Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-13 / 190. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP - HIRDETÉS 2016. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT SOMOGY Előbb Witzmann Mi­hály országgyűlési képviselő közszereplői oldala tűnt el a Fa- cebookról két hete nyomtalanul, a napokban pedig Lengyel Ró­bert siófoki polgármester nem tudott hozzáférni a sajátjához egy napon át. Utóbbi végül hely­reállt, Witzmann azonban mint közszereplő két hete „törlődött” a közösségi oldalról, melyen ma már egy közszereplőnek szinte „kötelező” rajta lenni, aki nincs rajta, az kis túlzással nem is lé­tezik... A siófoki központú választó- kerület fideszes képviselője má­ig sem érti, mi történhetett, kér­déseire nem kap választ. - Ar­ról, hogy a Facebook minden előzetes tájékoztatás és figyel­meztetés nélkül visszavonta az oldalamat, küldött egy rövid­ke üzenetet, majd három perc­cel később érkezett a következő értesítés, miszerint fellebbezést nyújtottam be a döntés ellen - mondta lapunknak Witzmann Mihály. - Holott akkor még nem is volt ismeretem a közszereplői oldalam törléséről. Az állítóla­gos fellebbezés állítólagos elkül­désével azonban elveszett an­nak a legközvetlenebb kapcso­latfelvételnek a lehetősége is, hogy megérdeklődjem a döntés okát és magyarázatot kaphas­sak erre az érthetetlen lépésre. A honatya azóta minden le­hetőséget és eszközt (hibabeje­lentő űrlapok, elektronikus űr­lapok kitöltése, elektronikus le­vélben történő kapcsolatfelvé­tel) megragadott, hogy felvegye a kapcsolatot a közösségi oldal­lal, de hiába. Witzmann hang­súlyozza: a Facebook szabály­zatában tiltott tartalmak (sze­xualitás, pedofília, diszkrimi­náció, erőszak, durva hangnem stb.) nem voltak az oldalán. In­formációja szerint általában a tudatosan szervezett, olda­lak elleni támadások, illetve a Facebookhoz intézett, konkrét oldalakkal szembeni feljelenté­sek okozhatnak olyat, hogy egy oldalt letiltanak.- Több mint három évi mun­kával felépített, több mint 15300 követővel rendelkező közösségi oldalam szűnt meg, amivel ezt a sok követőt sértet­ték meg elsősorban az elköve­tők - így Witzmann. - Ha van­nak rosszakaróim, bárki áll­jon e gyalázatos támadás mö­gött, akkor azoknak azt üze­nem: nem az a feladós típus va­gyok... Elképesztő, hogy ilyes­mi megtörténhet. Ideológiai, politikai szimpátiától függet­lenül véleményem szerint min­den közéleti szereplőnek joga van hozzá, hogy természetesen az adott közösségi oldal irány­elveinek maradéktalan betar­tása mellett tájékoztatást ad­jon munkájáról, megossza gon­dolatait. Fónai Imre Pannon Biomassza A Q VGOLi A csoport tagja Szerezzen kiszámítható és biztos jövedelmet bálázott mellektermékeiből1 Bála nemcsak a búza szárából készülhet - ideje másként gondolnia az egyéb szármaradványokra. Az alábbi bálákat vásároljuk fel: • gabonaszalma: búza, rozs, árpa, zab, triticale • szója •repce Részletekért látogasson el honlapunkra! biomassza.pannonpower.hu Nem csak búzaszalma alkalmas biomassza tüzelőanyagnak Bálákat vásárol a pécsi erőmű Az energiatermelésben jól hasznosítható érték a mezőgazdaságban keletkező melléktermék Mintegy 3,5-4 milliárd forint pótlólagos forráshoz juthat­nak a hazai gazdák a Pan- nonpower 2016-os tüzelő­anyag-beszerzési kampánya keretében. A Pécsett szalmatüzelésű erő­művi blokkot is üzemeltető vál­lalat a térségbeli agrárvállalko­zóktól szerzi be a biomassza-tü­zelésű erőmű működtetéséhez szükséges tüzelőanyagokat. A rugalmas technológiának kö­szönhetően a gazdák nem csak a fölösleges búzaszalmáért, ha­nem gyakorlatilag valamennyi gabona (rozs, árpa, zab, tritica­le) szalmájáért, és akár a bebál­ázott szója- és repceszárért, fű­kaszálókért vagy nádért is szá­mottevő pótlólagos bevételhez juthatnak. Elindította idei lágyszárú- tüzelőanyag-beszerző kampá­nyát a Magyarország legna­gyobb biomassza-tüzelésű erő­művét működtető pécsi Pan- nonpower. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tar­tozó Pannonpower idén mint­egy 200 ezer tonna mezőgaz­dasági melléktermék felvá­sárlását tervezik, ami 10 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyi évben ténylegesen átvett mennyiséget. A 2016-os tüze­lőanyag-beszerzési kampány büdzséjét 3,5-4 milliárd forint­ra tervezi a vállalat, ami fontos bevételi forrást jelenthet a me­zőgazdasági mellékterméke­ket beszállító gazdák számára. „A Pannonpower pécsi erő­műve mára a mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb felhasználójává vált a régió­ban. Ráadásul a társaság nem­csak gabonaszalmát, hanem minden egyéb, az erőműben felhasználható, vagyis nagy méretű kockabálába tömörített mezőgazdasági melléktermé­ket átvesz. így tüzelőanyag le­het minden gabona, tehát a bú­za mellett a rozs, az árpa, a zab és a tritikálé bebálázott szár­maradványa, de szójából, rep­céből, fűkaszálékból és akár nádból is előállítható olyan nagy kockabála, amit megvá­sárolunk”- fogalmazott Len­ti Ákos, a lágyszárúbiomasz- sza-tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő. Ezzel a tüzelőanyag előállí­tása nem korlátozódik a búza aratását követő néhány hétre, hanem hosszabb ideig lehetsé­ges: a bálázási időszak az árpa és a repce betakarításával már megkezdődött, és egészen a szója őszi betakarításáig eltart. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a jelentős búzameny- nyiséggel rendelkező gazdák élhetnek a bebálázott tüzelő­anyag értékesítéséből szárma­zó többletjövedelem megszer­zésének lehetőségével, hanem azok is, akik más haszonnö­vényt termesztenek. Az elmúlt évben, vagyis 2015-ben a beszállított alap­anyagok mintegy 90 százalé­kát adták a gabonaszalmafé­lék, mint az őszi búza, árpa, zab, rozs és tritikálé. A fenn­maradó 10 százalék túlnyo­mó részét a repce tette ki, va­lamint energianád és szója is szerepelt a beérkező mellék- termékek között. Az alapanya­gok felhasználhatósága szem­pontjából fontos azok nedves­ségtartalma is, ezért érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szal­ma szárazon tartásáról, beta- karásáról. Felmérések alapján az erő­mű 100 kilométeres körzeté­ben minden évben mintegy 7 millió tonna mezőgazdasá­gi melléktermék keletkezik, ennek a mennyiségnek alig 3 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működésé­hez. Eszerint a szalmatüzelé­sű blokk tüzelőanyag-ellátá­sa hosszú távon biztonságo­san megoldható. Emellett en­nek a mennyiségnek a felhasz­nálása nem veszélyezteti az ál­lattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielé­gítését sem. „A felvásárlási kampánnyal a célunk - a zöld távfűtés erősíté­se mellett -, hogy támogassuk és ösztönözzük az energiater­melés és az agrárium közti szi­nergiák kiaknázását. Ez ugyan­is egyszerre segíti az energia- termelés hatékonyságának ja­vítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámít­ható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára” - emelte ki Lenti Ákos. Mi lesz a bálákból az erőmű kazánjaiban? A beszállított mezőgaz­dasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer lakás és 450 közin­tézmény hőigényének ki­elégítését segíti, amelye­ket az erőmű zöld távhő­vel lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszék­hely, amely energiaellá­tása egészét megújuló alapokra helyezte. Emel­lett a szalmatüzelésű erő­mű mintegy 220 GWh vil­lamosenergiát is előállít, ez a kogenerációs - azaz egyszerre villamos és hő­energiát is termelő - tech­nológia pedig Magyaror­szágon és Európában is egyedülállónak számít méretét tekintve. A pécsi erőmű különle­ges tüzelőanyagairól és az erőmű által kínált le­hetőségekről további ér­dekességeket olvashat a biomassza.pannonpower. hu weboldalon. Pannon Biomassza A (j) veotiA csoport tagja

Next

/
Thumbnails
Contents