Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-22 / 196. szám
g BELFÖLD 2016. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Meghaladta a halálozások száma a születésekét az EU-ban Többen jöttek, mint ahányan elmentek HÍREK Miniszteri biztos a várprogramhoz BUDAPEST Virág Zsolt augusztus 20-tól a kastély- és várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Megbízatása jövő február 28-ig tart - közli a Hivatalos Értesítő. Munkáját a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, valamint a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. is támogatja majd. Korábban L. Simon László államtitkár vitte ezt a szakterületet, de Lázár János kancelláriaminiszterjúnius 30-án menesztette, mivel elégedetlen olt a munkájával. MW A héten eldől Eörsi jelölése IDARES 1 Szerdán döntheta kormány arról, hogy az egykori szabad demokrata, ma DK-s politikust, Eörsi Mátyást jelö- lik-e a Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet főtitkárának. A jelölélést Kövér László házelnök és Schiffer András, az LMP volt társelnöke is kritizálta (Eörsinek egy ideig egy volt vezető ÁVH-sal volt üzleti vállalkozása). Úgy tudni, személyét Orbán Viktor is támogatta és Szijjártó Péter külügyminiszter ajánlotta. Eörsi egy lapinterjújában azt mondta: annak ellenére jelölik őt a posztra, hogy értésre adta, nem változtat kormánykritikus hangvételén. MW Mengyi egyre cáfol és szobrot is avat BUDAPEST Meglepő, de még 2016-ban is avatnak Kos- suth-szobrokat, most éppen Tiszalúcon - tette közzé a 444.hu Mengyi Roland fide- szes képviselő Facebook oldala alapján. Mint közöltük, Mengyi mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a főügyészség korrupció gyanúja miatt. A képviselő tagadja a vádakat, és most a hétvégén az RTL-,Klubnak is cáfolta, hogy érintett lenne abban a vesztegetési ügyben, amelyben „alkotmányos költség” fejében törvénytelenül közremű- ködött/lobbizott volna uniós pályázati pénzek megszerzésében. Mint megírtuk, az említett pályázatot az Emmi még időben visszavonta. Az ügyet a 168 óra hetilap robbantotta ki, mint mondják, nyomozati dokumentumok alapján. MW Hatvanöt év után először haltak meg többen az EU-ban, mint ahányan születtek. Magyarországon nem a kivándorlás, hanem az alacsony születésszám a baj forrása. Hornyák József/VG kozpontiszerkesztoseg@me3iawors.hu EU/MAGYARORSZÁG Egyre súlyosabb demográfiai válság sújtja az Európai Uniót. A tavalyi volt az EU megalakulása óta az első év, amikor többen haltak meg, mint amennyien születtek. A135 ezres természetes fogyáshoz nagyban hozzájárult, hogy magas az ezer lakosra jutó bolgár, magyar, horvát és román fogyás. Magyarországon 40 ezerrel többen haltak meg, mint születtek, ezt azonban ellensúlyozta a migráció. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan rekordmagas, 33 ezret meghaladó kivándorlásról számolt be a tavalyi évben, az Eurostat jelentése szerint a „nettó migráció” pozitív volt: 14 ezer főt tett ki. Vagyis többen jöttek az országba, mint amennyien kivándoroltak. Az EU népességéért sem kell aggódni, hiába haladták meg a halálozások a születések számát, a lélekszám ennek ellenére 510 millióra nőtt az egy évvel korábbi 508,3:ről. Ez annak köszönhető, hogy a nettó migráció csaknem 1,9 millió főt tett ki. Ez elsősorban a menekültválság eredménye, de az EU fejlett országai másoknak is kedvelt céljuk. Az EU mostani 28 tagállamának az összesített népessége 1960-ban még csak 407 millió volt, vagyis azóta több mint 100 millióval többen élnek az uniós országok területén. A népességnövekedés azonban lelassult: a 2005 és 2016 közötti periódusban évente átlagosan 1,5 millió fővel bővült az EU népessége, ami a felét sem éri el a 60-as években jellemző 3,3 milliónak. A modern kori történelemben, 1955 óta az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint gyakorlatilag egyetlen régió népessége mutatott csökkenő tendenciát, ez pedig Kelet-Európa. Habár a világban a háborúval Születés és halálozás az EU 28 országában (összesítve, millió fő) 8 VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT sújtott területeken is zuhant a népesség, Kelet-Európán kívül nem látható olyan nagyobb térség, ahol ötéves periódusokban trendszerű népességcsökkenés lenne. A rendszerváltás időszaka, vagyis a 90-es évek eleje óta 18 millióval csökkent a régió népessége. Nemcsak a gyenge születésszám, hanem az elvándorlás is rontja a térség helyzetét. A keleti és a balti országok lakói közül az EU-csatlakozás után egyre többen a jobb munkalehetőség és a magasabb életszínvonal miatt Nyugat-Európába vándoroltak. Magyarország azonban továbbra sincs a legveszélyeztetettebb országok között, hiszen nemcsak elvándorolnak az országból, hanem vannak, akik ide is jönnek. Az ENSZ becslése szerint Magyarország 2005 és 2015 között pozitív vándorlási egyenleget tudott felmutatni, ami a térségben fejlettnek számító Csehországon kívül elég kevés országnak sikerült. Az OECD több alkalommal figyelmeztetett: a lakosság kivándorlása egyre súlyosabb gondokhoz vezethet. Az elvándorlás időszakában alacsonyabb lesz ugyan a munkanélküliség, és a növekvő hazautalások javítják az országok helyzetét, de a munkaképes korú lakosság csökkenése és a képzett fiatalok elvándorlása a gazdasági növekedés korlátjává válhat. Ha pedig nem változik meg a trend, akkor az idősek eltartása ró majd óriási terhet a keleti országokra. A politikusok - a legtöbb kutatás szerint - keveset tehetnek azért, hogy a kivándorolt népességet hazacsábítsák. Leginkább azzal próbálkozhatnak, hogy elősegítsék az ország felzárkózását, ami csökkenti a kivándorlást. A legtöbb kelet-európai ország gyors felzárkózást ért el az elmúlt évtizedekben a nyugati országokhoz: Csehország, Szlovénia és Szlovákia egy főre jutó GDP-je már alig 20 százalékkal marad el az EU-átlagtól. A Financial Times egyik cikke szerint a fejlődés és a jobb munkalehetőségek azok, amelyek csökkenthetik a kivándorlást. Magyarország ma már az EU-átlag 70 százalékát közelíti az egy főre jutó GDP-ben a húsz évvel ezelőtti 50 után. A nagy fejlődést mutató országok népessége nő, míg a legszegényebbeké - mint Románia, Bulgária vagy Albánia - visszaesik. Nincs vagyoni hátrány, Rogán ellen nem nyomoznak BUDAPEST A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény (hűtlen kezelés) hiányában lezárta az V. kerületi ingatlanok áron aluli értékesítése miatt tett feljelentések miatti nyomozását. A hatóság igazságügyi ingatlanszakértők bevonásával arra az álláspontra jutott, hogy a vizsgált 11 ingatlan eladása nem okozott vagyoni hátrányt. A szakemberek ugyanis 10 esetben alacsonyabb értéket határoztak meg az ingatlanokra, mint amennyiért azok elkeltek - írta az Index. Az V. kerületi, Rogán Antal fi- deszes képviselő, polgármester regnálása alatti ingatlaneladások miatt először 2014 decemberében Juhász Péter kerületi képviselő (Együtt) tett feljelentést, és még 11 másik személy, köztük Varjú László DK-s, Szabó Tímea PM-es képviselő. Juhász bejelentését először visszadobta a rendőrség bűncselekmény hiányában, aztán a fellebbezések és a többi feljelentő kiegészítése után a Fővárosi Törvényszék újra elrendelte a nyomozást. így vizsgálta meg a NNI az összes ingatlan eladását a kedvezményekkel együtt, és azt, érte-e vagyoni kár az V. kerületet. Meg azt is, a kerületi politikusok visszaéltek-e a hatalmukkal. Ehhez először az ingatlanok piaci értékeit határozták meg: az igazságügyi szakértők az adásvételitől durván eltérő, azt jelentősen meghaladó árat egyszer sem határoztak meg. Az NNI arra is kitért, miért nem állapítható meg hivatali visszaélés a kerület részéről: a nyomozók megnézték a jogszabályokat és az V. kerületi önkormányzat elidegenítésről szóló rendeletéit, határozatait egészen 1996-tól. Ezekben szerepel, hogy 2007-től hogyan kerültek be a kedvezmények és a könnyítések az ingatlanvásárláshoz. Tudni kell, a kerületi képviselők többsége szavazott amellett, hogy a bérlők idővel elővételi joghoz jussanak, ha pedig magas bérleti díjat fizetnek, akkor kedvezményt kapjanak a vételárból. MW A demográfiai válság egyre súlyosabb az unióban Az egymilliárd forintot veszítő Főt nem bízhat az állami segítségben - Ősszel várható a büntetőeljárás Nagyot buktak a rászedett önkormányzatok MAGYARORSZÁG Állampapírokkal azonos minősítésűként tüntette fel a tavaly márciusban bebukott Hungária Értékpapír Zrt. azokat a kötvényeket, amelyeket négy önkormányzatnak is eladott. Ráadásul a brókercég azokat az ügyfelekkel kötött portfolió- szerződéseket is figyelmen kívül hagyta, hogy a rábízott vagyon maximum hány százalékát teheti vállalati kötvényekbe. Ez jelentősen növelte az ügyfelek kockázatát, anélkül, hogy utóbbiak erről tudtak volna. Ezzel jogászok szerint a Hungária megsértette a szakma szabályait, ami súlyosbító körülmény lehet az ősszel induló büntetőeljárásban. A vádirat szerint a Hungária nem az ügyleti felhatalmazás és a pénzügyi szabályok szerint használta fel az önkormányzatok pénzét. Azokat az utóbbiakkal kötött megállapodásokkal szemben és a hozzájárulásuk nélkül három, Hungária-tulajdonú vállalkozás kötvényeibe tették, vagy jogtalanul elvonták. Ezzel Százhalombatta 2 milliárd, Fót és Alsónémedi 1-1 milliárd, Ceglédbercel 35 millió forintot bukott. Ez összességében a fele a Hungária által okozott mintegy 8 milliárdos kárnak. A jogszabályok nem teszik lehetővé a szerződés jogszerűségének kormányhivatali ellenőrzését, így az állami szerv csak „javaslatként” jelezhette, hogy esetleg szabálytalanságra került sor. Ez arra irányult, hogyan járt el Bartos Sándor fóti polgármester a Hungáriával történt szerződés módosításakor, és mi az ő felelőssége. Elődje 500 millió forgatásával bízta meg a brókercéget, a lejárat után meg az utód ugyanennyivel növelte a portfoliót, anélkül, hogy arra lett volna tőke- vagy hozamgarancia. Mivel azonban e javaslatot a képviselők január 27-i ülésükön megtárgyalták és tudomásul vették, a kormányhivatal lezárta eljárását. Cs. K. aNT«üM Megtévesztették a helyhatóságokat, de ők is felelősek a bukásért Kártalanítás nélkül Külön pechje a Hungária Gold Kft. és a Hungária Ingatlanhasznosítási Zrt. által kibocsátott vállalati kötvények tulajdonosainak, hogy őket a Befektetővédelmi Alap nem kártalanítja. Ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a felfüggesztés alatt a kötvények esetleg már lejártak, mert a Hungáriával szembeni kötvénykövetelés csak akkor vált volna pénzköveteléssé, ha a kibocsátó a lejáró kötvények ellenértékét ténylegesen átutalta volna az értékpapírszámla vezető részére.
