Somogyi Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-08 / 211. szám
Szakadt el a fővárosi teátrumtól 2016. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP Nem kérnek a profitérdekelt hulladékpiacból Más utat választanak „Miközben Siófok évente 150-200 millió forintot kénytelen betenni a „kukakasszába”, a kukákat ürítő, ma már állami többségi tulajdonú NHSZ Zöldfok Zrt. százmilliós osztalékot „termel” az adófizetők, az ön- kormányzatok pénzéből. Ebből a jövőben nem kérünk!” Schmidt Jenő tabi polgár- mester a Délnyugat-balatoni Önkormányzati Hulladékkezelési Társulás alelnökeként fogalmazott ilyen keményen, majd arról is beszélt: nem is csak két, hanem három szemétrégió együttműködésében látják a jövőt az önkormányzatok Észak-So- mogyban, kihagyva a profitérdekeit piaci szereplőket, így a Zöldfokot. Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SIÓFOK-TAB-MARCAU Siófok és Tab, pontosabban a két, akkor egyaránt fideszes polgármester hosszas pereskedésbe torkolló egyet nem értéséből fakadt anno, hogy az észak-somogyi hulladékkezelési konzorcium két külön úton folytatta, kelet- és nyugat-balatoni társulásra válva, saját szolgáltatókat gründol- va - írtuk a minap. - Előre láttuk, hogy a siófoki konstrukció (a szemétszállítást alvállalkozóként valójában végző profitorientált NHSZ Zöldfok Zrt.-vel) sokba fog kerülni az önkormányzatoknak, leginkább ezért választottunk mi, „nyugatiak” más utat - így Schmidt lenő. - Az „eredmény”: keleten a nem egészen harminc település nevében Siófok százmilliókat tesz a rendszerbe azért, hogy a szolgáltatója nehogy csődbe menjen, míg a nyugati régió hatvanhét településén negyvenmilliónyi a veszteség, zömmel a díjtartozások miatt. Ez nálunk is hiányzik, de kigazdálkodjuk, míg a siófoki szolgáltató, a Siókom kénytelen fizetni, bármi is van, ha egyszer a Zöldfok kiállítja a számlát... Ebből lett elegük, mondta a minap Lengyel Róbert siófoki polgármester, kelet-balatoni társulási elnök. Schmidt Jenő erre úgy reagált lapunknak; örül, hogy Siófok (teljes képviselő-testületi egyetértésben) kész saját kezébe venni a rendszer működtetését. A két balatoni szemétrégió és a marcali térség egyesíti erőit, eszközeit - a tabi városvezető szerint ez a jövő.- Egyértelmű, hogy a somi hulladéklerakót jobban ki kell használnunk, a több milliárd forintból elkészült, de még nem üzemelő válogatóművet (ennek Elegük lett az ön- kormányzatoknak az üzemeltetését sem szeretnék kiadni a kezükből az önkormányzatok) például csak évi ötvenezer tonna hulladékkal gazdaságos működtetni, a siófoki térség ehhez kevés - így a tabi polgármester. - Eddig a Zöldfoknak volt jó, ezen túl az önkormányzatoknak kell, hogy jó legyen, egyetértve a kormányzati törekvéssel, hogy profitorientált piaci szereplőnek nincs helye a közszolgáltatásban. A jövőben egy meghatározott ösz- szeget fog visszatéríteni az állami kukaholding a szolgáltatást végzőknek (várhatóan literenként 2 forint 70 fillért egy gyűjtés-szállításért), egyáltalán nem lesz mindegy tehát, menynyi az önköltségünk. Nem szeretnénk, ha a hulladékgazdálkodásban is a DRV-hez hasonló, kezelhetetlen állami trösztök alakulnának ki, abban hiszünk, hogy működtethető a rendszer az önkormányzatok közös megegyezésével. Átláthatóan, hatékonyan, kis költséggel. így lehet polgárbarát a szolgáltatás. A kukást persze meg kell fizetni, de minden forintra rá akarunk látni és olyan többé nem fordulhat elő, hogy a szemetescég több tízmillió forintot sporttámogatásra költ, amit persze megfizettet a díjban a lakossággal... Folytatódnak a tárgyalások az NHSZ Zöldfok Zrt. jövőjéről Hogyan látja a hulladékpiac és a saját jövőjét az NHSZ Zöldfok Zrt.? Több kérdést is feltettünk ezzel kapcsolatban Szabó Zoltán vezérigazgatónak, aki jelezte: ahogyan korábban, ezúttal is készséggel állna rendelkezésünkre, de tekintettel a társaság tulajdonosai között folyó, a cég jövőjét alapvetően érintő tárgyalásokra, ezúttal azok lezárultáig nem kíván reagálni. A tulajdonosok vélhetően az ösz- szes érintettel ismertetni fogják közösen kialakított álláspontjukat.- Az azonban például nyilvánvaló tény - emlékeztetett Szabó hogy az NHSZ Zöldfok Zrt. jelenleg kizárólagos köztulajdonban (ebből 70 százalék állami, 30 százalék önkormányzati) álló, profitérdekelt társaság, jogelődje, a Zöldfok Zrt. profitorientált társaságként jött létre több, mint tizenhat éve, 2000 júliusában, és azóta is így működik. Vidéki hívogató Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu S ajnálatos tény, de a falvak, különösen a zsákfalvak lakossága egyre inkább fogy. Ám ezek csak Számok. Szakemberek egyet értenek abban, hogy a vidékben nagyon is ott van a vonzó erő. . Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a turizmusban fontos az élmény, amit a magyar és külföldi vendégkör egy része vidéken talál meg, ahol többek között bemutathatják gyerekeiknek a vidéki életet, a mezőgazdaságot, az állattartást. Ezt a számok is visszaigazolják: a tavalyi 470 ezres vendégszám után ebben az évben legalább félmillióan megfordultak a hivatalosan jegyzett vidéki magánszálláshelyeken. Számos megyei falut megjártam, s amikor tehettem, rákérdeztem, milyen lehetőségeket rejt ma az adott település vagy éppen milyen változásokat élt meg az utóbbi időben. Nem újdonság, több helyütt Szakkörként is felelevenítik a „régiek” tudását bezárt a kocsma, bolt sincs, vagy csak napi egy-két órát tart nyitva. De éppen a turistákat vonzó mezőgazdaság sem a régi már, kevesen tartanak állatot, átalakultak az egykori termelőszövetkezetek - a háztáji termelés hagyományairól egy-egy ré-. gi kasza árulkodik a tájházakban, s üzemképtelen traktorok az udvarokon, melyek koráról a rozsda mesél... Nemrég egy budapesti turista tért be az egyik somogyi, 300 lelkes faluba, majd miután a tájház felől érdeklődött, a helyiek megdöbbehésére ide-oda járt a telefon a községben, vajon, kinél is lehet a ház kulcsa...?! Gyakran olvasok a megyei települések történetében büszke kézműves hagyományokról, ugyanúgy kulturális, történelmi sajátosságokról, melyekről olykor kiderül, sajnos már nem él olyan személy, aki hitelesen mesélhetne róla, vagy ma már csak egy-egy ember foglalkozik a tevékenységgel. A vidéki élethez hozzátartoznak a falvak emblematikus hagyományai, melyeket nem csak a kollektív tudatban érdemes megőrizni, hisz számos falunak van egy saját „kulturális, történeti védjegye”, mely felelevenítve, akár valamilyen szolgáltatásba gyúrva, még inkább versenyképessé tehetné a helyi turisztikai lehetőségeket. Életbevágó a 67- es út fejlesztése Interaktív témabörzénken a Balaton jövőjével kapcsolatban vártunk kérdéseket, majd felhasználóink felvetései alapján kiderült, hogy az olvasók miről olvasnának szívesen. Több mint ezer szavazat érkezett hat kérdésre, s kiderült legtöbbjüket (361 szavazat) az érdekelné, mikor készül el a 67-es gyorsút fejlesztése. Régi-régi probléma ez Somogy életében, hogy a megyeszékhely mikor lesz a gyorsabb közlekedésnek köszönhetően szinte csak karnyújtásnyira az M7-es autópályától. Folyamatosan foglalkoztunk a témával, s ezután is beszámolunk róla, bármilyen fejlemény történik az ügyben. A második legtöbb szavazatot a Balatonnal kapcsolatban az kapta, hogy miért engedik a hatóságok, hogy drótkerítést tegyenek egyes bizonyos partszakaszokon a vízbe, hiszen ez egyáltalán nem elfogadott gyakorlat Európában (218 szavazat). A dobogó harmadik fokán szintén egy olyan probléma került, mely sokak szemében pénzkidobásnak tűnhet, pedig az egyén biztonságát érinti, 157 olvasónk szavazott úgy, járjunk utána, miért kell közpénzen az elfáradt evezőst hazaszállítani a Balaton-partra. Szerkesztőségünk minden Önök által ajánlott témának a közeljövőben utána fog járni. Sz.T. ©SE KAPOSVÁR A kaposvári Csiky Gergely Színház korábbi igazgatója, akinek megbízatása elvileg 2019-ig élt a somogyi megyeszékhelyen az augusztus végi évadnyitó társulati ülésen mondott le posztjáról családi okokra - gyermeke születésére - hivatkozva. Mandátuma szeptember elsejével szűnt meg, erre már múlt heti rendkívüli ülésén a kaposvári képviselő-testület is rábólintott. Az egykori kaposvári direktor testveriapunk, a Nép- szabadság értesülései szerint csak az évad második felétől szerződik a Nemzetibe - a papírokat még nem írta alá, ugyanis külföldön tartózkodik ahová Vidnyánsz- ky Attila, a teátrum főigazgatója, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, s színházi intézetének vezetője hívta. Rátóti Zoltán korábban már játszott a Nemzetiben: 2004-ben szerződött a társulathoz, ahonnét a Csiky igazgatói széke miatt távozott. Ám kaposvári direk- torsága alatt sem szakadt el teljesen a fővárosi teátrumtól, az első évében még megtartotta korábbi szerepeit, később több csikys előadást vitt oda vendégjátékra, s közös darabokat is készített a két színház, tavaly pedig egy Csi- ky-napot is szerveztek a Nemzetiben. A. V. Gyermeke születése miatt mondott le posztjáról Rátóti Zoltán Hetven kilo buzlo halat foglaltak le a balatoni büfében BALATON Több mint kétszáz kilogramm halat foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Né- bih) négy napon át tartó nyár végi akciójában, amely során a Balaton-parti vendéglátó egységeket ellenőrizték - számoltak be kedden megjelent közleményükben. Az akció során hetvenkettő halárusítót vizsgáltak meg huszonhárom településen, az ellenőrzéssorozaton az üzletek mintegy ötödénél, tizennégy vendéglőben tapasztaltak problémát a szakembereknek. A hivatal Állami Halőri Szolgálatának ellenőrei összesen kettőszázöt kilogramm halat, vagy halterméket foglaltak le, illetve semmisítettek meg. A legnagyobb forgalomból kivont tétel mintegy húsz kilónyi harcsafiié volt. Mint kiderült, olyan állapotú fagyasztott halat is találtak, melynek fajtáját már meg sem lehetett állapítani. Egy strandi halsütöde esetében több mint hetvenegy kilogramm nem megfelelően tárolt, bűzlő halat és halterméket találtak Sz. T.
