Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 29. szám
2016. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP SZTORI A Sotheby’s művészettörténészeként dolgozott a nagy magyar aukciós sikereken Picasso képei a munkahelyén Soha nem fizettek még any- nyit kortárs magyar festményért, amennyit az egyik legnevesebb londoni aukciósház, a Sotheby’s júniusi kelet-európai régiós árverésén sikerült elérni. Reigl Judit alkotása 128 millió forintnak megfelelő fontért kelt el. Ebben a sikerben egy fiatal magyar fotótörténész munkája is benne van. Ferenczy Bálintnak megélhetés is a műtárgy-kereskedelem, de egy alkotás értékét nem az árcédulán méri le. Balassa Tamás LONDON A bölcsészhallgatókat szokás zrikálni a viccel, miszerint majd azt kérdezik a leendő mérnököktől: majonézzel vagy kecsappal kérik-e a sült krumplit? Mert a bölcsészeknek aligha lesz munkájuk, és másra nem lesz pénzük. Ferenczy Bálint ezt mélyen eltette magának. „A nagymamámnak volt egy galériája, a K.A.S. Galéria, ami kortárs magyar művészekkel foglalkozott. Akkoriban kitaláltam, hogy én ezzel a munkával pénzt akarok keresni, és nem egy úri hóbort lesz” - meséli Londonból hazaérkezve Bálint. Aki azt látta, lehet profin csinálni, és megpróbálja követni a nyugati sztenderdeket. Még le sem diplomázott a Pázmányon, amikor elkezdett dolgozni a Faur Zsófi Galériában. Két évet töltött ott, nemzetközi vásárokra mentek. Azt látták, hogy a kvalitásos magyar művészetet, amiben hittek, azt abszolút el lehet adni. Még olyan országban is, ahol nem voltak klienseik. A mesKepek, pénzek, erzelmek - árverés a rangos londoni aukciősház, a Sotheby's szervezésében LOT 30 Sotheby's u terképzésre már Anglia felé vette az irányt, és ami nagy szó: felvételt nyert és ösztöndíjat kapott a Sotheby’s Institut of Artra, ami a részvénytársasági formában működő aukciósház egyeteme; a másik nagy londoni ház, a Christie’s magánkézben van. Fotótörténészként végzett, s ebben is volt tudatosság. Amíg a magyar festők közül Munkácsy és Rippl-Rónai nívóján kevesen lettek ismertek, addig a fotósok közül sokan. Capa, Moholy-Nagy, Kertész, Bras- say és még sokan. Bárki meghallja, hogy magyar és művészettel foglalkozik, az első kérdése mindenkor a magyar fotográfiára vonatkozik. A 60-70-es évek kelet-európai fotokonceptu- ális művészetéből írta a doktori értekezését. Budapesti galériáknál töltötte a gyakorlatait, majd többkörös meghallgatás után állást ajánlott neki a rangos aukciósház, a Sotheby’s. A felvételében sokat számított, hogy speciális tudása van a régiónkról, de a műkereskedelemben a szakmai hozzáértés mellett szerinte legalább ennyit számít a kommunikáció és a kapcsolatteremtési készség a potenciális vevőkkel, művészekkel. Különféle aukciók előkészítésében dolgozott, mind a kortárs, mind az impresszionista és modem művészet, mind a régi festészet szakterületen kipróbálhatta inagát. A fordulópontot a kelet-európai aukció jelentette, amelyet az orosz.osztály szervezett Jo Vickery vezetésével. Katalógusszövegeket írt többek között Reigl Juditról, Maurer Dóráról, Tóth Endréről, kapcsolatot tartott a művészekkel és a gyűjtőkkel is. Ferenczy Bálint azt mondja, ahhoz, hogy egy művészt értékén kezeljen a piac, szerencsés csillagzat kell. Elengedhetetlen, hogy egy művész művei szerepeljenek a nagy múzeumokban, s ne csak a raktárakban. A gyűjtők érdeklődése szintén kell, amint az életműveket gondozó magángaléria is. Reigl Juditnál minden összejött: a nagy múzeumokban ott van a művész, volt retrospektív tárlata, kint van munkája a Taté galériában. Az aukciósházakon kívül volt piaca, magas áron keltek el a képei, de ez nem jelent meg a transzparens aukciós piacon. És van egy rátermett galériása, Makláry Kálmán, és a franciaországi Ga- lery de France; gondozzák a műveket, köztudatban tartják. Egy igazi galerista számára nem elhanyagolható, hogy pénzt keressen, de fontos, hogy jó művészetet képviseljen, mondja. Manapság sokan vásárolnak befektetési céllal, de valójában azt a műtárgyat érdemes megvenni, ami tetszik, és ha ez befektetésként is tud működni, akkor az egy tuti üzlet. Magyarországon kétmillió forintnál nagy értékű munkáról beszélünk, a nemzetközi piacon 50 ezer font, vagyis 20 millió forint alatt nincs igazán jelentős érdeklődés. Ettől függetlenül a magyar kortársak előtt is óriási lehetőségek vannak. Az említett londoni Taté műtárgyvásár- lási bizottságában két magyar is benne van, Somlói Zsolt és Küllői Péter három éve lobbistaként dolgozik - s még tagdíjat is fizet ezért - a régió művészeiért. Ferenczy Bálint, bár a műtárgyak árával dolgozik, azt vallja, nem szabad a képek árcéduláit nézni. A benyomás, az élmény a lényeg. Ezzel együtt közgazda- sági szakemberként is él, mert a sok öltönyös könyvtárazás mellett - akár egy tőzsdén - úgy kell ismernie a képek korábbi és jelenlegi értékét is. „De amikor az ember egész nap picassok, ce- zanne-ok, monet-k között sétál, akkor bizony nem az árakat nézi, és ez így jó” - teszi hozzá. Születésnapos, de az évtizedek alatt nagyon legyengült a pénzünk. Igaz, a pengőnek nem érhet a nyomába Idén hetvenéves a forint BUDAPEST Hetven éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon az új fizetőeszközt, a forintot. Akkor azért vált szükségessé az új nemzeti valuta megteremtése, mert a pengő a második vüágháborút követő hiperinfláció áldozatává vált, az akkori pénzromlás még ma is világrekordnak számít. 1945 tavaszán még csak az ezer, őszre már a százezer pengős bankó volt a legnagyobb forgalomban lévő címlet. Hamarosan következett a millpengő, majd a bilipengő, végül az adópengő, amely eleinte csak adófizetésre szolgált, később fizetési eszközzé vált, s kétezertrillió pengőt ért - ez esetben tizennyolc nullát kell az egyes után írni. Az árak már naponta 1500 százalékkal nőttek, azaz 24 óra alatt drágultak tizenötszörösükre, s elkészült - bár sohasem került forgalomba - a világ legnagyobb értékű papírpénze, az egymilliárd bilipengős is. Az új fizetőeszköz bevezetésének időpontját az határozta meg, hogy mikor kapjuk vissza Amerikától a nyilasok és nácik által elhurcolt aranytartalé- ’ kunkat, ez képezte ugyanis az új valuta fedezetét, egyúttal lehetővé tette, hogy a gazdaság megfelelő működésének elérése előtt az állam élelmiszert és bizonyos fogyasztási cikket importáljon, hogy az új valutával szemben legyen árukínálat. Nem sokat kellett a forintból forgalomba hozni: először összesen 300 milliót, ennyiből ki lehetett osztani az 1946. júliusi fizetéseket és megvenni az aranyat és dollárt vagy svájci frankot azoktól, akik ezt beváltották forintra. Érdekes, hogy a forintunk vásárlóértéke hogyan változott az elmúlt hetven év során. Az árakat anno rendeletben állapították meg, egy kiló kenyér 0,96 forintba került például - ma az egykilós kenyérért 262 forintot kell fizetni. Ez összességében 274-szeres árnövekedés, vagyis kétszerese az átlagosnak. A tej A XIV. században is létezett már A forint szó olasz eredetű, a Firenzében vert aranypénz, a fíorino d’oro nevéből ered. Az idők folyamán több fizetőeszközt is neveztek forintnak, ilyen volt a rajnai vagy rénes forint és a 2002-ig használatos holland gulden. Aranyforintot először a XIV. században Károly Róbert veretett, s a magyar pénztörténet során gyakran tértek vissza hozzá. literje is 1 forint volt, ez ma átlag 210 forint körül van. Egy doboz cigaretta 2 forint volt, ma 1000 formt körül van. A benzin literje 1,60 volt, ez most a 200-szoro- sa. Ha ez alapján összességében akarjuk a pénzromlást meghatározni, azt mondhatjuk, hogy a 70 év alatt nagyjából 300-szoros volt, vagyis 300-ad részére esett a pénz értéke. És hogy meddig lesz velünk a forint, hogy megér-e újabb 70 évet? Jelenleg az uniós jog alapján az összes tagállamnak kötelező eurót használni, vagy előbb-utóbb áttérnie az euróra. A csatlakozásunk után rendszeresen napirenden volt ez a kérdés, de a 2008-as válság óta senki sem beszél komolyan az euró bevezetéséről. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hónappal ezelőtt egy interjúban azt mondta, nem tartja alaptalannak, hogy Magyarország 2020-ig csatlakozzon az eu- rózónához, szerinte azon- [ ban „a forint nevű házból akkor érdemes elköltözni, ha biztonságosabb fedelet találunk”. Egyelőre azon- I ban az euró bevezetésére uniós tagságuk okán kötelezett hét ország egyike sem felel meg a belépési feltételeknek - állapítja meg az Európai Központi Bank. Fábos Erika A formt bevezetesenek 70. évfordulója alkalmából kibocsátott tízezer forintos 8 emlékérme a „70 éves a forint“ című Hj időszaki kiállításon Budapesten, Ha Corvinus Egvetem C épületében Érdekességek címletekről, gyártásról és bezúzásról • 1946-ban a legkisebb címlet a 2 filléres volt, míg most az 5 forintos, ami 250-szeres eltérés. A bankjegyek esetében akkoriban a 100-as volt a legnagyobb, most a 20 ezres, ez 200-szoros érték. • Egy bankjegy tömege körülbelül 1 gramm. • A mostani bankjegysorozat bevezetését 1997-ben kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank. • A 6 címletből álló bankjegycsalád utolsó - egyben legmagasabb - címlete a 20 000 forintos, amely 2001 februárjától van forgalomban. • Egy bankjegy átlagos élettartama 4-5 év, egy érmének az átlagos élettartama 27-28 év. • Egy év alatt egy bankjegy átlagosan csaknem kétszer fordult meg a jegybankban 1998- ban, 2010 óta pedig már évente nem egész egyszer. • A bankjegypapírunk gyapotból készül. Ez teszi lehetővé, hogy kézről kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon. Évente az összes forgalomban lévő bankjegy kb. egy- harmadát le kell cserélni. Az elhasználódott bankjegyeket apró csíkokká zúzza le a megsemmisítő gép, majd préseléssel tömör, tégla alakú brikettek készülnek belőle, Évente 40- 50 tonna bankjegyet semmisítenek meg így, pótlásukra az MNB évente átlagosan 4-5 milliárd forintot költ el.
