Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-23 / 197. szám
2016. AUGUSZTUS 23., KEDD Éjszaka pontyoztak a versenyzők NAGYBAJOM Vasárnap hajnalban ért véget az éjszakai pontyfogó verseny, a győztes több mint húsz kiló halat fogott. Tízen neveztek be a megméretésre, mely szombaton este nyolckor kezdődött az Ötös Hárs víztározón. Saját szervezésben először rendezett éjszakai pontyfogó versenyt a Nagybajom és Vidéke Horgászegyesület. A házigazdák szerint igen kedvező eredmények születettek. Bodó András 22,1 ki- lónyi összfogással érte a legjobb eredményt, őt követte Farkas Atilla, aki 13,1 kilogramm halat szákolt, a harmadik helyezett - 6,23 kilóval - Szabó János. A versenyzők úszóztak, csaliként leginkább a savanyított-, illetve a csemege kukorica vált be. A mérlegelés után a halakat visszaengedték a tározóba, az éjjel kifogott legnagyobb hal egyébként egy 6,9 kilós amúr volt, mely Farkas Attila nevéhez fűződik.- Később ismét szeretnénk éjszakai pontyfogó versenyt rendezni, amúgy egyesületünk rendszeresen szervez ki- sebb-nagyobb megméretést az érdeklődőknek - jegyezte meg Szabó János elnök. - A 11 hektáros tározóban jellemzően a ponty mellett amúrt lehet jó eséllyel fogni, de a ragadozók közül süllő, csuka és harcsa is horogra akadhat. Már várjuk a következő rendezvényt, amelyet szeptemberben tartunk. g MEGYEI KÖRKÉP Harsányi Miklós Bodó András a legsikeresebb Belefáradtak az emberek, kivágták az ültetvényeket Málna nélkül szegénység Nagy múltú somogyi málnatermelő vidékek hagyománya lett az enyészeté egyetlen évtized alatt. Tapsony és Segesd környékén felszámolták ültetvényeiket a gazdák. Országos jelenség része ez, meg is kongatta a vészharangot a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács. A napokban kiadott állásfoglalásuk szerint félő, hogy eltűnik a magyar málna a piacról, hiszen egyre kevésbé éri meg előállítani, és a nagy kézimunkaerőt igénylő termeléshez nem találni elég dolgozót. A munkaerőhiány már a málnát is veszélyezteti. K. G. gabor2.kovacs@mediaworks.hu TAPSONY-SEGESD Húsz évvel ezelőtt nem volt család, amelyik ne foglalkozott volna málnatermesztéssel Se- gesden, ahol még tíz éve több mint 2600 volt a lakosok száma. Az volt a málna aranykora. Nyolc-tíz felvásárló járta a környéket, ma egyetlen akad mutatóba.- 2005 tájékán szép ára volt a málnának, megérte vele dolgozni, de aztán folyamatosan hanyatlani kezdett. Amit fizettek érte, a szedési költséget sem állta. Pedig sok munka volt vele: a letermett vesszőt levágni, permetezni, gondozni, kapálni, a málnatöveket pótolni. Ezt sokan már nem vállalták, mi is kivágtuk -mondta Péntek László seges- di polgármester. - Belefáradtak az emberek. Most már a ribizlivel, a szederrel is kevesen bajlódnak. Beleunt a nép, csatlakozott ehhez a véleményhez Tapsony polgármestere, Fá- bos István. Már senkinek sincs málnája a településen, a családok csak egy-két tövet hagytak a ház körül, saját fogyasztásra, ha megkívánják. Holott két évtizede még ebből élt az egész falu. Akkor szezon idején egy pótkocsis teherautót megpakoltak naponta a felvásárlók a községben, 60-70 mázsa is volt a termés. Aki nagy tételben termesztette, több százezer forint haszonra is szert tehetett. Volt, ÍNÉ á Péntek László polgármester: az 1960-as évektől virágzott a málnázás Segesden Óriási visszaesés, fenyeget a vég az ágazatban Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az 1990- es években még 27 ezer tonna málna termett évente Magyarországon. azonban erről a mennyiségről hatalmasat zuhant a termelés. manapság csupán másfél-kétezer tonna gyűjthető be egy év alatt hazánkban. A töredékére csökkent a málna termőterülete. Nincs, aki foglalkozzon az egykor a házak mellett a kerteket díszítő növénnyel, a nagyobb ültetvényekre pedig egyszerűen nem találnak munkást. A magyar dolgozót jobban meg kellene fizetni, miközben szerb, román, ukrán ültetvényeken olcsóbb a munkaerő. A málna kilója 600 forintért értékesíthető, Utolsó szemek. Liber János gazdálkodónak két sor málnája maradt és ebből 200 forint a betakarítás költsége. Ha dupla áron lehetne eladni a magyar málnát, akkor megérné a termelőknek, de ennyiért nem vennék meg a piacon. A probléma más nagy kézimunkaerőt igénylő bogyós gyümölcsnél is jelentkezik, például a ribizlinél. a szedernél. így az fenyeget, hogy ezek is eltűnhetnek a magyar mezőgazdaság palettájáról. aki kocsit vett egy idény alatt a málna árából.- Abbahagyatták a gyümölcstermelést a lakossággal éppúgy, mint korábban az állat- tenyésztést. A leszedett málnát elkezdték fitymálni a felvásárlók, még gurulóként sem akarták átvenni. Nyomottak voltak az árak, nem volt piac, így aztán megszűnt a málnázás - mondta Fábos István. - Hogy sajnálják-e a helyiek, hogy így történt? Nem tudom, mert sok munka volt a málnával. Szedés idején egy hónapig talpon volt az egész család hajnaltól estig. De mára már elöregedett a település, a fiataloknak meg nem kell a munka. Nincs olyan termény, ami átvette volna a málna helyét. Maradt helyette a szegénység... Három új borlovag a Bogiári Szüreti Fesztivál zárásaként Szent Korona szőlőből és borból BALATONBOGLAR Három új borlovagot avatott vasárnap este a harminc éves Bonus Bonorum Borrend a negyvenedik Bogiári Szüreti Fesztivál zárásaként. Tagjai sorába vette Huj- ber Attila balatonboglári borászt, Szamosi Lórántot, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatóját és Wolf Sándort, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) dunántúli borászati felügyelőjét. Ezrek szórakoztak idén is az egyik legnagyobb múltú hazai boros fesztiválon, az egyik legnagyobb hazai ingyenes szabadtéri rendezvényen. A Be- atricétől Kis Grófóig terjedt a fellépők sora a két színpadon A hagyományokhoz híven ezúttal is tömegek szórakoztak Balatonbogláron, és ehhez minden lehetőséget megteremtettek a szervezők (Nagy Feróéktól Bogláron senki sem vette zokon, hogy kiírták: „Utálom az egész 20. századot”, nem úgy, mint nemrég Kolozsváron...), a vasárnapi hagyományos felvonulást pedig ezúttal Mókus motoros showja is tarkította. S természetesen ott voltak a menetben a fúvósok, a mazsorettek, a néptáncosok, s a borrendek. A BB kocsiján szőlőből és borospalackokból formázták meg a Szent Koronát. F. i.
