Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-04 / 155. szám

2016. JÚLIUS 4., HÉTFŐ A nyaralók árgus szemmel figyelnek- Kicsit mintha hinarasabb . lenne, az a lényeg, hogy el ne iszaposodjon, mert ha nem, akkor minden rendben lesz - mondta egy hölgy (közelben a nyaralójuk), aki éppen kife­lé tartott a vízből a keleti mó­lószár közelében, ahol isza pót ugyan láttunk, de a terve­zett fövenystrandot még nem. A nyaralótulajdonos szerint a korábban az építkezést el­lenzők többsége most vára­kozó állásponton van. - Mert hiszen szép. mutatós ez az új kikötő - magyarázta. - A fejlődésnek nem lehet elé­be állni. Hasonló véleményen volt egy másik nyaralótulaj a kikötő közvetlen közelében. Az ud­varában pihengető férfi ér­deklődésünkre azt mondta; örülnek a fejlődésnek, annak is, hogy Balatonfenyvesen megjelenhet egy olyan réteg, amelyik eddig nem látogatta a települést, de annak a leg­jobban, hogy végre nem jár- nak-kelnek a kőszállító teher­autók, ismét hallik a békák kruttyogása. Ami meg a kikö­tőt illeti, árgus szemmel figye­lik a környezetet... k______________________________4 ► Folytatás az 1. oldalról BALATONFENYVEN Kőből márpe­dig van elég a már a megépülé­se előtt és közben is viharokat megélt fenyvesi kikötőben, 35 ezer köbméternyi. Minden fel­szólaló kitért a kikötőépítést kí­sérő tiltakozásokra, feljelenté­sekre. Lombár Gábor, a telepü­lés polgármestere előrebocsá­totta, hogy több kikötőátadás már nem lesz (tartottak ugyan­is már korábban egy műsza­ki átadást), ezúttal már vég­legesen használatba veszik a nagyközönséggel, a vitorlázók­kal közösen. S valóban, szom­baton már jó néhány vitorlás „parkolt” a helyén, a majdnem fél kilométernyire a Balatonba nyúló mólószár legvége még le­zárva, kotró dolgozik; ott lesz majd a nagyhajókikötő, tudtuk meg az egyik tervezőtől, Alexy Rezsőtől. Lombár Gábor balatonfeny- vesi polgármester biztos abban, hogy újabb százhúsz év múlva az akkoriak ugyanúgy büsz­kék lesznek a község mai gya­rapítóira (így a kikötő építői­re is), mint amennyire a most élők büszkék az elődökre, azok­ra, akik százhúsz éve telepü­lést alapítottak és akik huszon­öt éve, az önállóságot kimon­dó népszavazás után, „megsza­badulva a gyarmati sorból”, el­kezdték Fenyves fejlesztését. - Mi most örüljünk a közös mun­kánknak, annak, hogy ami itt megvalósult, az egész balatoni régió, sőt, az egész magyar tu­rizmus jelentős beruházása és nem mellesleg Fenyvest gazda­gítja - így Lombár. - És ugyan­úgy adjunk hálát, mint amikor az 1896-os első szüretre emlé­keztető kereszten az akkoriak a fennebbvalónak köszönték meg, hogy ezen a helyen új élet foganhatott. Szász Jenő arra emlékezte­tett: Sarlós Boldogasszony nap­ja, azaz az aratásidő kezdete van. - Húsz éve született meg Fenyvesen a kikötő és sok más fejlesztés terve, de ahogyan az mifelénk szokás, azonnal meg­jelentek a kerékkötők is. Ez ta­lán még abból ered, amikor a pártállami időkben Veszprém megye „mindenható ura”, Pap János azt mondta, nem kell a Balaton, vessék be kukoricá­val. Amelyik hajó nem inog, az nem halad; sőt, néha viharok is tépázzák. A fenyvesieknek volt kitartása, bölcsessége, s mára révbe ért a legnagyobb beruhá­zásuk is. Deák Gábor a tulajdonosok nevében arról beszélt: a 2,5 mil­liárd forintos beruházáshoz har­minc százaléknyi, 800 millió fo­rint uniós támogatást kaptak. S emlékeztetett a párizsi Eiffel-to- ronyra, annak az építését is jó­kora ellenkezés fogadta... Miután a lelkipásztorok meg­áldották a létesítményt, nem maradt más hátra, mint a Feny­ves Yacht Club által leigazolt sztárséf, Segal Viktor kreálmá- nya, a sólyalepény, avagy feny­vesi pompos megkóstolása. Fónai Imre Tábort bontottak Töröcskén a pecások KAPOSVÁR Táborbontás volt va­sárnap a Töröcskei tónál: befe­jeződött a hat napos pecatábor, melyen 35-en vettek részt. Neves előadókat hívtak meg, s négytusa - szerelék összeál­lítás, célba dobás, horgászat, teszt - is színesítette a rendez­vényt, melyre a megye több ré­széből érkeztek. Bodó András, a tábor vezetője vasárnap el­mondta: a horgászversenyt - gyermek kategóriában - a kis- korpádi Matula Tamás nyerte meg, az ifiknél a balatonlellei Bakó Antal végzett az élen. Az oklevél mellé ajándékcsomagot kaptak, melyet több kaposvári horgászbolt ajánlott fel. Harsányi M. Sikeres gólyamentés TASZÁR A taszári Széchenyi utcai buszmegállónál kiesett a fészké­ből egy gólya, mely szerencsére komolyabb baj nélkül megúszta a zuhanást. Kisebb csődület támadt, a környékbeliek egyből segíte­ni akartak, s a kaposvári Horváth Ákos vállalkozó is bekapcsolódott az állatmentő akcióba. Egy természetvédelmi őr érkezett a hely­színre, s rövid megfigyelésre elvitte a gólyát. A helybeliek örömére várhatóan a hét elején helyezik vissza a fészekbe a madarat Szülőfaluja díszpolgára lett Jekl Józsefné, nyugdíjas iskolaigazgató a falunapon CSOKONYAVISONTA Jekl József­né nyugdíjas iskolaigazgató­nak a községért végzett mun­kája elismeréseként díszpol­gári címet adományozott Cso- konyavisonta önkormányza­ta. Negyven évig tanított, 32 esztendőn át szülőfaluja isko­lájában; volt szakfelügyelő is, 1976-97 között pedig a vezetői teendőket látta el. A kultúra, a népszokások ápolása iránti elhivatottsága, illetve ragasz­kodása nyugdíjba vonulása után sem lankadt. Tizenöt éve a szépkorúak „tanítója”, a Bo­rostyán Klub hagyományőrző, több generációs művészeti cso­portjának vezetőjeként többek közt a kisebb színműveket, vi­dám jeleneteket, az egy-egy tájegységre jellemző táncokat, jeles-napi népszokásokat ta­nítja be. Tevékenységük sok­színű, országszerte elismert.- Irénke néni itt született, itt dolgozott, nemzedékek „igaz­gató nénije” volt és ma is ak­tív - mondta a hétvégi faluna­pi díjátadón Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármes­tere. A díszpolgári cím oda­ítélésében döntő szerepet ját­szott a nyugdíjasként kifejtett kiemelkedő tevékenysége. A kitüntetés 2004-ben elhunyt férjének is szól; együtt tanítot­tak hosszú időn át a helyi okta­tási intézményben, illetve ge­nerációk sorát nevelték a szín­játszás, a néptánc szeretetére. Gamos A. MEGYEI KORKÉP Nagyon vidék Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu A Dél-Dunántúlon 4,6 százalékkal esett vissza a kiskereske­delmi forgalom az első negyedévben, a fővárosban ugyan­akkor 18,1 százalékkal nőtt. Fogyaszt az ország, több au­tót, ruhát, műszaki berendezést vesz, kiveszi pénzét bankból, állampapírból és elkölti. Jobban teljesít: országos átlagban 4,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalma. Fogyaszt, nyaral, pénzt vesz ki állampapírból: sokaknak egészen mások a napi problémái, „nagyon Balatontól” csupán néhány kilométerre már egyáltalán nem arról hall az ember, hogy milyenre cseréljem az autót, vagy akár a hűtőt. Tavaly 8,5 százalék volt a somogyi munkanélküliségi ráta, 2008-ban ehhez képest 10,5, amikor még se tömeges, statiszti­kajavító közmunka, se a mostanihoz hasonló számú külföldön dolgozó. Néhány napja olvashattuk az interjút lapunkban Adler Judittal, a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetőjével, aki ar­ra hívta fel a figyelmet: három megyében, így Somogybán is ala­csonyabb volt a foglalkoztatás tavaly, mint 2000-ben. „Ha a gaz­dagabb régiókban sokkal job­Két év eltelt és nem látjuk a vidé­ket járókat. ban nő a foglalkoztatás, ak­kor a szegénység lényegében nem csökken országos átlag­ban, a szegényebb régiókban a versenyszféra helyett marad a közmunka, ami csak újra­termeli a szegénységet”. Mint ahogy csak mélyíteni tudtuk a régiók közötti szakadékot a 2007 és 13 között elköltött uniós támogatásokkal is; Közép-Magyaror- szág elvitte a 32 százalékát, sereghajtó a Dél-Dunántúl, holott az uniós támogatások első számú célja a felzárkóztatás... Másodrangú állampolgárnak érezzük magunkat vidéken, fa­kadt ki a vízvári polgármester a minap az iskolabezárás kap­csán. Két éve húsvéti interjújában Balás Béla megyés püspök mondta, hogy „bekövetkezett Somogy holokausztja, eltűntek a lakodalmak, bezártak iskolák, kiürültek a templomok, a falvak­ban az idősek magukra maradtak. Száz évvel az Ormánság ki­pusztulása után, beköszöntött a halál Somogyba is...” A 2014-es választásokon vesztesek szinte mind bevallották: elfeledkeztek a vidékről. Két év eltelt és nem látjuk a vidéket já­rókat... Formálódó kínai kapcsolatok KAPOSVÁR A kínai Gansu tar­tomány és Somogy találkozó­ját tartották szombaton a vár- megyeháza dísztermében, ahol megújították a testvérmegyei együttműködési megállapodást. A Hon Wang Sanyun vezette küldöttséget Jakó Gergely, a me­gyei közgyűlés elnöke fogadta. A kínai delegáció előtte a Ka­posvári Egyetem élelmiszer­biztonsági laboratóriumát ke­reste fel, megtekintette az On- koradiológiai Központot is. A 33 millió lakosú Gansu és So­mogy között 19 éve van együtt­működési megállapodás: a tar­tomány lendületesen fejlődik, a kínai átlagnál is nagyobb mértékben nőtt a GDP, a váro­sokban, és a vidéken élők jö­vedelme is emelkedett. Hon Wang Sanyunt, a tartomány népi kongresszusának elnökét lenyűgözte a somogyi táj és a Balaton, elismeréssel szólt a Kaposvári Egyetemen szerzett tapasztalatairól: több területen - egészségügy, kultúra, okta­tás, mezőgazdaság-élelmiszer­ipar - is lehetőség nyílhat a kö­zös munkára megyénk és Gan­su között. Lényegesnek nevez­te a fejlesztési stratégiák kidol­gozását, következetes végre­hajtását. A kapcsolatok ápolá­sát gazdasági találkozók, szak­mai bemutatók segíthetik, a tartományban rövidesen nagy­szabású expót tartanak.- A 19 éves kapcsolat alapja a bizalom - mondta Jakó Ger­gely, a megyei közgyűlés elnö­ke, aki szerint célszerű alapo­san felmérni az igényeket és le­hetőségeket, hogy melyik ága­zatra célszerű összpontosítani. Már korábban felmerült a ha­gyományos kínai orvoslással kapcsolatos együttműködés, illetve az onkoradiológia terü­letén is esély nyílhat a közös munkára, a programba beke­rülhet a Kaposvári Egyetem is. Az élelmiszeripar-élelmiszer- biztonságban rejlő lehetőségek is érdekelték a kínai küldöttsé­get, és a különféle technológi­ákhoz, alkalmazásokhoz köt­hető feladatok lehetőséget te­remthetnek a kapcsolatok szé­lesítésére. Harsányi Miklós « i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents