Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám

2 KÖZÉLET 2016. AUGUSZTUS 14., VASARNAP HÍREK Nagyüzemben termeltek füvet NAGYKANIZSA Három fiatal férfit vettek őrizetbe a za­lai rendőrök, mert a gyanú­sítottak Zalabéren fóliasát­rakban, nagyüzemi módsze­rekkel termesztették a kábí­tószernek való kannabiszt - közölte a rendőrség szomba­ton. A rendőrök egy nagy. és egy kisebb, szellőző- és ön­tözőrendszerrel ellátott fólia­sátorban találtak több mint ezer tő indiai kendert. VR Négymilliárd startupokra BUDAPEST Évről évre egyre több fiatal vehet részt gyakor­noki programokban, vagy kap állás-, illetve vállalkozási le­hetőséget Magyarországon - ezt mondta az Emmi parla­menti államtitkára az MTI-nek. Rétvári Bence hangoztatta: 2020-ig a vállalkozni kívánó fi­atalok támogatására 4 mil­liárd forint áll rendelkezés­re, amelynek köszönhetően 965 startup alapításához tud­nak hozzájárulni, és legalább 1600 fiatalt vonnak be a kép­zésbe. VR/ivm Nincs egyezség a hitszónokról ANKARA Washington és An­kara nem tud megegyezni az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hit­szónok kiadásáról, akit a tö­rök vezetés a július 15-i ka­tonai puccskísérlet kiterve- lésévei vádol, mondta a tö­rök miniszterelnök szomba­ton. Binali Yildirim arról is be­szélt: a főügyészség arra kér­te az amerikai hatóságokat, tartóztassák le Gülent. Ed­dig több mint 81 ezer em­bert küldtek el munkahelyé­ről puccsváddal. VR Brutális támadás egy vonaton SVÁJC Egy 27 éves férfi elő­ször gyúlékony folyadékot öntött szét, meggyújtotta, majd az égő utasokat késsel is megszúrta Sankt Gallen kantonban egy vonaton. A tá­madó - akiről egyelőre csak annyit közöltek, hogy svájci állampolgár - maga is meg­sebesült. A támadásnak hét sérültje van. A rendőrség ké­sőbbre ígért részletes tájé­koztatást, így nem tudni, ter­rortámadás történt-e. VR Módosítanák a vasárnapi munkavégzés szabályait Lassan mondjak: nem lesz boltzár Ismét kerülgeti a kormány a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi nyitva tartását. Lapinformáció szerint a déli harangszó után bün­tetőadó terhelné a boltokat. Az ellenzéki szirénák azon­nal boltzárat sikítanak és népszavazást ígérnek. A kabinet értetlenül tárja szét a kezét: ő csak a mun­kavégzés szabályait rendez­né ősszel. Balassa Tamás MAGYARORSZÁG A vasárnapi boltzár fogalmának ismertsé­gével csak a bevándorlás-po­litikáé vetekedett az elmúlt években. Nem csoda, ha a kor­mány már nagyon óvatosan te­szi föl a kérdést: megpihenje­nek-e a dolgozók a hetedik na­pon. De ez nem megy elég óva­tosan: a héten máris vihar ke­rekedett a témából. A boltzár alig egy évet élt, áprilisban tö­rölte el a kormány, az ellenzé­ki népszavazási kezdeménye­zéstől tartva. Törvénnyel szabályoznák, meddig tarthatnak nyitva a boltok vasárnap - erről érte­sült a Népszabadság kormány­zati forrásból. Ha az üzletek délben nem zárnának be, ak­kor különadót fizethetnének a terv szerint. A lap forrásai leg­többször a déli 12 órát említet­ték határvonalként. Ha ezután is ki akarná szolgálni a vevő­it, a délutáni forgalom egy ré­szét fizettetnék vele adóként. Varga Mihály tárcájánál állító­lag visszafogott lelkesedéssel fogadták a vasárnapi fogyasz­tást visszafogó ötletelést. A Mi­niszterelnökség szombaton azt közölte: a lap kereskedelmet érintő információiról nincs tu­domása. i Egy másik elképzelés közve­tetten korlátozhatná a nyitva tartást. A Fidesz eszerint előír­ná, hogy évente csak hat alka­lommal lehessen munkára fog­ni vasárnap a kiskereskedel­mi dolgozókat, és munkavég­zés esetén a következő szom­batot ki kellene adni pihenő­napként. Kérdéses, hogy a cso­magba bekerül-e a bérpótlék is: emlékezetes, a boltzár ide­jén a kormánypárt 100 száza­lékra emelte a vasárnapi bér­pótlékot a nyitva tartó üzletek dolgozói számára. A parlament őszi ülésszaká­ban beterjesztik a kiskereske­delmi munkavégzésre vonat­kozó szabályozást, de ez nem azt jelenti, hogy visszaállíta­nák a vasárnapi boltzárat - kö­zölte a Fidesz frakcióvezetője a héten. Kosa Lajos elmondta, a korábbi szabályozás visszavo­násával a kiskereskedelemben dolgozók rosszul jártak, ezért jogilag rendezni kell a helyze­tet, hogy kedvezőek legyenek számukra a feltételek. Szabá­lyozni kell, hogy hány vasár­napon dolgozhassanak egy év­ben és mely napokon ne tartsa­nak nyitva a boltok. Az MSZP sem mond ellent annak, hogy ünnepnapokon, így például de­cember 24-26-án vagy augusz­tus 20-án zárva legyenek, tet­te hozzá. Ellenőrzést is be kell iktatni a rendszerbe, hogy „ne hozzuk a szükségesnél sok­kal rosszabb helyzetbe” a kis­kereskedelemben dolgozó 200- 240 ezer embert. Az MSZP szerint a Fidesz­nek nem a vasárnapi boltzárat kellene visszahoznia, „hanem a dolgozók 100 százalékos va­sárnapi bérpótlékát, amelyet ők vettek el” - így tromfolt az MSZP az ötletelésre. Az el­lenzéki párt szerint ha „Ko­sa Lajos és társai valóban ten­ni akarnak valamit a bolti dol­gozók érdekében, akkor adják vissza nekik azt a 100 száza­lékos vasárnapi bérpótlékot, amelyet éppen ők csökkentet­tek 50 százalékra” - fogalma­zott a párt a közleményében. Az Együtt szerint a kormány épp csak eltörölte a boltzárat, is­mét próbálkozik, és különadók­kal korlátoznák a vasárnapi ke­reskedést. Az MSZP újra nép­szavazást indítana, ha a Fidesz támadást intéz a vasárnapi nyit­va tartás ellen, közölte a párt. Drámai a munkaerőhiány „Migráns jó, boltzár rossz” A vasárnapi boltzár idején so­kan hagyták el az ágazatot, részint külföldre, részint más iparágba mentek dolgozni. így a nyitva tartás engedélyezé­se után válságértekezletek kö­vették egymást még a multik- nál is, hogyan szerezzenek ma­guknak munkaerőt. Azóta is a jobban fizető nagy hálózatok is alig találnak maguknak mun­kavállalót: sok helyütt diák­vagy kölcsönmunkásokkal pró­bálják orvosolni a munkaerő- hiányt. Ám a kölcsönzött mun­kaerő drága, míg az iskolakez­déskor a diákok többsége visz- szaül az iskolapadba. Kiszelly Zoltán politológus sze­rint egyértelmű összefüggés van a vasárnapi boltzár meg­szüntetése és a Fidesz javuló eredményei között. Kifejtette: a boltzár népszerűtlen döntés volt a kormány részéről, ami széles társadalmi rétegek el­lenérzését váltotta ki. Az MSZP is megpróbálta kihasználni ezt az elégedetlenséget a népsza­vazási kezdeményezésével. „A boltzár alkalmas volt arra is, hogy a kormányzati migrá­ciós politikát felülírja, mivel a fizikai határzár működött, és nem érkeztek menedékkérők” - mondta a szakember. Határérték: lemondott az ittasan vezető svéd miniszter STOCKHOLM Lemondott a svéd kormány 29 éves minisztere, miután két pohár bor elfogyasz­tása után ült autóba egy vacso­ra után, és a rendőrök igazoltat­ták. Az alkoholszonda éppen a 0,2 ezrelékes határértéken jel­zett. A miniszter lemondását a kormányfő elfogadta. Aida Hadzialic, a balközép svéd kormány szakképzési és felnőttoktatási minisztere teg­nap elmondta: a Dániát Svédor­szággal összekötő hídon állítot­ták meg. A svéd szociáldemok­rata párt nagy reménységének tartott politikus mély sajnálatát fejezte ki az ügy miatt. Svédor­szágban a gépkocsivezetés 0,2 ezrelék mg/1 véralkoholszinttől bűncselekménynek minősül, amiért hat hónapig terjedő bör­tönbüntetés szabható ki. A Hadzialic Boszniában szü­letett, családjával 1992-ben, öt­éves korában menekültként ér­kezett Svédországba. 2014-ben az ország történetének legfiata­labb minisztereként lett a svéd kormány tagja. VR Terrorelhárítás is figyeli a tűzijátékot BUDAPEST A szokásosnál több rendőr lesz az utcákon az au­gusztus 20-ai ünnep alatt, a bu­dai Várba külön vezetési pontot telepítenek a tűzijáték biztosítá­sára. Ezt mondta az állami ün­nepi rendezvények biztonságos lebonyolításáért felelős opera­tív törzs vezetője az Ml-en. Ká­dár Pál dandártábornok szerint az ünnep alatt arra is készülni kell, hogy a látogatókat a rend­őrök ellenőrizhetik, de a bizton­sági személyzet is figyelni fogja a tömeget. Az operatív törzs - amelyben a honvédség, a rendőrség, a ka­tasztrófavédelem, a mentőszol­gálat, a meteorológiai szolgálat és a Terrorelhárítási Központ is részt vesz - augusztus 20-án reggel kezdi meg munkáját. Fi­gyelemmel kísérik, értékelik az eseményeket, kapcsolatot tar­tanak a rendezvényhelyszínek­kel. Dönthetnek a rendezvények átütemezéséről vagy akár törlé­séről is. VR Oroszország terrorcselekényeket hiúsított meg a Krímen Harcra készül az ukrán sereg KJJiV Újra fellángoltak a har­cok az ukrán fronton, több kato­na meghalt. Az orosz hadsereg nagy létszámú nehéztüzérséget telepített a Krím félszigetre. Az ukrán kormány szerint 40 ezer katona van ott, és orosz táma­dástól tartanak, ezért a legma­gasabb harckészültségi fokoza­tot rendelték el a hadseregben. Közben újabb ukrán gyanú­sított került előzetes letartózta­tásba a Krímben terrorcselek­mények előkészítésének vádjá­val, miután az orosz hatóságok néhány napja állítólag diver- záns akciókat hiúsítottak meg a félszigeten. Korábban egy Jev- genyij Panov nevű személyt mutattak be az orosz állami té­vében, aki bevallotta: tagja volt egy ukrán szabotőr csapatnak. A hírek szerint rajtaütöttek Szuvorovo település temetőjé­ben is egy csoporton, amely­nek a félszigeti infrastruktúra rombolása lett volna a felada­ta. Az összecsapásban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik munkatársa életét vesz­tette. A helyszínen robbanó­anyagokat, aknákat és öt teljes orosz egyenruhát foglaltak le. Az orosz hatóságok szerint ko­rábban egy krími határátkelő­nél két öttagú csoport tett kísér­letet fegyveres áttörésre, amit ukrán tanktűz fedezett. Egy orosz katona elesett. VR Az elfogott Panov azt vallotta: társaival szabotázsra készült Légihíddal látnák el az aleppói civileket BERLIN/ALEPPO Németország a szíriai polgárháború befejezé­sét célzó tárgyalások azonna­li folytatását és légihíd kiala­kítását sürgeti az orosz légierő és a szír hadsereg által ostrom­lott Aleppóban rekedt polgári lakosság ellátására. Frank-Wal­ter Steinmeier külügyminisz­ter tegnap az újabb aleppói klór- gáztámadásról szóló jelentések­re utalva kiemelte: Németor­szág a leghatározottabban elíté­li a nemzetközi jog által tiltott fegyverek használatát, akár ve­gyi fegyverről, akár hordóbom­báról van szó. Az öt és fél éve tartó konfliktus valamennyi résztvevőjét felszólítja, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és mindent tegyenek meg a polgá­ri lakosság védelméért. A német diplomácia veze­tője hozzátette, megbeszélé­seket folytatnak az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszor­szág képviselőivel arról, hogy miként lehet biztosítani a hu­manitárius segélyszállítmá­nyok bejutását a Szíria észa­ki részén fekvő nagyvárosba. A Szíriát Támogató Nemzetkö­zi Csoportban (ISSG) már meg­állapodás jött létre arról, hogy megvizsgálják a légihíd felállí­tásának, a humanitárius segít­ség légi úton történő eljuttatá­sának lehetőségét a kétmilliós aleppói polgári lakosságnak. VR

Next

/
Thumbnails
Contents