Somogyi Hírlap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-08 / 185. szám
2016. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Sokan csak papíron mennek szabadságra BUDAPEST Minden harmadik megkérdezett munkavállaló szerint meglehetősen nehézkes a nyári szabadságok kivétele, és majdnem minden második dolgozóval előfordult már, hogy nem engedte meg neki a munkaadója, hogy az általa tervezett időpontban szabadságra menjen. Ez a fizikai munkáknál, valamint az egészségügyben fordul elő a legtöbbször, ellenben az oktatásban és a non-profit szervezeteknél ez nem jellemző tendencia. A magyarok átlagosan 11- 12 napot vesznek ki a nyáron, ami az - szintén átlagos - összes évi szabadságnak a 40 százalékát teszi ki - írja a Profession kutatása alapján a pénzcentrum.hu. A megkérdezettek több mint a felével, 52 százalékával előfordult már, hogy csak papíron tudtak elmenni szabadságra. Ez az arány az egészségügyben dolgozóknál a legmagasabb: 55 százalékukkal történt meg, hogy a nyaralásra kivett napok alatt is dolgozniuk kellett. A fizikai munkát végző alkalmazottak esetében az előfordulás gyakorisága 53,8, az államigazgatásban pedig 47,1 százalék. Szembetűnő, hogy szabadságok tekintetében a férfiak jóval optimistábbak a megkér- ■ dezett nőknél,1* -531 száaalé- kuk szerint könnyen ki tudják venni szabadságot, míg a nőknek csupán 45 százaléka vélekedik így. A nyári oktatási szünet miatt nem meglepő, hogy a legtöbb szabadságot (20-21 nap) az oktatásban dolgozó peda- gügusok veszik ki a nyári hónapok során. MW Akinek csak kevés jut A harminc év alatti korosztály. illetve a nélkülözések között élők csak 9-10 napot töltenek szabadságon, míg a negyven év felettiek és a jobb körülmények között élók 12 nap felett terveznek. A jobb anyagi körülmények között élők háromnegyede ráadásul jelezte: könnyen ki is tudja venni a szabadságát. Veszteseget hozhat a búza - Rosszkor jött az eső A búza mennyiségének Iggg kevesebbet ártott az időjárás Jó az idei termés, de örömre nincs ok Jó közepes a gabonatermés, de a rossz időben érkezett csapadék miatt a minőség nem úgy alakult, ahogy várták. Az árak annyira alacsonyak, hogy a termelők többsége veszteséges lesz. Mediaworks-összeállítás kozpontisMwkesztfrssgätmddioworks.hu MAGYARORSZÁGI Az Kién 5-5,1 millió tonna'búza teremhet az országban, ám a termés minősége elmarad a korábbi várakozásoktól - jelentette ki Czer- ván György még az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette: az aratás napokon belül véget ér, csupán azon a néhány ezer hektáron maradt még búza, ahol a belvíz, a sár miatt nem lehetséges az aratás. A sok eső ennél nagyobb problémákat is okozott. „Július folyamán mintegy 100 milliméter eső hullott, ami szokatlan az évnek ebben a szakában. Ez a vihar- és jégkárral együtt sem tett jót a mezőgazdaságnak” - fogalmazott az államtitkár. Az őszi búza hektáronkénti hozama várhatóan eléri idén az átlagosan 5,4 tonnát a korábban várt 5 tonnával szemben. A termásátlagok azonban nagy szórást mutatnak: míg Baranya, Tolna és Somogy megyében 6,5 tonna körül alakúit, addig a leggyengébbnek számító Csongrádban 4,6 tonna csupán az átlag. Ez ráadásul rendkívül alacsony felvásárlási árakkal párosul - tette hozzá Czerván. Az étkezési búza 39-40 ezer, a takarmánybúza 32-35 ezer, az árpa pedig 32-34 ezer forint tonnánként. A szokatlan időben érkezett sok csapadék nagyban rontotta a még kint lévő búza minőségét. A nemzetgazdasági szempontból egyik legjelentősebb terménynek ugyanis az a legkedvezőbb, ha az aratás előtt meleg, száraz időjárás érleli a szemeket. Most a sikértartalom alacsonyabb lehet, mint más években, ezért a takarmánybúza és az étkezési minőség aránya csaknem fele-fele lesz, holott az utóbbi magasabb szokott lenni. Igaz, a fajták is változtak az elmúlt években. Mivel a minőség nem érA legfontosabb nyári betakaritásu növények Idei termése Inkább a kicsik optimisták Kedvező piaci fordulatot várnak idén a gazdálkodók, az agrár- szektorban kivárás és enyhe optimizmus tapasztatható - derült ki az először megjelent Agrár Gazdasági Index felmérésből. A Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített reprezentatív kutatás szerint tízből hat agrárvállalkozás legalább akkora árbevételt vár idén, mint tavaly. Minden hetedik vállalkozás árbevételének növekedésére számít, átlag 15 százalékos emelkedést tartanak reálisnak. A kapacitásbővítéssel szemben idén is a technológiai fejlesztések kerülnek előtérbe. A vállalkozások 37 százaléka tervez korszerűsítést vagy gép- beszerzést a következő 12 hónapban, kapacitásbővítésre pedig 9 százalékuk készül. Az ágazaton belül főleg a fiatalabb és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák, valamint a kisebb gazdaságok körében mérhető nagyobb derűlátás, a nagyobb gazdaságok és az állattartók várakozásai mérsékeltebbek. Vetésterület (hektár) Őszi búza 965 973 Őszi árpa 269 255 Repce 254 098 Becsült termés (ezer tonna) 5 226880 1411704 810319 Forrás: FM vényesül a felvásárlási árakban, az utóbbi években egyre több termelő tért át a takarmány- és kekszbúzák termesztésére. Vancsura József, a Gabona- termesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a termelők jelentős része nem tud nyereséget termelni az idén. „Azok képesek csak erre, akik az átlag feletti terméshozamokat érnek el. Az átlagos termelő, aki egy hektáron 5-6 tonnát tud előállítani, idén veszteségre számíthat” - fejtette ki Vancsura, aki szerint a gazdák más növények bevételeivel pótolhatják a kiesést. A jelek szerint a kukorica és a napraforgó is jó termést produkálhat idén. Igaz ugyan, hogy ezek árai is alacsonyak, ám a várható jó hozamok ezt ellensúlyozhatják. Az esélyek jók - tette hozzá Vancsura Józsefi -, de ezek a növények a betakarításig még „sokat alszanak a szabadban”. Csak egyfélét szabad rákötni Kéménygond fékezi le a kazáncserét MAGYARORSZÁG A lehetségesnél lassabbnak ígérkezik a társasházak kazáncseréje a közös kémények miatt a Házfórum szakértői szerint. A probléma az, hogy a nagy hatásfokú, úgynevezett kondenzációs kazánok nem köthetők be olyan gyűjtőkéménybe, amelybe már hagyományos kazánt bekötöttek. Márpedig újonnan már csak kondenzációs kazán telepíthető, a telepítés miatt pedig nagy valószínűséggel fel kell újítani a kéményt is. Ez azt jelenti, hogy egy kazánt cserélő lakástulajdonosnak a teljes lakóközösség hozzájárulásán túl szüksége van azok részvételére is. „Természetesen senki. nem kötelezheti a többi lakástulajdonost, hogy több százezer forintért ők is lecseréljék még működő kazánjukat a csak az egyikük által tervezett korszerűsítés érdekében” - mutatott rá Sárvári Marcell, a fórum vezető szakértője. Ugyanakkor - mint közleményében emlékeztet - Magyarországon az elmúlt egy évben többször is kaptak haladékot a lakástulajdonosok, hogy lecseréljék hagyományos vagy turbós készüléküket (a legutóbbit azért, hogy időhöz jussanak azok, akik még nem váltanának kazánt, de a következő egy-másfél évben várhatóan rákényszerülnek). A kondenzációs berendezések a ventilláció segítségével a már felhasznált hőt visszaforgatják a rendszerbe, ami az amúgy távozó hővel melegíti a kazánba beáramló vizet, újrahasznosítva a hulladékhőt. így ezek a készülékek az elavult régi készülékekhez képest akár háromszor-négyszer jobb energiahatékonysággal fűtik a lakásokat. VG) Tavaly meglepően tisztességesen viselkedtek a károkozók az utakon Rohamot indítottak az astrás ügyfelek Egy átlagos évben csak kétezer esete van a Kártalanítási Számlának MAGYARORSZÁG Rekordkárigény érkezett tavaly a Mabisz Kártalanítási Számlához (KSZ), és rekordkifizetésre is készülhetnek az alapnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2015-ben ugyanis 4093 fedezetlen káresemény volt, vagyis ennyi balesetet okoztak olyan autósok, akiknek nem volt olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), amelynél a biztosító helytállt volna. Egy átlagos évben körülbelül kétezer ilyen esemény történik, a rekordév 2005 volt, amikor 2678 autós okozott kárt biztosítás nélkül. A tavalyi csúcs mögött egyértelműen az Astra Biztosító csődje áll. Az astrás kgfb-káro- kat ugyanis a KSZ-nek kell kifizetnie. Ennek kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) korábbi közlése szerint összesen 2223 kárigény érkezett be a KSZ-hez. A becsült kárérték 2,5 milliárd forint körül volt, ennek is látszik már a nyoma a statisztikában. Míg a korábbi években a tárgyévi tételes függőkár-tartalékok volumene általában bőven egy- milliárd forint alatt maradt, sőt 2014- ben a félmilliárd forintot sem érte el, tavaly 2,13 milliárd forintot kellett elkülöníteni a 2015- ben történt károkra. A teljes kártartalék persze nagyobb, hiszen a korábbi években keletkezett, vagy az ismeretlen autósok által okozott károkra is kell félretenni. Az Ast- ra-bukás miatt mindenesetre a KSZ tartalékait jócskán át kellett rendezni. A bruttó 14,56 milliárd forintnyi tartalékból 4,39 milliárdot kellett a felmerült, de még ne nem jelentett károkra elkülöníteni, ez csaknem a két és félszerese a 2014-es- nek. A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy az astrás károk elenyésző részét rendezhette csak a KSZ 2015-ben. A fedezetlen károknál a kár- kifizetések összege mindösz- sze 438,7 millió forint volt, kevesebb, mint 2014-ben. A KSZ mentségére szól, a csődbe ment biztosítónál lévő adatok feldolgozásával kapcsolatban nehézségei voltak, nem mindig tudta, hogy egy bejelentett kárnál volt-e már kárelőleg-kifizetés. A KSZ a fedezetlen károk mellett olyankor is kártéríthet, ha ismeretlen okozta a kárt. Ilyenkor azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha nemcsak pléhkár volt, de súlyos személyi sérülés is történt. Ebben az esetIsmeretlen autós által VG-GRAFIKA ________________FORRÁS: MNB b en nemcsak a személyi sérülésekre, de az autóban keletkezett károkra is jár kártérítés. Tavaly egyébként a szokásosnál tisztességesebbek voltak az autósok. Csupán 196 olyan eset fordult elő, hogy egy károkozó sofőr otthagyta a sérült és vétlen áldozatot. 2014-ben még csaknem ezer alkalommal történt hasonló eset. Herman Bernadett