Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-29 / 202. szám

2016. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Érdeklődés van, de a bankok 2017-től várják az igazi felfutást Csők: kevés a szerződés Húszmillió alatt nincs új építésű lakás a fővárosban Saját otthonról álmodnak. Az új lakások elkészültével arra lehet számítani, hogy több három- és többgyermekes próbálja meg a csokot A hitelkérelmezők zöme egyelőre a használt lakások megvételéhez igényli a csa­ládi otthonteremtési ked­vezményt, a csokot. Ezen a bankok, pénzintézetek sze­rint majd a jövőre várható el­készült újlakás-dömping fog fordítani kedvező irányban. Csabai Károly kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu A( 1 Közel 35 ez­ren kattintottak a K&H Bank internetes oldalán a családi otthonteremtési kedvezmény­ről (csők) olvasható tájékozta­tóra - közölte a Világgazda­sággal a hitelintézet még­is csak 1700-an igényelték náluk a CSOK-ot július elejé­ig. Végül csupán 972 kérel­met fogadott be a K&H, össze­sen 7,8 milliárd forint érték­ben, a többi ugyanis nem fe­lelt meg a jogszabályi feltéte­leknek. A befogadott igények mintegy kétharmadából, 675- ből lett hitelszerződés a má­sodik fél év elejéig, összesen 2,3 milliárd forint értékben, vagyis egy hitelfelvevőre 3,4 millió forint jutott. Az üzleti napilag körkérdé­sére válaszoló többi hitelinté­zet szerint is jelentős az ér­deklődés a Csők iránt, a be­fogadott igénylések, illetve a szerződéskötések száma azonban.viszonylag alacsony. Eddig több mint 13 ezren kér­hettek hitelt aé kedvezmény mellé - legalábbis az OTP Bank válasza alapján, amely szerint a csők igénylőinek a fele őt választja, márpedig a legnagyobb hazai bank eddig 6716 kérelmet regisztrált. Az OTP becslését látszik alátámasztani, hogy Dömö­tör Csabának, a Miniszterel­nöki Kabinetiroda parlamen­ti államtitkárának július végi közlése szerint a hazai pénz­intézeteknél összességében közel 12 ezren igényelték a CSOK-ot, mintegy 32 milliárd forint értékben. Azóta csaknem egy hó­nap eltelt, és - mint a Buda­pest Banknál a lapnak hang­súlyozták - a folyósítás, csak­úgy, mint az ügyletek elbí­rálása, folyamatos. Érdekes, hogy míg az OTP és az MKB Bank szerint az emelkedő la­kásárak miatt egyrészt töb­ben igényelték a csokot, más­részt az átlagos hitelösszegek is nőttek, addig a Takarék­banknál ezt az összefüggést egyáltalán nem érzékelik. A legtöbb igénylést az OTP-nél Pest és Hajdú-Bihar megyében, valamint Buda­pesten nyújtották be. Egye­lőre az egy- és kétgyermekes kérelmezők dominanciájáról számoltak be a hitelintézetek, de az új lakások elkészültével jövőre a három- és többgyer­mekes igénylők számának a növekedésére számítanak. Egyelőre zömmel in­kább a használt lakások vá­sárlásához kérnek hitelt a csokosok, a CIB-nél például mintegy 60 százalékos arány­ban (az ő ügyfeleik 35 száza­léka építkezéshez, további há­rom százaléka ingatlanbőví­téshez használja a támogatást, csak valamivel több mint két százalékuk vesz új lakást). Az építési engedélyek ki­adása idén meglódult, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal újabb adatai szerint 2016 első Lakás- vagy ház vásárláskor a legnagyobb kiadás az ügyvé­di munkadíjon túl (százezer fo­rintos tétel) a vásárlás utáni il­leték. Ezzel a NAV illetékosz­tálya foglalkozik, akik a cso- kosokhoz értékbecslőt is küld­hetnek a pontos összeg meg­állapításához. Ugyanis még a hasznos lakótér is levonható az illetékalapból. Kevesen tud­ják tehát, hogy csők igénylé­sekor több kedvezménnyel is csökkenthető az illetékalap. Az felében annyi volt a számuk, mint 2015-ben összesen. Ám az új lakások felépítését figye­lembe véve az UniCredit még nem számít az ilyenekhez igényelt támogatások számá­nak jelentős növekedésére,iés a többi hitelintézet is legko­rábban 2017-től vár kiugrást. illeték átlagos mértéke lakó- ingatlanok esetében 4 száza­lék. Az illetéktörvény úgy ren­delkezik, hogy lakóingatlan vá­sárlásakor vissza nem téríten­dő állami támogatás igénylé­sekor a támogatás összegével csökkenthető a lakásérték. így egy csökkentett érték után kell csak kifizetni az illetéket, ami sok százezer forintos megtaka­rítást jelent a több gyerekesek­nek az otthonteremtési ked­vezmény igénybevételekor. A csokot igénylők száma OTP 5147 Fundamenta 2100 Takarékbank 1977 K&H ,, 1700 UniCredit 1000 MKB 400 Budapest Bank 100 FORRÁS: CÉGKÖZLÉSEK Óvatos becslések Az OTP Bank elég tágasan, 20-40 ezer közé becsü­li azoknak a számát, akik az idén csokot igényelhetnek a hazai hitelintézetektől, a hoz­zájuk kapcsolódó hitelek ösz- szege azonban szerinte meg­haladhatja a 60 milliárd fo­rintot. Ez alig valamivel több mint a 10 százalékát teheti ki a bankok várakozásai szerint az idén összesen 500 milliár­dos értékben folyósítandó új lakáshiteleknek. BUDAPEDS Az idén eddig mint­egy 60-70 ezer lakóingatlan cserélt gazdát országszerte - derült ki az Otthon Centrum (OC) friss elemzéséből. „Az év végéig összesen 140-160 ezer adásvételre és mintegy 10 ezer új lakás átadására számítunk” - összegezte Soóki-Tóth Gá­bor, az OC elemzési vezetője. Ezek a számok pozitív fordula­tot jelentenek, hiszen 2009 és 2013 között az éves tranzakció- szám alig érte el a 90 ezret. Ez a mutató 2014-ben indult ismét emelkedésnek, és az év végére meghaladta a 110 ezret, a teljes lakásállomány 2,6 százalékát. Míg 2004-ben közel 44 ezer lakást adtak át, addig 2015­2015-ben csak 7612 új lakás épült az országban ben mindössze 7612 épült, eb­ből 1929 lakás a fővárosban. Az idei év első felében országo­san 3400 új lakás épült, ebből ezret Budapesten adtak át. A második negyedévben felépült lakások száma 40 százalékkal haladta meg az első negyedévi értéket. Ráadásul az idén több mint 13 ezer lakásépítési en­gedélyt adtak ki, jóval többet, mint tavaly egész évben. Bu­dapesten az építési engedélyek száma különösen az elmúlt fél évben ugrott meg. Mindezek alapján az új építésű lakások tömeges megjelenése 2017 el­ső fél évében várható a főváro­si ingatlanpiacon. A Budapesten értékesített használt ingatlanok jelentős része a 10-25 millió forintos és a 30-60 négyzetméteres sáv­ban kelt el, miközben vidéken az átlagos vételár 11 millió fo­rint volt 2016 első fél évében. A nagyobb alapterületű fővárosi ingatlanok adásvétele főként a külső kerületekben volt jellem­ző, míg a Belváros jobb részein a vételár bőven 25 millió felett alakult. Soóki-Tóth Gábor sze­rint az új építésű ingatlanok az idén tömegesen 20 és 40 millió forint között keltek el a főváros­ban, de nem ritka az ennél ma­gasabb ár sem. NI. E. Százezrekkel kevesebb lehet az illeték Brexit-hatások: aki nyaralni ment, az kénytelen volt többet költeni a font gyengélkedése miatt Jól, vagy rosszul járnak a britek a kilépéssel? LONDON/BUDAPEST Két hónap telt el az angol EU-népszava- zás óta, és a gazdasági fejle­mények nem igazolják azokat, akik a brit gazdaság összeom­lását várták. Bár a font erőtel­jesen leértékelődött, és a bri­tek ennek megfizetik az árát, a piacok és a gazdaság egésze nem áll rosszul. Mindez ked­vezhet a kint dolgozó magya­roknak is. Még csak két hónap telt el a brit népszavazás óta, de a pia­cokon szétnézve olyan, mint­ha mi sem történt volna, sőt. A szavazás előtt mindenki a brit gazdaság várható lassu­lásáról, esetleges recessziójá- ról beszélt, ha a kilépés került szóba, most azonban szárnyal­nak a tőzsdék, és az angol köt­vénypiacok is. Két hónap per­sze nem sok a végleges hatá­sok megítélése szempontjából, de okkal vetődik fel a kérdés, hogy akkor most jól, vagy rosz- szul járnak a britek a kilépési döntéssel? Az angol tőzsdék 5-10 szá­zalékkal magasabban állnak, mint a döntés előtt, az angol ál­lamkötvények hozama és felá­ra pedig jelentősen csökkent. A 10 éves angol államköt­vény hozama 1,37 százalékról 0,52 százalékra esett, ami arra utal, hogy a nemzetközi pénz­piacok bíznak a brit gazdaság­ban. Ezt jelzi az is, hogy a né­met állampapírokhoz viszonyí­tott brit hozamfelár is megfele­ződött a szavazás előtti állapot­hoz képest. A jelenlegi eredmé­nyekben nagy szerepet játszott a brit jegybank, amely a sza­vazást követően erőteljes lépé­sekkel igyekezett a gazdaság segítségére sietni. A brit gazdasági növekedés­ről még nem áll rendelkezés­re elég friss adat, de az már lát­szik, hogy a lakosságot nem rázta meg a döntés: a kiske­reskedelmi forgalom június­hoz, és az előző év júliusához képest is növekedett a múlt hó­napban. „Hacsak nem alapve­tő élelmiszereket tartalékoltak nagy mennyiségben az ango­lok a döntés után, felkészülve a legrosszabbra (ami persze nem túl valószínű), akkor ez azt je­lenti, hogy a kilépés negatív hatása semmiképpen sem lesz olyan erős, mint azt a piacok várták” - mondja Kocsi János, a Pioneer Alapkezelő portfolió menedzsere. De hol fizetik meg minden­nek az árát az angolok, kérdez­hetjük. Nos, a jelek szerint a nyaralásban és az inflációban. A font az év eleje óta átlagosan 21 százalékkal értékelődött le a különböző devizákkal szem­ben: ennyivel többet költenek a britek a külföldi utakon, ha nem húzzák meg a nadrágszí­jat, és ennyivel többet kell fizet­niük a külföldi árukért a belföl­di piacon is. Ez természetesen áremelkedéshez vezet, ám en­nek mértékéről megoszlanak a vélemények. Manapság, ami­kor a világ valamennyi fejlett régiója összeteszi a kezét egy kis inflációért, az angolok akár nyerhetnek is azzal, hogy ná­luk megugranak a fogyasztói árak, bár a mérték természete­sen nem lesz mindegy. M. D. Magyar esélyek „A vártnál kevésbé romló, esetleg javuló brit gazdasági kilátások megkönnyebbülést hozhatnak a kint dolgozó ma­gyaroknak is, hiszen egy mű­ködő gazdaságban enyhül­nek a félelmek, hogy a kül­földi munkavállalók elveszik a munkahelyeket a hazaiak elől, vagy jelenlétükkel leszo­rítják a béreket” - állítja a Pi­oneer Alapkezelő szakértője. Bár a font leértékelődött, a gazdaság egésze nem áll rosszul

Next

/
Thumbnails
Contents