonban sajnos csak minden nyolcadik honfitársunk tartozik, amivel az európai rangsorban is igencsak hátul kullogunk. Ennél alacso­nyabb adatot csak Ukrajna (9 százalék), Portugália és Orosz­ország (9,5 százalék), valamint Szlovákia (10 százalék) és Bul­gária (11 százalék) produkált. A kontinens „naposabb” része ebből a szempontból Dánia és Svájc a maguk 40, illetve vala­mivel több mint 30 százaléká­val. A szomszédos Ausztriában pedig mintegy kétszer nagyobb a virágzó emberek aránya. Sajnos a legtöbb hasonló kuta­tás alátámasztja, hogy a ma­gyar búskomor nemzet - és nem csak európai viszonylat­ban. A World Happiness Report idei kiadványa 157 országot rangsorolt, s kiderült: Magyar- ország csak a 91. legboldo­gabb a sorban. Ez pedig még a középmezőnynek is az alja, s olyan országokai vagyunk fej fej mellett, mint Marokkó és Pakisztán. A listavezetők egyébként itt is Dánia és Svájc, míg a sereghajtók főleg hábo­rú sújtotta országok, illetve af­rikai államok.

Next

/
Thumbnails
Contents