Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-12 / 214. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Egészségkasszák: tavaly óta a teljes díjbevétel stagnál Magánorvosra és gyógyszerre költünk Mengyi mentelmi jogát kiadhatják BUDAPEST Az Országgyűlés ma kezdi meg őszi ülésszakát. A négynapos ülés 13 órakor Or­bán Viktor miniszterelnök na­pirend előtti felszólalásával kezdődik, amelyre valamennyi frakció reagálhat. Majd két új ellenzéki képviselő teheti le es­küjét: a Jobbik padsoraiban Pin­tér Tamás váltja Novák Elődöt, míg az LMP-ben Schiffer And­rás volt frakcióvezető, társelnök helyét Hadházy Ákos veszi át. A képviselők a mandátum­igazolások után új tagot válasz­tanak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsába. Dönteni kell a fideszes Mengyi Roland mentelmi jogáról is, mi­után a legfőbb ügyész kezdemé­nyezte annak felfüggesztését egy, a 168 óra hetilapban közölt korrupciógyanús ügyet feltáró cikk nyomán. Mengyi Roland teljes mértékben együttműkö­dik a hatóságokkal, és azt ké­ri képviselőtársaitól, szavazzák meg a felfüggesztést „a valóság mielőbbi tisztázása érdekében”. Lázár János, a Miniszterel­nökség vezetője legutóbb úgy fogalmazott: a képviselőnek magáért kell helyt állnia, a kor­mány nem tervezi, hogy helyt áll érte. MTI/MW Palkovics: megújul az orvosképzés DEBRECEN Az orvosképzés meg­újítását nevezte a következő évek egyik kiemelt feladatának az oktatási államtitkár vasár­nap. Palkovics László a Debrece­ni Egyetem (DE) tanévnyitóján kijelentette: „a képzés fejlesz­tése közös társadalmi ügyünk, mint ahogyan a teljes hazai fel­sőoktatás fokozatváltása, maga­sabb minőségre és teljesítmény­re való kapcsolása”. Kosa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakció­jának vezetője a tanévnyitón el­ismerte: a fejlesztési törekvése­ket ugyan kísérik intézményi viták, de ezeket nem hatalmi eszközökkel fogják eldönteni. A tanévnyitón az egyetem leg­magasabb kitüntetésével a DE Cívis honoris causa díszpolgá­rává fogadták Rudolf Schuster volt szlovák államfőt. MTI A munkáltatók egyre keveseb­bet fizetnek az egészségpénz­tárakba, a tagok befizetései viszont folyamatosan nőnek. A megtakarításokból főleg gyógyszert vásárol a lakosság, és magánorvosokra költ. Herman Bernadett kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egyre keve­sebb pénz érkezik az egészség- pénztárakba a munkáltatóktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a kasszákba az idén az első fél évben csupán 14,7 milliárd forintot tettek ki, vagyis évtizedes minimumra süllyedtek. Tavaly az első fél év­ben még 15,1 milliárd forint volt a munkáltatói hozzájárulás. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy egy nagy munkál­tató kiszállt a támogatásból. A honvédség úgy döntött: az idén­től nem fizeti tovább a több mint 20 ezer dolgozója számára a tag­díjat, inkább Erzsébet-utalványt ad. (A Buda-Cash, illetve a bró­kercéghez kötődő DRB bankok csődje után a Honvéd Egészség- pénztárban 1,8 milliárdnyi tagi megtakarítás veszett oda.) Az egyéni tagi befizetések vi­szont az idén is nőttek az egész­ségkasszáknál. Az első hat hó­napban csaknem 5,7 milliárd- dal, ez 9 százalékkal magasabb a tavalyinál. A befolyó tagdíjon belül az arányok tehát folyama­tosan tolódnak az egyéni befi­zetések irányába, de még min­dig a munkáltatóktól jön a pénz több mint 70 százaléka. A tel­jes tagdíjbevétel tavaly óta stag­nált, az első fél évben alig érte el a 20 milliárd forintot. Ez pe­dig nem jó hír a pénztáraknak, ha megvalósulnak a jövőre ter­vezett cafeteriaátalakítások. Az egészségpénztárak ugyan­is a nyugdíjkasszáknál sokkal jobban függnek a munkáltatói befizetésektől, és a cafeteria át­alakításaira is sokkal érzéke­nyebbek. lövőre pedig nőni fog az egészségpénztári hozzájáru­lások közterhe, miközben ko­moly versenytársként megjele­nik a cafeterián belül a kedvez­ményesebben adózó készpénz­juttatás. A kasszák egyébként a tagdíjak legfeljebb 10 százalékát vonhatják el a működésükre. A változás több mint 1,1 mil­lió pénztártagot érinthet. Az egészségpénztáraknak, illetve újabban már egészség- és ön­segélyező pénztáraknak ennyi tagjuk volt június végén. Az ön­kéntes egészségkasszák taglét­száma folyamatosan nő, az egy tagra jutó vagyon viszont nem gyarapszik. lúnius végén nem egészen 60 milliárd forintot ke­zeltek a pénztárak, ebből 54,3 milliárd forint volt a tagok egyé­ni számláin, ez számlánként 49 ezer forintot tesz ki. Az sem hozott áttörést, hogy az önsegélyező pénztári funkci­ók felvételével új szolgáltatások­kal bővült az egészségpénzt­árak palettája. A tagok ugyan­is ezeket a szolgáltatásokat nem keresik. Az idei első fél évben a lakosság nem egészen 26 milli­árd forintnyi egészségpénztári szolgáltatást vett igénybe, en­nek több mint a feléből gyógy­szert vásárolt. Sokan pénz ment el a magánorvosi rendelőkben, az első hat hónapban 5,74 milli- á rdot költöttek ezekre. A harma­dik legkedveltebb felhasználási mód a gyógyászati segédeszkö­zök finanszírozása. Az újdonságként behozott szolgáltatások lassan terjednek el. A szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díját pél­dául 2013 óta lehet egészség- pénztárból fizetni, idén az első fél évben csaknem 140 millió fo­rintnyi díjat fizettek ebből a for­rásból, ez egyébként 60 száza­lékkal több a tavalyinál. Jelen­leg már ezernél is több egész­ségbiztosítást finanszírozhat­nak egészségpénztári megtaka­rításból. Kieső jövedelem pótlására vagy betegséghez kapcsolódó segélyekre viszont nem hasz­nálják nagyobb mértéken a pénztári számlájukat a tagok, mint a korábbi években. Nem is tudtak a kkv-k nyelvi képzéséről MAGYARORSZÁG „Értetlenül áll­tunk a telefonálók tömkelegé előtt, nem értettük, milyen kép­zésről beszélne” - nyilatkoz­ták az Indexnek a szakképzé­si és felnőttképzési centrumok­ban dolgozók az állam által múlt szerdán meghirdetett, a kkv-k ügyvezetőinek indított ingyenes nyelvtanfolyamok kapcsán. Az egyik centrumban legalább 30- 40 hívást kaptak csütörtökön, arról érdeklődtek, hogyan lehet jelentkezni a tanfolyamokra, és azok mikor indulnak. Azonban csak később tájékoztatták őket a nyelvtanfolyamok indításá­ról, délután hívtak össze egy ér­tekezletet, ahol elmondták a leg­fontosabb tudnivalókat. Lapunk is érdeklődött a tanfo­lyamokról a gazdasági tárcánál, de még nem kaptunk választ. A Nemzeti Szakképzési és Felnőtt- képzési Hivatal honlapja szerint az OKJ-s képzések egy évig tar­tanak, nappali vagy esti tago­zatok indulnak, az esti tagoza­ton az órákat délutánonként, es­te vagy hétvégén tartják. Angolt vagy németet oktatnak, emellett kisebb óraszámban informati­kát, közgazdasági, vállalatirá­nyítási ismereteket is. Két szinten indulnak kép­zések: a Kis- és középvállal­kozások (kkv) ügyvezetője I. nevű képzésen kezdőről alap­fokú nyelvvizsgáig lehet el­jutni, a kkv-k ügyvezetője II. képzésen alapfokról középfo­kú nyelvvizsgáig. A jelentke­zők szintfelmérő teszten vesz­nek részt. Az esti tagozatos képzés vé­gén a résztvevők QKi-vizsgát tehetnek, de ez nem lesz kötele­ző, és aki nem vizsgázik le, an­nak sem kell fizetnie semmit. A képzéssel a kkv-kat céloz­zák meg, mert ennek a szektor­nak komoly növekedési gátat szab, hogy a vállalkozások ve­zetői kevésbé beszélnek nyel­veket és értenek az informati­kához. Az új képzésekre bárki, életkortól függetlenül jelent­kezhet. MW Hol lehet jelentkezni? Országszerte mintegy 700. állami fenntartású szakkö­zépiskolában lehet jelentkez­ni a képzésre. A gazdasági tárca idén 10 ezer jelentkező­re számit. jpénztári szolgáltatások (2016.1. fél ét, milliárd forint) Társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése 5,743 Gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása 0,198 Gyógyszer vételárának támogatása 13,936 Gyógyászati segédeszköz vételárának támogatása 5,074 Kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása betegség miatti keresőképtelenség esetén 0,174 Szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások (betegségbiztosítások) díjának fizetése 0,139 Sporteszközök vásárlásának támogatása 0,246 Gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások 0,295 Betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek 0,066 Egyéb szolgáltatási kiadások 0,110 Pénztári szolgáltatások összesen 25,982 Forrás: MNB Theresa May garantálná a dolgozók státuszát - Állás: csak amit a helyiekkel nem tudnak betölteni Szigorú bevándorlási törvényre készülnek a britek LONDON Theresa May miniszter- elnök már a G20-csúcstalálko- zón közölte, a bevándorlás sza­bályozásánál nem veszik át az ausztrál pontozásos rendszert. Kormányközeli forrásokra a Da­ily Mail arról ír, az Európai Unió polgárainak csak akkor engedé­lyeznék a bejutást, ha igazolják, hogy lesz munkahellyük az or­szágban. Munkát viszont csak abban az esetben kínálhatná­nak bevándorlóknak a munka­adók, ha igazolják, hogy helyi munkaerővel nem tudták betöl­teni a posztot. Az új szabályozás nem mérlegelné, hogy beutazást kérelmező az unióból vagy az EU-n kívüli országól érkezett-e. Theresa May a G20-as találkozó­ján azt mondta: hat ország vette fel a kapcsolatot Nagy-Britanni- ával egy esetleges kereskedelmi megállapodás ügyében, köztük Kína, Amerika viszont elzárkó­zott egy különleges kereskedel­mi szerződés megkötésétől. Carlo Calenda, Olaszország gazdasági fejlődésért fele­lős minisztere világossá tette: amennyire a szigetország kor­látozza a munkavállaóik be­utazását, Olaszország éppen annyira lesz kerékkötője a ke­reskedelmi kapcsolatoknak. David Davis angol Brexit-mi- niszter ugyanakkor kijelen­tette: készek feláldozni az eu­rópai közös piacot a bevándor­lási szabályozás szigorításáért, Pincérkedni sem lesz könnyebb. Munkavállalási engedélyhez kötnék hiszen a népszavazás előtt er­re tettek ígéretet a szigetország lakóinak. Theresa May a BBC televí­zió politikai műsorának adott a minap interjút, és kitért a Nagy-Britanniában élő külföl­di EU-állampolgárok helyzeté­re is. Arra a riporteri felvetésre, hogy az uniós társállamokból érkezett munkavállalók komo­lyan aggódnak jövőjük miatt, a kormányfő kijelentette: egészen addig, amíg Nagy-Britannia az unió tagja, a külföldön született, Nagy-Britanniában élő EU-ál- lampolgárok pozíciója semmi­képpen sem változik. „Azt sze­retném, ha jelenlegi státusukat a jövőben is garantálni tudnám, és arra számítok, hogy ezt meg is tudom tenni. Ez egyetlen eset­ben nem lenne lehetséges: ak­kor, ha a külföldi EU-tagálla- mokban élő brit állampolgárok státusát nem garantálják a foga­dó országok” - mondta. Az Európai Tanács elnöke szerint Nagy-Britanniának mi­nél előbb el kellene kezdenie a kilépés feltételeiről szóló tár­gyalásokat. Donald Tusk úgy fo­galmazott, „a labda a brit térfé­len van”. May azonban már több nyilatkozatában is közölte: csak akkor aktiválják a kilépési tár­gyalásokat elindító 50. cikkelyt, ha kidolgozták a tárgyalási stra­tégiát. Idén ez nem várható, tet­te hozzá a kormányfő. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents