Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-17 / 193. szám
g GAZDASÁG-KÖZÉLET 2016. AUGUSZTUS 17., SZERDA Feketelista: egy tárnoki asszony a NAV-lista élén BUDAPEST Júliusban 4823 név szerepelt az adóhatóság (NAV) be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózóinak listáján. A NAV honlapján közzétett táblázatban mindenféle tevékenységi kör megtalálható: pékség, tüzép, könyvesbolt, szociális szövetkezet, építőipari, fuvarozó, kereskedelmi társaság. Egyesek többször is kiérdemelték, hogy a listára kerüljenek. Régi és új bűnösök is vannak rajta. Az adóhatóság ezeket az adatokat, feltéve, hogy az adózók a közzététel alapjául szolgáló jogsértést nem követték el ismételten, a közzétételtől számított két év elteltével törli. Többször is szerepel a listán a miskolci Food-Fruit Kft. (14 alkalom), a budapesti Szabó és Társai Bt. (7 alkalom) vagy a dunaharaszti Helács Hungária Kft. (7 alkalom). A magánszemély foglalkoztatók között is találni többszörösen bűnbe esőket, egy tárnoki asszony 21 alkalommal vezet. MW Fehérítené a gazdaságot a többség BUDAPEST A magyar lakosság jelentős többsége támogatja a szürke- és feketegazdaság elleni kormányzati akciókat, de az ehhez szükséges infrastruktúrát nem tartja minden területen kellően kiépítettnek. Ez derül ki a Nézőpont Intézet kedden publikált közvélemény-kutatásából. A kutatás szerint legtöbbjükkel (59 százalék) a vizsgált szektorok közül például a vízvezeték-szerelésnél, kőművesmunkánál, takarításnál fordult elő, hogy nem kapott számlát, nyugtát. A kiskereskedelemben 53, a vendéglátásban 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztása. Közölték: a csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelőnek tartják az emberek, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is. A válaszadók 53 százaléka azt mondta, az elmúlt egy évben előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni. MW A kormány nem tett le az olcsóbb internetezésről Vágni fogják az áfát Bár Brüsszel megtámadta Magyarország internet- áfa-csökkentési szándékát, a kormány kitart ígérete mellett. A nagy multinacionális cégek sem ússzák meg az adófizetést. Diószegi József kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYAROSZÁG Az internetszolgáltatás áfakulcsa 2017. január 1-jén 27-ről 18 százalékra csökken, tehát a kormány álláspontja világos, határozott és egyértelmű - válaszolta a Világgazdaságnak a témáért felelős Digitális jólét program titkársága annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság elutasította Magyarország ezzel kapcsolatos kérését. Ennek kapcsán Tuzson Bence, a miniszterelnöki kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára korábban úgy fogalmazott, hogy Brüsszel megtámadta Magyarország internet- áfa-csökkentési szándékát, veszélybe került ez a törekvés. A kormány azonban-kitart. Arra alapoz, hogy Pierre Mos- covici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez intézett válaszlevelében jelezte: támogatja a kormány tervét, hogy lendületet adjon a digitalizációnak, hiszen ez egybevág Brüsszel szándékával, az egységes digitális piac kialakításával. Ügyanakkor Moscovici elismerte, a hatályos EU-s áfairányelv keretei között a kormánynak nincs lehetősége az internetáfa csökkentésére, de a bizottság változtatna, és rugalmasabb szabályozást akar kidolgozni - közölte a program titkársága. Arra nem adtak választ, hogy a kormány miként akarja január elejéig keresztülvinni szándékát, ha csúszik a szabályozás. A hazai jogszabályok adottak, hisz az Országgyűlés elfogadta az áfacsökkentésről szóló törvénymódosítást, ami 2017. január 1-jétől kilenc százalék- pontos mérséklést hoz. (Az eddigi legalacsonyabb áfakulcs 20 százalékos volt.) Az áfacsökkentés megközelítőleg 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent - tette hozzá a titkárság, amely kitart korábbi elképzelőse mellett is: ha a magyar gazdaság teljesítőképessége engedi, 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökkenhet az internetezés áfája. Az alacsonyabb áfa jövőre 14 milliárdos költségvetéInternet-előfizetések száma (millió darab) 2011 FORRÁS: KSH si kiesést okozna, vagyis ennyi pénz marad az emberek zsebében - mondta korábban Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos. (Ez az összeg elenyésző a 3542 milliárd forintos teljes áfabevételi tervhez képest, ennek a 0,39 százalékáról van szó.) A kormány amellett is kitart, hogy megadóztassa a Google, a Facebook és a hasonló oldalak üzemeltetőit. A titkárság azt közölte a Világgazdasággal, hogy a helyzet jövőre biztosan megváltozik: jelenleg a globális internetes cégek a magyarországi gazdasági tevékenységük után - több milliárd helyett - kereken nulla forint adót „fizetnek”. Hogy mennyi lesz az adófizetési kötelezettségük, azt a titkárság nem kívánta megbecsülni, „de adózni fognak” - hangsúlyozták. Ennek jogalapját a reklámtörvény módosítása adta meg. A jövő januárban életbe lépő rendelkezések versenysemleges szabályozást teremtenek a magyar és a külföldi internetes vállalkozásoknak. A reklámadótörvény módosítása mellett további intézkedéseket is terveznek a verseny- semlegesség elvének érvényesítésére - tette hozzá a Digitális jólét program titkársága. Újabb vizsgálat indult az ORÖ ellen BUDAPEST Vizsgálja az adóhivatal, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) vagyont mentett-e ki, tudta meg a Magyar Nemzet. A szervezet ugyanis annak ellenére adta át ingatlanjait a Farkas Flórián elnöksége idején alapított szövetkeizetnek, hogy az Emmi 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte. Az ügyben a Fi- desz-tag Tényi István tett feljelentést a RomNet portál cikke után. Ott számoltak be az esetleges vagyonkimentésről, amelyről a képviselők döntöttek is az ORÖ kisvárdai májusi közgyűlésén. Ott szavazták meg: az eredetileg a roma felzárkóztatást szolgáló Híd a munka világába programban vásárolt ingatlanvagyont átadják a foglalkoztatási szövetkezetnek. A Híd a munka világába programot ért, visszaélésekről szóló vádak miatt az Emmi szerződéseket bontott, és a teljes támogatást visszaköveteli. MW Dupláznák a vasárnapi bérpótlékot BUDAPEST Az MSZP ismételten törvénymódosítást kezdeményez, hogy a kereskedelmi dolgozók vasárnapi bérpótlékát emeljék 50-ről 100 százalékra. Lukács Zoltán parlamenti képviselő tegnap azt mondta, a kormány mindeddig azzal hárította a bérpótlék emelését, hogy arról először a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezni. Ez nemrég meg is született, a kabinet azonban továbbra sem akar tudomást venni róla - hangsúlyozta. Hozzátette, a munkaadók és munkavállalók megállapodása 90 százalékban megegyezik az MSZP korábbi és jelenlegi javaslataival. A két oldal érdekképviselői ugyanis a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék mellett megegyeztek abban is, hogy egy dolgozó évente csak 12 vasárnap kötelezhető munkavégzésre, a gyermeküket egyedül nevelők pedig egyetlenegyszer sem - fejtette ki Lukács Zoltán, és felszólította a kormányt, fogadja el a fenti javaslatokat. MTI Egyre több szülésznő, szakápoló, védőnő próbál külföldön szerencsét Főleg a fiatalabbak mennek MAGYARORSZÁG A béremelés ígérete ellenére rekordot dönt a külföldre távozó szülésznők és orvosok száma - írta meg a Blikk az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adataira hivatkozva. Leginkább a 40 év alattiak vállalkoznak arra, hogy máshol keressék a boldogulásukat. A motiváció ugyanis csak egyrészt anyagi természetű, mert akár a hazai fizetés hatszorosát is megkereshetik, másrészt viszont a külföldön dolgozók sokkal jobb és biztonságosabb munkakörülményekről is beszámolnak. Például arról, hogy az egészségügyi védőfelszerelésekkel nem kell spórolniuk. A távozók körében a legnépszerűbb célállomások: az Egyesült Királyság mellett Németország, Svédország, Ausztria és Írország. Szakértők szerint nem az elvándorlás a fő oka, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy nemcsak orvosból van egyre nagyobb hiány, hanem szakápolóból, szülésznőből, védőnőből egyaránt. Mindez lassan az egészségügyi ellátás megfelelő működését is akadályozhatja. A kormány béremeléssel próbálja az egészségügyi dolgozókat Magyarországon tartani. Mint azt lapunk tegnap megírta, szeptember elsejétől az egészségügyi rendszerben foglalkoztatott szakdolgozók jelentős részénél az alapbér 25-35 százalékkal nő, ami nettó ösz- szegben 25-38 ezer forintos béremelést jelent. A változó illetmény további 15-35 százalékát jelenti az alapilletmény-emelésnek. Ez így összesen akár nettó 40-50 ezer forint többletet is jelenthet. Szintén idén ősszel 107 ezer forintos alapbéremelést kapnak az orvosok és a gyógyszerészek, akiknek jövő novembertől további 100 ezer forinttal emelkedhet a fizetése. A védőnők esetében azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, pedig ők is a legrászorultabbak közé tartoznak. Nekik 30-35 ezer forintos fizetésemelést ígért a kormány, de ennek csak töredékét kapták meg ténylegesen a dolgozók, ezért ősszel sztrájkra készülnek a szférában, mint lapunk is megírta. A problémát az okozza, hogy a kormány nem közvetlenül a védőnők bérét emelte meg 30- 35 ezer forinttal, hanem a védőnői tevékenységre jutó finanszírozást. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztár a pluszpénzt a szolgáltatóknak utalja. A jogszabály szerint azonban ennek csak 12 százalékát kötelesek kifizetni a védőnőknek. Mindez a gyakorlatban a remélt fizetés- emelésnek kevesebb mint 10 százalékát jelenti, körülbelül 2500 forintot. Csejk Miklós A külföldön munkát vállaló magyar orvosok és ápolók száma (2009-2015) A külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok és ápolók száma Magyarországon: 2009 2010 ápolók: 419 orvosok: 887 2011 2012 2013 2014 2015 (Az Egészségügyi engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint) Forrás: EEKH/MTVA Sajtó- és fotóarchívum /MTI
