Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-09 / 186. szám
2016. AUGUSZTUS 9., KEDD GAZDASÁG 7 Baj lenne, ha lassítana az Audi - a Mercedes ellensúlyozná Kockázatos függőségben NGM:jól alakulnak a héthavi hiányszámok Az ipari teljesítmény legalább a harmadával, a GDP legalább 5 százalékkal esne, a növekedés üteme egy százalékponttal csökkenne Magyarországon az autóipar nélkül, miközben a költségvetési hiány minimum 140 milliárd forinttal emelkedne. Várkonyi Iván kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Járműipari kitettsége már most óriási, ezért igen kockázatos, hogy az Audi lassítana a tempón az év végétől. A kiesést pótolhatja ugyan a Mercedes újabb beruházása, de a függőséget ez biztos tovább növeli - számolta ki a Világgazdaság című lap. A járműgyártás a magyar GDP-hez 4,61 százalékot tett hozzá 2014-ben önmagában is, ám az arány tovább emelkedett tavaly, amikor az ágazat az ipari termelésnek már a 28,6 százalékát adta az előző évi 26 százalék után. A magyar nemzeti összterméknek a feldolgozó- ipar csaknem a negyedét teszi ki, ennek a legjelentősebb szeletét adják az autógyárak. A járműipari ágazat termelése tavaly meghaladta a 7800 milliárd forintot, nagyobb volt, mint az utána következő elektronikaié és az élelmiszeriparé együttvéve. Ha hozzávesszük, hogy a negyedik helyen az autóipari beszállítások miatt nagyra nőtt gumi- és műanyagipar áll, akkor látható, mit veszítene az ország, ha a gyárak elköltöznének. A termelés zömét az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki négyese adja - a 250 főnél többet foglalkoztató, kevesebb mint 80 cég viszi a teljes járműipari termelés több mint 93, az export több mint 96 százaié hír, hogy újabb Mercedes-beruházás jön, de a függőség erősödése veszélyes lehet lékát. Az ágazatban összesen csaknem százezren dolgoztak, ez az iparban foglalkoztatottak alig 14 százaléka - az élelmiszergyártásban nagyobb a létszám, a vendéglátásban kétszer ennyi (miközben a hozzáadott érték a járműgyártásénak a hatoda). Valószínű, hogy az autógyárak teljes kivonulása esetén a gazdaság más szektorai felszívnák a munkaerő-kínálatot - legalábbis a mai állapotukban. Az persze biztos, hogy nem maradna tartósan feszített a munkaerőpiac, ami a bérnövekedés lassulását hozná. Ez már érzékenyen érintené a költségvetést is. Az elektronika visszaszorulása Arra van tapasztalat, hogy mi történik, ha egy ágazat meghatározó szereplői otthagyják Magyarországot. 2005-2006- ban a Flextronics és a Foxconn egyszerre vonultak ki, és több mint ezer munkahelyet szüntettek meg. Ez az elektronikai ipar teljesítményét több mint 120 milliárd forinttal vetette vissza: a 2006-os szintet ugyan 2012-re meghaladta az alágazat, de akkor meg az Elcoteq fejezte be a tevékenységét, illetve a Nokia redukálta jelentősen, így újabb százmilliárd esett ki. Tíz éve az elektronikai iparág az autógyártással majdnem azonos jelentőséggel bírt a magyar gazdaságban - ma labdába se rúg mellette. A büdzsé jelenleg leginkább az autóiparban foglalkoztatottak után tesz szert bevételre: az elhanyagolhatóan kicsiny vállalati adót a nagy gyárak számtalan kedvezmény révén csökkentik vagy nullázzák le. A jól fizetett alkalmazottakon azonban (a járműgyártásban 353 ezer forint volt az átlagos havi munkajövedelem január-májusban) szépen keres az állam. Az éves bevétel eléri a 230 milliárd forintot, miközben a kereset elköltése után további 40 milliárd forintos áfa is bejön. Ha az állam e bevételnek csak a felétől esik el, és csak a dolgozók 20 százaléka nem talál állást, az akkor is - az egy közmunkásra költött 1,3 millió forint kiadással számolva - éves szinten több mint 140 milliárd forint kiesés a költségvetésnek. És ez csak a közvetlen hatás. Azt, hogy az autógyárak eltűnése milyen közvetett hatásokkal járna, nem igazán tudja megbecsülni senki. A turizmusra és a mezőgazdaságra számtalan olyan tanulmány készült, amely bemutatja az ágazatok multiplikativ hatásait, a feldolgozóiparra viszont ezt nem nagyon, számolták ki. Tény, hogy a járműgyártás igencsak import- igényes tevékenységedé azért az is látszik, hogy ad megrendeléseket a gumi és a műanyag, valamint a fém alapanyagok gyártásának is, ezek az alága- zatok vele együtt növekednek. Az kérdés, hogy az autógyárak vinnék-e magukkal a hálózatot, a beszállítók találnának-e más partnert. Az viszont biztos, hogy a GDP legalább 5 százalékkal esne, és a költségvetési bevételkiesés is nagyobb volna a korábban számoknál. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az átlagosnál gyorsabb autóipari növekedés tolja felfelé a magyar GDP bővülésének ütemét - e nélkül számolva a nemzeti össztermék bővülése tavaly csaknem egy százalékponttal lett volna alacsonyabb. Számítógép, elektronikai, optikai termékek Élelmiszer, ital, dohánytermék Gumi, műanyag Gépgyártás Fém alapanyagok Vegyi anyagok Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Kokszgyártás, Az ipar termelése (miiiiárd forint) Járműgyártás EI3i: EH®: m rpt 1522 11287 1146 Villamos berendezések || 1090 Fafeldolgozás, papír- ■ ~,c termékek, nyomda ’ 0 ° Gyógyszergyártás 822 a éb (gépek üzembe .’ezése, javítása) m ,0° 408 Textília, ruházat, bőrtermékek Bányászat, kőfejtés VG-GRAFIKÁ 87 FORRÁS: KSH BUDAPEST Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 464,8 milliárd forint volt az első hét hónapban, szemben az egy évvel korábbi 894,1 milliárd forinttal - jelentette hétfőn az NGM. A központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a tb pénzügyi alapjai 52,5 milliárd, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többletet mutattak. Csak júliusban a központi alrendszer (államháztartás az ön- kormányzatok nélkül) hiánya 62,7 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez 70,8 milliárd forint volt. Az első héthavi hiány az éves, 761,6 milliárd forintos előirányzat 61 százaléka, ám a nemzetgazdasági tárca hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtized legalacsonyabb július végi hiányadata az idei. Stabil tehát az államháztartás, ami a működő reformok eredményeit tükrözi vissza. Továbbra is reális az idei évre kitűzött 2,0 százalékos EU-módszertan szerinti hiánycél - írták. MTI Megérzi, ha a Küknél főnök lehet BUDAPEST Tavaly több mint dupla annyit költött vezetői személyi juttatásokra a Klebelsberg Intézményfenntartó (Klik), mint 2014-ben - írta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint míg 2013-ban ez az összeg 735 millió forint volt (tavalyelőtt pedig 590 millió), 2015-re már 1,3 milliárd forintra rúgott. Az intézmény gazdálkodásának átláthatóságát azonban nem segíti, hogy a Klik által megadott adatokból nem derül ki: ez a bértömeg hány vezető beosztású emberre vonatkozik. MW A futball-Európa bajnokság igencsak felhajtotta a boltok forgalmát Tartósan erős maradhat a dinamika Lakáspiac: drágulásra számítsunk Az elektronikai cikkek jól fogytak, a sör érdekes módon kevésbé MAGYARORSZAG Továbbra is dinamikusan növekszik a magyar kiskereskedelmi szektor: júniusban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok alapján egyaránt 5,7 százalékkal nőtt a boltok és az áruházak forgalma az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Mivel valószínűleg kikopott az online kasszák bevezetésének fehérítő hatása, ezek az eredmények már jobban tükrözik a kiskereskedelem valódi teljesítményét. Pedig júniusban egyedül az iparcikkek forgalma emelkedett, méghozzá 9,7 százalékkal. A májusi 6,8 százalék utáni jelentős bővülés nagyrészt valószínűleg a foci-Eb-nek köszönhető, amely megnövelte az elektronikai és egyéb tartós fogyasztási cikkek iránti keresletet. Ezzel szemben az élelmiszerboltok forgalmának növekedési üteme 4,4 százalékról 3,4 százalékra lassult, vagyis a szurkolói kelléknek számító sör- és csipsz- eladások sem segítettek a kereskedőknek. Még nagyobbat zuhant a májusi 9 százalékos növekedés után már csak 3,6 százalékos teljesítményt nyújtó üzemanyag-kereskedelem, ami a magas bázis és a júniusi áremelkedés következménye. A kiskereskedelem folyamatosan jó teljesítménye arra enged következtetni, hogy a fogyasztási hajlandóság emelkedik, miután a lakosság rendelkezésre álló jövedelme is tartósan bővül - emelte ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője, aki arra számít, hogy a második negyedéves GDP-növekedést elsősorban a fogyasztás húzta felfelé. így jövő pénteken a KSH 2,3 százalék per éves GDP-növekedésről számolhat be az április és június közötti időszakra. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év során tartósan magas maradhat a forgalom dinamikája, amit ösztönöz a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás hővülé- se, így éves átlagban 5 százalék közeli kiskereskedelmi expanzióra számíthatunk a tavalyi - fehéredési hatást is tükröző - 5,8 százalék után. M. E. Budapest vezet Az első negyedévre rendelkezésre álló regionális adatok szerint a kiskereskedelem bővülése óriási földrajzi különbségeket mutat: lényegében csak Közép-Magyaror- szágon és Nyugat-Dunántúlon nőtt a boltok forgalma, a többi régióban csökkent. A központi régióban jóval az országos átlag felett, 14,4 százalékkal bővült a forgalom az év első három hónapjában, ezen belül Budapest 18,1 százalékos növekedést ért el. A főváros dominanciáját jól mutatja, hogy a 2042 milliárd forintos első negyedéves forgalomnak csaknem negyedét, 568 milliárdot itt költöttek el a vásárlók. Nyugat-Dunántúl boltjai is csak egy százalék- ponttal haladták meg a 4,7 százalékos átlagot, a többi régió viszont ez alatt teljesített. A legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon csökkent a kiskereskedelmi forgalom. BUDAPEST A következő másfél évben 15-20 ezer új lakás jelenhet meg a piacon, a fellendülés a következő 2-3 évben is fennmaradhat, áll az In- gatlan.com elemzésében. Úgy kalkulálnak, országszerte 15- 20 ezer új lakás átadása várható 2018 elejéig, így a kínálat elkezd felzárkózni az erős kereslethez (több mint 100 ezer lakás hiányzik a piacról). A használt és új építésű lakásoknál az erőteljes drágulás a második negyedévben enyhült, de árcsökkenés nem történt. Az árak pontos alakulására nehéz átlagot mondani, mert most indultak többezres számban az új fejlesztések. Balogh László vezető szakértő arra számít, a nagyvárosok központjaiban legalább évi 5-10 százalékos lesz a drágulás üteme. Gergely Péter, az Ingatlan, com-csoporthoz tartozó Bank- Ráció.hu hitelszakértője szerint csak júniüsban 44 százalékkal nőtt éves összevetésben az új lakáshitel-szerződések állománya. Nem tart a túlzott eladósodásától, ezt a hiteltörlesztési plafon is szabályozza. MW
