Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-04 / 182. szám
KITEKINTŐ .11 2016. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Ivókutat avattak a hamar népszerűvé vált megújult pécsi állatkertben Kedvelt az újranyitott pécsi állatkert, rengeteg a látogató, sok az új kedvenc. A medvéről azonban továbbra sem tudjuk, mikor érkezhet meg Pécsre. Babos Attila attila.babos@mediaworks.hu A legmerészebb álmaikat is túlszárnyalja az állatkert sikere és kedveltsége, a május végi nyitás óta szinte folyamatos a tömeg (láttuk, hogy így volt ez egyébként tegnap is), több mint 83 ezren látogattak a Mecseken lévő vadasparkba, mondta Őri László, Pécs alpolgármestere és Borbás Károly, a pécsi állatkert igazgatója. Egy szép, a Zsolnay-gyár által, mázas pirogránitból készített ivókutat avattak fel tegnap a zoo területén, a Tettye Forrásház Zrt. felajánlásának köszönhetően. Sándor Zsolt, a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója abbéli örömének adott hangot, hogy ez immáron a tizenhatodik jellegzetes pécsi ivókút, amit a Tettye Forrásház finanszíroz és ad át. A zoo vezetőjét arról is kérdeztük, mikor érkezik a medve, hiszen azt várják a legtöbben. Borbás Károly azt mondta, a barna medve beszerzése még továbbra is folyamatban van, adminisztrációs eljárások zajlanak. A már kiválasztott barna medve csereszerződés útján érkezik az állatkertbe, így az nem kerül külön pénzükbe. Sok hal is elpusztult a zebracápán és a rájákon kívül tudomásunk szerint, ezért azt kérdeztük, lehetséges-e, hogy az akváriummal van gond. Az igazgató úgy felelt, az akvárium építését olyan cég végezte, amelynek szakemberei több évtizede sikerrel építenek édesvízi és tengeri akváriumokat hazai és külföldi állatkerteknek. A víz minőségével kapcsolatban több független szakértőtől kértek vizsgálatokat, nem tapasztaltak olyan értéket, amely magyarázná az egyed- számcsökkenést. A ráják esetében átfogó vizsgálatot kértek, egyelőre még nem megállapítható meg az elhullás oka. Az állomány pótlását folyamatosan, lépésenként végzik. Vettek már további „tengeri élőlényeket”, azokat szintén megfigyelés alatt tartják, mielőtt a betelepítik őket végleges élőhelyükre. További tengeri élőlények is jönnek Az ülőmunkának is valójában számos egészségkárosító hatása lehet Irodában dolgozni sem veszélytelen Ne üljünk egyfolytában a számítógép előtt, óránként tíz perc szünet jár. Ezt az időt töltsük mozgással! Azt gondolhatnánk, hogy egy irodában dolgozni teljesen veszélytelen, ám az ülőmunkának valójában számos egészségkárosító hatása lehet. Védjük ki ezeket! A legjobb tippeket dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical foglalkozás-egészségügyi szakorvosa segítségével gyűjtöttük össze. 24 Óra-összeállítás szerk.kom@mediaworks.hu Ha az irodai bútorok nem kényelmesek, kényszertartást veszünk fel. Olyan pózban dolgozunk, ami nem kényelmes, tehát megterhelő. Ezért nagyon fontos, hogy a bútorok a megfelelő méretűek és formá- júak legyenek. Az irodai munkához ideális asztal magassága 70 centiméter. Lapja egyenes, nem fényes, és elég nagy ahhoz, hogy minden szükséges tárgy elférjen rajta - például egy praktikus csuklótámasz. Akkor ülünk helyesen, ha a törzsünk és a combunk, valamint a combunk és a lábszárunk 90 fokos szöget zár be egymással. Ha egy párnát helyezünk a derekunk és a szék támlája közé, és az kiesik, akkor hibás a tartásunk. Ma már speciális székek is kaphatók, amelyek kímélik a gerincünket. A térdeplő székek - amelyeket többek között a rajzasztaluk fölött sokat görnyedő mérnökök is használnak - a gerinc normális görbületét állítják helyre. Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk ülni rajtuk, előre kell billentenünk a medencénket, és ki kell egyenesítenünk a hátunkat. A fitnessedzéseken is használt fit-ballok, azaz a nagy „ülőlabdák” is bevonulhatnak az irodába. Ahhoz, hogy stabilan üljünk a labdán, szinte észrevétlenül ugyan, de folyamatosan egyensúlyoznunk kell. Ezzel olyan kicsi, gerinc közeli izmokat mozgatunk meg, amelyeket egyébként alig használunk - vagy egyoldalúan terhelünk. Hasonlóan jó hatású ülésnél az ékpárna, valamint a levegővel felfújt „billegő párna” használata is. A monitornak az ablakra merőlegesen kell állnia, hogy a beeső fény ne világítson a szemünkbe, de ne is tegye tükröződővé a monitor felületét. A képernyő akkor van jó helyen, ha 65-70 centire van a szemünktől, és enyhén lefelé kell néznünk: a nyakunknak és a szemünknek így a legkényelmesebb. A modem monitorok a fényerőt és a kép egyéb beállításait automatikusan a helyiség fényviszonyaihoz és a képernyőn megjelenő tartalomhoz igazítják. 6. A monitor merev figyelése szemszárazságot okozhat, mivel ilyenkor ritkábban pislogunk. Ezen segíthet a megfelelő páratartalom és a bőséges folyadékfogyasztás. A szemtorna, valamint a műkönny szintén jó szolgálatot tehetnek a tünetek kiküszöbölésében. A legfontosabb azonban talán az, hogy ne felejtsünk el pislogni! Időnként kis szemtornát is végezhetünk, különben hajlamosak lennénk órákon át szinte egy pontra bámulni, ami szintén nem tesz jót. Az ún. munkaszemüveg (ebbe a kategóriába nem tartozik bele a fényszűrős szemüveg) a monitor távolságára biztosít éleslátást. Jó-e a légkondicionáló az irodában? Jó azért, mert ha kell, hűvös levegőt biztosít, és abban kevesebb por vagy pollen kering, mint az utcán. Rossz, mert nem generál valódi légmozgást, sokan pedig arra panaszkodnak, hogy egyenesen rájuk fújja a hideget. Mindez - az immun- rendszer állapotától függően - fáradtsághoz, kimerültséghez, torok- és ízületi fájdalmakhoz vezethet. Mivel a légkondicionáló berendezésben előszeretettel telepednek meg bizonyos kórokozók, a rendszeres tisztítása mindenképpen szükséges. 8. A sok ülés aranyérre, vagyis tágult visszérfonatokra is hajlamosíthat. A kellemetlen tünetek közé tartozik a kitüremkedés, a viszketés, a fájdalom, a gyulladás, a váladékozás, súlyosabb esetben pedig a vérzés is. Hogy megelőzzük a bajt, ne üljünk egész nap egyfolytában! 9. Az egész napos ülés és a láb ló- gatása a visszereknek sem tesz jót. Ezért nagyon fontos, hogy időnként hagyjuk abba a munkát, álljunk fel, sétáljunk egy kicsit, vagy akár gimnasztikázha- tunk is egyet! Ha nincs időnk felállni, lábunkat kinyújtva a lábfejünket akár az asztal alatt is megtomáztathatjuk. 10. A munkahelyi stressz az egyik legnagyobb egészségkárosító tényező. A határidők fenyegetése, a főnökök felől érkező nyomás, az állandó hajtás előbb-utóbb a munkahelyen kívül is érezteti hatását: többek között alvászavar, potenciaproblémák, magas vérnyomás, ületve burn out, azaz kiégés alakulhat ki. Hogy elkerüljük a stresszt, nagyon fontos, hogy időnként megszakítsuk a munkát, és pihenjünk egy kicsit! Érdemes elsajátítani néhány relaxációs technikát is, mint például a meditativ jóga. 11. A jogszabály szerint a képernyős munkát végző dolgozók számára óránként tíz perc szünet jár. Használjuk ki ezt az időt, és semmiképpen ne töltsük az asztalunknál ülve! A szellemi kikapcsolódás is legalább any- nyira fontos, mint a fizikai pihenés. Ma már egyes munkahelyeken pihenőszobát rendeznek be, de egy pár perces séta is elég althoz, hogy teljesen kikapcsolódjunk, felfrissüljünk, és újult erővel vessük bele magunkat a munkába. 12. A munkahelyeken szervezett szűrések nem csak a dolgozók Io- jaütását növelik, de olyan, addig rejtett betegségekre is fény derülhet ilyen módon, amelyek tüneteket okozva már sokkal súlyosabb problémát, ezáltal kiesést jelentenének a munkából. A hagyományos és speciális szűrések és a teljes menedzserszűrések éppen ezért rendkívül hatékonyak, hiszen az időben felfedezett és kezelt betegségek nélkül látványosan javulhat az egészségi állapot és nőhet a teljesítmény.
