Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-15 / 217. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD y 2016. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK A magyar kormányfő szerint közösen kell megvédeni a határt Orbán: Itt dől el Európa sorsa! Nem védekezhetnek egy­más rovására az országok a migránsok ellen, összefo­gásra van szükség, amely­be be kell vonni a görögöket is - hangoztatta tegnap Bul­gáriában Orbán Viktor. Jean- Claude Juncker szerint nem lehet a tagállamokra eről­tetni a menekültek befoga­dását. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu LESZOVO „Mindenkinek meg kell értenie, hogy Európa jövője nem Brüsszelben dől el, hanem itt, ahol állunk, a bolgár-török határon” - hangoztatta tegnap Orbán Viktor, miután Bojko Bo- riszov bolgár kormányfővel ha­társzemlét tartottak Leszovo térségében. A magyar minisz­terelnök szerint Bulgária sike­res védekezése mindannyiunk közös érdeke. „A visegrádi né­gyek csoportját képező tagálla­mok (Magyarország, Lengyel- ország, Szlovákia, Csehország) meg is egyeztek abban, hogy segíteni fogják Bulgáriát, és a pénteki pozsonyi uniós csúcsta­lálkozón kezdeményezik, hogy az EU is tegyen így” - mondta Orbán. Szerinte ha tudunk adni hárommilliárd eurót a törökök­nek, akik nem tagjai az EU-nak, akkor lehetetlen, hogy ne tud­junk adni 160 millió eurót az EU-tag bolgároknak. Orbán kiemelte, hogy „nem védekezhetünk egymás rová­sára”, vagyis az nem jó megol­dás, hogy a magyarok levédik a határukat, de az rossz a szer- beknek, vagy Szerbia védi a ha­tárát, de az rossz Bulgáriának. Ehelyett összefogásra van szük­ség, ki kell jelölni a déli határvo­nalat, és azt kell megvédeni kö­zösen, s erre rá kell venni a gö­rögöket is. A magyar kormány­fő a határvédelmet nem ideo­lógiai kérdésnek, hanem prag­matikus jogi ügynek nevez­te: a határon ugyanis nem le­het szabálytalanul átmenni, az ugyanis bűncselekmény. Teg­napegyébként a Krónika közöl­te, hogy kerítést építtetnének a szerb-román határra a növek­vő migrációs nyomás kivédésé­re a térség egyes romániai pol­gármesterei. Boriszov közölte, Szófia a leg­utóbbi időkig magára maradt határának védelmével, és nagy nehézségekkel kellett megküz­denie, minden támogatást elfo­gadnak a védekezésben. BRÜSSZEL „Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nem­zetállamokat maga alá gyűrje, Európa nem válhat egységes ál­lammá, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok kö­zött olyan területeken, ahol in­kább közös erőfeszítésekre len­ne szükség” - hangsúlyozta teg­nap Jean-Claude Juncker az Eu­rópai Parlamentben évértékelő beszédében. Az Európai Bizott­ság elnöke azt is leszögezte (Or­bán kijelentésére utalva), hogy „nem vagyunk nihilisták”. Sze­rinte a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nem­zeti érdekeket részesítik előny­ben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen fel kell lépni, mivel az semmi­lyen problémát nem old meg. „Elkezdtük látni a szolidaritást a menekültválságban, de en­nek szívből kell jönnie, nem le­het kikényszeríteni” - mondta a menekültelosztási kvótákkal kapcsolatban Juncker. Felkérte a szlovák uniós elnökséget, mi­előbb érje el a korábbi, már el­fogadott program végrehajtását 160 ezer menedékkérő szétosz­tásáról. Szerinte az EU nem en­gedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességei­től függjön, ezért a közös kato­nai erő megteremtésén kell dol­gozni a NATO-t kiegészítve. „Asselborn kijelentése a politikai tréfa kategóriájába esik” ..Ez a helyzet arról szól, hogy egy luxemburgi kommunis­ta próbálja demokráciáról ki­oktatni azokat, akik 40 évig szenvedtek a kommunizmus­tól. a politikában az abszurdi­tás a legszórakoztatóbb, Jean Asselborn kijelentése a poli­tikai tréfa kategóriájába esik"- mondta tegnap Leszovóban Orbán Viktor annak kapcsán, hogy a luxemburgi külügymi­niszter Magyarországot ideig­lenesen vagy véglegesen kizár­ná az EU-ból. „Ostobaság Ma­gyarország uniós tagságának megvonásáról beszélni, amikor azt sem tudjuk, hogy a britek­nek hogyan kellene távozniuk az EU-ból" - mondta tegnap az Orbánt a „provokáció nagy­mesterének" tituláló Martin Schulz, az EP elnöke a német köztelevíziónak. HÍREK Magyar euró csak felzárkózás után BUDAPEST A forintot csak ak­kor célszerű feladni, és beve­zetni az eurót, ha Magyaror­szág elég erős gazdaságilag - mondta Matolcsy György, a jegybank elnöke tegnap. Eh­hez az egy főre jutó bruttó ha­zai összterméknek el kell ér­nie az eurózóna tagállamai át­lagának 100 százalékát. Az ál­lamadósságnak is tovább kell csökkennie: az ország éves termelési értékének legfeljebb felét érhetné el. MW/MTI Felmentették Tasnádi Pétert BUDAPEST Jogerősen felmen­tette Tasnádi Pétert egy igaz­ságügyi szakértő megveszte­getésével kapcsolatos vád alól a Fővárosi ítélőtábla szerdán kihirdetett ítéletében. A 2011- es vád szerint Tasnádi 2006- ban 3 millió forintot adott egy orvos szakértőnek, hogy egy ellene folyó másik eljárásban számára kedvező szakvéle­ményt adjon. MW/MTI Ukrajna többet költ a védelemre KIJEV Ukrajna katonai célú ál­lami kiadásainak 2017-ben legalább a bruttó hazai ter­mék 5 százalékát kell kiten­nie, ami a kormány előrejelzé­se alapján mintegy 1442 mil­liárd forintnak megfelelő ősz- szeg. Intézkedéscsomagot fo­gadtak el az ország területi egységének helyreállítása ér­dekében. MW/MTI Tűzszerészbaleset: nem volt mulasztás BUDAPEST/HORTOBÁGY A horto bágyi tűzszerészbaleset ügyé­ben indított vizsgálatok semmi­lyen mulasztást, hibát, vétséget, elővigyázatlanságot nem állapí­tottak meg - közölte tegnap Bu­dapesten Simicskó István hon­védelmi miniszter. A Hortobá- gyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen július 1-jén mentesítési feladatokat lát­tak el a tűzszerészek, amikor egy 250 kilogrammos bomba a hatástalanítás közben felrob­bant. Négy tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült. Ben- kő Tibor vezérkari főnök szerint a bombatestben lévő robbanó­anyag elöregedése, a külső hatá­sokra való érzékenységének nö­vekedése okozta a balesetet. Simicskó felidézte, a megsé­rült katona azt mondta: „Annak, hogy a bomba felrobban, any- nyi esélye volt, mint hogy ő élet­ben maradt. Semmi.” A tárcave­zető közölte, a honvédség tűz­szerészei eddig is szigorú sza­bályok szerint dolgoztak a nem­zeti park területén is, azokat be­tartották, a balesetet nem elővi­gyázatlanság okozta. Szerinte az ilyen típusú veszély mindig ben­ne van ebben a hivatásban, de a hasonló balesetek elkerülése ér­dekében az adott térségben szi­gorúbb szabályokat alkalmaz­nak a jövőben. MT1/MW Csaknem hatezren sztrájkoltak MAGYARORSZÁG Százhatvan­nyolc önkormányzat 5900 dol­gozója vett részt a polgármesteri hivatali dolgozók bérének eme­léséért tartott, a Magyar Köz- tisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak- szervezete által szervezett or­szágos sztrájkban - mondta teg­nap az érdekképviselet elnöke- Budapesten. Boros Péterné sze­rint a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő 16 százaléka nem dolgozott. Sztrájkot azokban az önkormányzatokban tudtak tartani, ahol van a szakszerve­zetnek alapszervezete és a mun­kavállalók több mint fele támo­gatta a munkabeszüntetést. A szakszervezet bruttó 30 százalékos illetménynövelést követel az önkormányzati köz- tisztviselők számára október­től, mert a mintegy 37 ezer ön- kormányzati köztisztviselőből több mint 24 ezer nyolc éve egy­általán nem kapott béremelést. A járási köztisztviselők illetmé­nyét emelték, de ezt elmulasz­tották megtenni az önkormány­zatoknál dolgozók esetében. Bo- rosné szerint az önkormányza­ti közszolgák 75-90 ezer forin­tos keresetei a dolgozói szegény­ség kategóriájába tartoznak, és nyugtalanítónak nevezte, hogy a becsülettel végzett munkából nem tudnak megélni. MTI/MW HIRDETÉS ^ .... * Továbbra is nehezen örökíthető a magyar termőföld Komoly feltételekre kell ügyelni, ha termőföldünk felett végrendelkezünk Párhuzamosan zajlott és szinte egyszerre fejeződött be a ma­gyar polgári jog területén az utóbbi idők két legnagyobb ko- difikációja. Az új Polgári Tör­vénykönyv 2014. március 15. napjával, a teljes földforgalmi törvény 2014. május 1. napjával lépett hatályba. A régi termőföldtörvény a hazai gazdaságok érdekében a külföldiek tulajdonszerzését gátolta. A föld­moratórium, azaz a külföldiek tu­lajdonszerzésének kizárhatóságára vonatkozó türelmi idő elteltével azonban ezek a szabályok nem tart­hatóak, ugyanis Magyarországnak a saját állampolgáraival azonos fel­tételek mellett kell lehetővé tennie az EU, az Európai Gazdasági Tér­ség (EGT) tagállamai és a külön nemzetközi szerződés szerinti ál­lamok földműveseinek a termőföld tulajdonszerzést. Ennek ellenére a földszerzési korlátok nem tűntek el. Az új földforgalmi törvény szakít a külföldieket diszkriminatív módon földszerzéstől elzáró szabályokkal, helyette a mezőgazdasági termelést folyató személyek, a földművesek tu­lajdon és használati jog szerzését te­szi lehetővé és indokolt kivételektől eltekintve kizárja a mezőgazdasági termelést nem folytató bármely sze­mélyek tulajdonjog, illetve földhasz­nálati jogosultság szerzését. A földforgalmi törvény hatály­balépésével a szabályozás abból a szempontból változatlan maradt, hogy a földforgalmi törvény a régi termőföld törvényhez hasonlóan nem vonta szabályozási körébe a törvényes örökléssel való tulajdon- szerzést. Sőt, még ennek esetköreit Dr. Anka Márton is bővíti azzal, hogy a földforgalmi törvény életbeléptető törvénye tör­vényes öröklésnek minősíti azt is, ha végrendelet folytán olyan végren­deleti örökös örököl, aki feltételezve a végrendelet hiányát és más törvé­nyes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat. A fenti körön kívül eső végrende­leti öröklés tekintetében jelentősen szigorodtak a szerzési szabályok. Fő szabály szerint a nem földműves végrendeleti örökös tulajdonában álló föld a végrendelettel megsze­rezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Ezzel kapcsolatban két dolgot fontos kiemelni. Az egyik az, hogy az szá­mít földművesnek, akit a földhivatal földművesként nyilvántartásba vett. Sem a földművesként nyilvántar­tásba nem vett őstermelő, sem az, aki földet művel ugyan, de földmű­vesként nyilvántartásba véve nincs, földművesnek nem minősül. A má­sik dolog az, hogy az új, szigorúbb szabályozás hatálya az örökhagyó halálához kötődik, nem pedig a vég­rendelet megalkotásához. Így a régi termőföld törvény hatálya alatt alko­tott olyan végrendelet alapján, ami alapján, a megalkotásának pillanatá­ban bekövetkezhetett volna az örök­lés, de a végrendelkező túlélte a régi szabályozást, már nem biztos, hogy bekövetkezhet az öröklés. Ráadásul a régi Ptk.-ban az örök­lésből kiesési ok volt az, ha a föld megszerzésre vonatkozó korlátozá­sok folytán az örökös szerzőképtelen lett a földre. így azt a termőföldet, amit a szerzőképtelenség folytán a végrendeleti örökös nem szerezhe­tett meg, vagy a helyettes örököse, vagy növedékjog folytán a többi vég- rendeleti örökös szerezte meg. A régi Ptk.-ban kiesési okként szereplő, a termőföldre vonatkozó szerzőképtelenségből az új Ptk. és a Földforgalmi törvény hatályba­lépésével egy speciális végrendelet érvénytelenségi ok lett, amit a köz­jegyző hivatalból figyelembe vesz. Ez azt jelenti, hogy a végrendeleti örökös szerzőképtelensége és eltérő végrendeleti rendelkezés hiányá­ban a törvényes öröklés szabályai szerint történik az öröklés (akár az örökhagyó akarata ellenére is). Ilyen eltérő végrendeleti rendelkezés lehet az, hogy „A mező- és erdőgazdasá­gi hasznosítású földem örökölje X. Arra az esetre, ha X az örökséget e végintézkedés alapján jogszabály kizáró rendelkezése miatt nem sze­rezhetné meg, akként rendelkezem, hogy a mező- és erdőgazdasági hasz­nosítású földem örökölje Y”. MOI« Magyar Országos Közjegyzői Kamara Drágábban veszik a sertést BUDAPEST Júliusban a mező- gazdasági termelői árak 1,2 százalékkal emelkedtek az elő­ző év azonos időszakához ké­pest, adta hírül a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Ez a növényi termékek 1,2, illetve az élő ál­latok és állati termékek 1,1 szá­zalékos árnövekedéséből tevő­dött össze. Tíz forinttal csökkent a tej felvásárlási ára A sertés felvásárlási ára két­éves csúcsára emelkedett, en­nek oka, hogy az elmúlt három hónapban folyamatosan nőtt. Ezzel elérte a kilogrammonként 411 forintot. Viszont a tej felvá­sárlási ára 10 forinttal csökkent egy év alatt, mivel 2015 decem­bere óta folyamatosan csökken: múlt hónapban már csak 66 fo­rint volt literenként. A tojás pe­dig 5 forinttal volt olcsóbb jú­liusban, mint egy éve. A búza ára 18 százalékkal esett, a kukoricáé 19 százalék­kal nőtt, így a gabonafélék ára összességében átlag 2,9 száza­lékkal emelkedett. A gyümöl­csök ára 7,8 százalékkal csök­kent, a zöldségfélék ára 2,0 szá­zalékkal, a burgonyáé 7,8 szá­zalékkal nőtt. Szintén felemás volt az ár­mozgás az állatok és az álla­ti termékek kategóriájában is. Az élő állatok termelőiár-szint- je 5,1 százalékkal emelkedett, viszont az állati termékeké 8,7 százalékkal csökkent. MW

Next

/
Thumbnails
Contents