Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-13 / 215. szám

0 MEGYEI KÖRKÉP_______________________________________________________________________________________________________________ 2016. SZEPTEMBER 13., KEDD A romatelepek felszámolása csak állandó szakemberi jelenlét mellett lehetséges Munka nélkül a ház semmit sem ér ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY Az Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma számításai szerint országosan 1300-1400 olyan telep lehet, ahol elkerül­hetetlen valamiféle beavatko­zás. Konkrétabb adat azonban nincsen, a szegregációs muta­tó - a 15-59 év közöttiek közül hánynak van maximum nyolc általánosa, s nincs munkajöve­delme - alapján nem készült felmérés.- Néhány éve a Debreceni Egyetemmel közösen készült egy felmérés - mondta Balogh Imre, a megyei cigányönkor­mányzat vezetője -, az alapján 30-35 település felelt meg a hi­vatalos definíciónak. Ám a va­lóságban a legóvatosabb becs­lés szerint is 80-100 somogyi helységben lenne szükség te­leprehabilitációra. A leszakadó településré­szek száma folyamatosan nö­vekszik: amikor a szocialista­szabad demokrata kormányzat 2004-ben először határozott a romatelepek felszámolásáról, a megyében 40-50-et említet­tek. Az akkori program sze­rint 2006 végéig a cigánytele­pek 45 százalékát kellett volna megszüntetni, ám anyagiak hí­ján Somogybán csak a táskáit sikerült - a meghívásos pályá­zaton Babócsa, Öreglak-Bará- tihegy és Pamuk is indult, ám nem tudtak élni a lehetőséggel. Táskán 55 millió forintból tíz romacsalád kapott új otthont, ám szociális helyzetük ereden­dően nem változott, így igazá­ból csak egy új helyen jött lét­re egy valamivel komfortosabb szegregátum...- A ház, az út nem elég - je­lentette ki Balogh Imre. - A kérdést csak komplexen lehet kezelni, azaz oktatási és gaz­dasági programokra van szük­ség. A somogyi települések je­lentős részének rosszak a fog­lalkoztatási mutatói, nem meg­felelő az iskolai helyzet, vagy éppen az infrastruktúra. A megyei romavezető szerint csak Dél-Somogyban akad 30- 35 olyan település, ahol már az is kései lenne, ha tegnap neki­láttak volna a rehabilitációnak.- Istvándi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Somogy- aracs, hogy csak a nagyobb ci­gánynépességű településeket említsem - magyarázta. - De mondhatnám Bolhót, Heresz- nyét, Vízvárt, Csokonyavison- tát is. A szakemberek szerint el­sőként a böhönye-szőlőhegyi, az istvándi, a babócsai, a ma- rótpusztai, a csökölyi, a vitya- pusztai és a barátihegyi szeg- regátumok felszámolására len­ne szükség. Átlagosan 80-170 millióba kerülne csak a lakha­tási feltételek javítása, vagyis a teljes hazai összeg akár hato­dát, 15-17 milliárd forintot is elvinne csak a somogyi pérók felszámolása.- A legnagyobb baj - tette hozzá Balogh Imre -, hogy a leszakadó településrészek ará­nya az idővel nem arányosan, hanem hatványozottan nö­vekszik. Ennek megállításá­ra nem tudok igazi megoldást a jelenlegi helyzetben, hiszen elkezdeni a felzárkóztatást A gyerekeknél kell Természetesen szegregátumok nemcsak a megye szegényebb részein léteznek: Kaposváron há­rom éve 685 millió forintból kez­dődött meg a jellemzően romák lakta városrész, a Pécsi, a Nádas- di, a Nap, a Hold, a Csillag, a Haj­nal és a Móricz utca által határolt terület rehabilitációja. Több mint két tucat önkormányzati bérla­kást újítottak fel, közösség ház is .__________________________ épült, ahol korai fejlesztési és szo­cializációs készségfejlesztő klub is helyet kapott, egyéni felzárkóz­tató tanulás-segítő és szabadidős programokat, a tíz év felettieknek környezetrendezési akciókat, kö­zösségfejlesztő és egészség-meg­őrző programokat szerveznek. Az idén júniusban indította el programját a városrészben az Ökumenikus Segélyszervezet. mely a környéken élő, három év alatti gyerekek fejlesztésre kon­centrál. A fejlesztés nem játszó­házat. hanem összetett progra­mokat jelent. Első lépésként kü­lönféle szakemberek felmérték a gyerekek állapotát, meghatá­rozták, mely területeken a leg­nagyobb a lemaradásuk, ezután kezdődhetett meg a személyre szabott felzárkóztatás. amíg a megye gazdasági és foglalkoztatási mutatói nem javulnak drasztikusan, igazá­ból a komplex programokat is nehéz megvalósítani. A 2010-es kormányváltás után ugyanis már a lakhatási körülmények javítása mellett munkahely-teremtési, s más integrációs projektek is elin­dultak. Somogybán Zákány­ban öt házat vásároltak és újí­tottak fel, melyekbe négy ro­macsaládot költöztettek, emel­lett tanfolyamokat, közmun­kaprogramot indítottak szá­mukra, s mentor segítette be­illeszkedésüket.- Enélkül nem is lehet sike­res egy program - jelentette ki Szabó lános kaposvári szo­ciológus. - A hazai és külföl­di példák azt bizonyítják, ad­dig sikeres az integráció, amíg akadnak jelenléti szintű prog­ramok. Vagyis, ha egy cso­port nemcsak új otthont kap, hanem a mindennapi élethez is megfelelő segítséget. A szo­ciális szakemberek jelenlé­te nagyjából negyedével-har- madával növeli meg a projek­tek költségeit, ám a befekte­tés már középtávon is meg­térül. Más kérdés, ha komo­lyan gondolják a szegregátu­mok komplex felszámolását, több szakemberre lesz szük­ség, ugyanis jelenleg rendkí­vül alulfizetett a terület, s óri­ási a szakemberhiány. A prog­ramok amúgy léteznek, vagy­is tényleg csak a döntéshozók akaratán múlik, meg akar­ják-e szüntetni a faluszéli te­lepeket. Vas A. Többmilliónyi madarat láttak egy év alatt a régióban DÉL-DUNÁNTÚL Döbbenetes számsort hozott nemrég nyil­vánosságra a Magyar Madár­tani Egyesület Baranya Me­gyei Csoportja. A szervezet augusztusban fejezte be a 2015. évi adatok rendszerezését. Ebből kide­rült, hogy az önkéntes ma­dármegfigyelők tavaly 2435 jelentést küldtek be számító- gépes nyilvántartásba, ame­lyek összesen több mint 23 ezer adatot tartalmaztak. Mi­közben bejárták 203 telepü­lés közigazgatási területét, több mint 210 madárfaj je­lenlétét mutatták ki. Össze­sen 3,4 millió(l) példányt lát­tak. Ennek a hatalmas madár­tömegnek egy jelentős részét a sumonyi halastavak náda­saiban éjszakázó fecskék tet­ték ki, bár számuk jóval alat­ta maradt az egy évvel koráb­binak. A régióban ritkának számí­tó fajok közül láttak még éne­kes hattyút, vörösnyakú ludat, fakó rétihéját, csigaforgatót, fenyérfutót, réti fülesbaglyot, örvös rigót, zsezsét, kereszt­csőrűt, sőt, egy tőkés réce és egy nyílfarkú réce keresztező­déséből származó egyedet is. Emellett megfigyeltek egy hóbaglyot is, ami egyben a faj második hiteles hazai előfor­dulását is jelenti. Nyár ősszel KAPOSVÁR Úgy tűnik, az idén az ősz egyelőre képtelen legyőz­ni a nyarat. Legalábbis az elő­rejelzések szerint a hét végéig marad a vénasszonyok nyara, melynek persze a többség örül: aki teheti, vízpartra húzódik a szeptember közepi kánikulá­ban, vagy árnyas fák alatt adja át magát az élménynek, melyet egy üveg hideg sör tud okozni. A hét végén a balatoni strandok simán a júniust idézték, s bár hétfőn már iskolába és dolgozni ment a többség, azért akadt né­hány szerencsés, aki a Desedá- nál vagy éppen az élményfürdő­ben múlathatta az időt. S mint vezető képünk is mutatja: kor­független élmény a vénasszo­nyok nyara. HIRDETÉS Mi legyen az újságban Ne csak olvassa, szerkessze is a Somogyi Hírlapot. Részletek: SONLINE.HU Elindult a szavazás az Önök által ajánlott témákra, kattintson: SONLINE.HU! Az első témákra már lehet szavazni, de továbbra is várjuk ötleteiket, javaslataikat, arra, hogy miről írjon a Somogyi Hírlap. Ke­resse a SONLINE.HU hírportálon a Hearken közönség által vezérelt platformot.

Next

/
Thumbnails
Contents