Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
2016. JÚLIUS 1., PÉNTEK fi MEGYEI KÖRKÉP Egy somogyi szociálpedagógiai munka szerint jobbak a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tanulási motivációi Tanár úr, kérem! Programozott iskolai kudarcok az alapképzés befejezésével A szakdolgozat rámutat, a hátrányos helyzetű diákok szüleinek tartós munkanélküliségéből, kulturális megfosztottságból, a családok mélyszegénységéből fakadó negatív integrációs hatások, az általános iskolában megszerzett alacsony kompetenciaszint beprogramozzák a későbbi iskolai kudarcokat. - Sajnos az általános iskolák a diákok negyedét nem látják el a középiskola elvégzéséhez elengedhetetlen alapkészségek minimális szintjével sem, mint a matematikai-logikai készségek, az olvasás-szövegértés - idézi fel Anderné Rösz- ner Erika. - Ezeknek a tanulóknak óriási hányada szakképző iskolában tanul tovább. A felmérések szerint hátrányaik ledolgozásában új iskolájuk sem tud segíteni. Az utóbbi évtizedek helyi és globális változásai még inkább nyilvánvalóvá tették: a fiatalok erkölcsi és kulturális nevelése nem csupán az iskola felelőssége. Javítható a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai közérzete, társas viszonyaik azonban kedvezőtlenek. Egyre nagyobb feladat hárul az oktatási intézményekre, legalábbis egy nem reprezentatív somogyi felmérés szerint. Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com SOMOGY A továbbtanulás és érvényesülés motivációja nem teng túl a mai szakiskolásokban, az érdeklődés és kutatás területén igen bizonytalanok, és általában nem szeretik az elmélyülést és a kitartó munkát az egyik somogyi szakdolgozati kutatás összegzése szerint. A vizsgamunka egy leszakadóban lévő kistérség szakiskolájában tanuló, halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrálására tett erőfeszítéseket elemezte. Az osztályban a megfelelő pozíció megszerzése nem jellemző, és a családtól kapott ösztönző erő sem jelentős.- A halmozottan hátrányos helyzetű diákok jobb tanulási motivációi mögött egyetlen racionális magyarázat feltételezhető - írja Anderné Röszner Erika, a Nyugat-Magyarországi Egyetem szociálpedagógiai szakán írt szakdolgozatában. - Ez pedig nem más, mint a személyes mentorálásban és felzárkóztató fejlesztésekben megnyilvánuló óriási pedagógiai erőfeszítés és a tanulók részéről is megkívánt rengeteg pluszmunka. A szakdolgozat céljai között szerepelt, az derüljön ki, hogy milyen a diákok iskolai közérzete. A kutatás rámutatott így arra is, hogy az iskola iránti pozitív viszony esetén csökken a viselkedési zavarok előfordulási gyakorisága. A sokféle, és akár ellentétes formában is megjelenhető problémás viselkedés kiváltó oka persze nem csupán az iskolai ártalmaknak köszönhető, hiszen nem lehet megfeledkezni a családi környezet hatásairól sem - vonja le a következtetéseket a kutatást végző hallgató. - A családi szocializáció egyre kevésbé megfelelő működése miatt a szabályokat nem követő jelenségek megelőzésében, kezelésében egyre nagyobb feladat hárul az iskolákra. A szakdolgozatban a diákokra vonatkozó három kérdőívet a három kilencedikes és a két ti- zedikes osztály összesen 159 somogyi diákja töltötte ki. Arra a felvetésre, hogy a tanárok kedvesek-e vele, négyszer annyi diák válaszolt igennel mint nemmel. Azzal az állítással, hogy a tanárokat érdekli, mi a véleményük, már közel sem értettek egyet ennyien. Viszont a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek többsége érzékelte a személyére irányuló tanári érdeklődést. Hozzávetőleg az egyes csoportok fele találta úgy, hogy vannak olyan tanárok, akik nem magyarázzák el, mit is kell csinálni. Azt, hogy a tanárok igyekeznek a jó tulajdonságaikat megismerni, mindegyik csoport diákjainak kétharmada állította. A gyerekek több mint kétharmada vallotta be, hogy nem kedvelnek néhány tanárt. Csupán egy harmaduk csinálja meg mindig a házi feladatot, és szintén csak egyharmadukat érdekli az, amit az iskolában tanulnak és háromnegyedük gyakran unatkozik az órákon.- Nem igaz az a feltételezés, hogy a kedvezőbb helyzetű tanulók jobb tanulás iránti motivációval is rendelkeznek - mutat rá. - A halmozottan hátrányos helyzetű diákok pozitívabb eredményeit véleményem szerint a kifejezetten rájuk szabott programok sikeressége okozhatja. A tanulók mindegyik csoportja nagy többséggel állította, hogy ha nem ért meg valamit, akkor megkérdezi Nehéz boldogulniuk Vélemények feketén-fehéren Névtelenül válaszoltak őszintén a kérdésekre a somogyi szakiskolások. Jellemezték iskolájukat, osztályukat, magukat és tanáraikat. A szerkesztőségünk birtokába került válaszok kegyetlenül megfogalmazták a diákok véleményeit, gyakran nem mellőzve az obszcén és trágár szavakat sem. Összegyűjtöttük a legszélsőségesebb megnyilvánulásokat. „Ez az iskola egy tró- ger szar, de különben elmegy.'’ „Az a baj, hogy nincsenek jó nők." „Az iskolaközösségen kéne változtatni, és nem kéne mindenkit befogadni.” „Néha portalanítani is kéne.” „Pár tanár túl sokat képzel magáról." „A WC-k eléggé csúnyák és igénytelenek," „Itt semmi sincs, és bejárni sem érdemes." „Ha valaki nem tud tanulni vagy kiolvasni egy könyvet, annak is megvan az oka!” „Egy rendes tanár esélyt ad arra. hogy jobb jegyet is szerezhessünk.” „Sok gyerek lekezelő és nem ad tiszteletet a náluk idősebbeknek.” „A szülő ne pampogjon a tanárral szemben." „Ha a tanárok változtatnának a szabályok betartásával apcsolatban, akkor sokkal jobb lenne az iskola." „A tanároknak hatalmas tisztelet, hogy el tudják viselni a fegyelmezetlenséget.” „Egy tantárgyból nem vagyok jó. az a rohadt matek, amit tanulna a penész.” a tanártól, ám nem nagyon szeret tanulni sem a rendezett helyzetű, sem a hátrányos helyzetű diákok háromnegyede. A gyerekek óriási többsége számára azonban fontos, hogy jó osztályzatot kapjon.- A kérdőív segítségével megállapítható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak a tanárokhoz mint személyekhez, vagy a tanuláshoz fűződő viszonyulásai egyáltalán nem mutatnak rosszabb mintázatot, mint szerencsésebb helyzetű társaiké - összegzi a szakdolgozat. - Az iskolai, osztálytermi komfortérzetük azonban nem olyan jó, mint a többieké, és ennek a látszólag ellentmondó helyzetnek az okai a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kedvezőtlenebb társas viszonyaiban keresendők. A kérdőívekre adott válaszokból kiderült, az integráció elfogadottsága a tanulók körében kettős arcot mutat. Ami a tanulmányi eredményeken alapuló elkülönítést illeti, ott ellenzik a szegregációt, viszont a fogyatékkal élő osztálytárs eseüeges megjelenésével kapcsolatosan már meg- léhetősen rossz előrejelzéseket kaphatunk. Nem volt megalapozott az a feltételezés sem, hogy a jobb helyzetű tanulók jobb tanulás iránti magatartással rendelkeznek, mint rosszabb helyzetű társaik: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ugyanis kedvezőbben viszonyulnak a tanuláshoz, mint a többiek. Ami a tanulási folyamattal és a tanárok személyével kapcsolatos elégedettséget illeti, jobban szerepeltek a halmozottan hátrányos helyzetű diákok, de az is kiderült, hogy társas helyzetüket negatívabban ítélik meg a többieknél, ezért közülük nagyobb arányban érzik magukat rosszul az osztályban, és többen gondoltak már arra, hogy máshol folytassák tanulmányaikat. Hazulról hazáig: a tékozló fiú útja Bibliai példázatok a táborban Felejti heteden pille matok «HB az eve ingélikusok táborában | KAPOSVÁR-PAT Az egyik leg- megragadóbb jézusi példázattal foglalkoztak a kaposvári evangélikus gyülekezet hittanosai Paton. Az áhítatok megtartásában Stikl Andrea, Hegedűs Gábor és Rosta Izabella teológushallgatók, és Szemerei Eszter hittanár voltak a segítők. A zalai táborban a gyerekek a délelőtti csoportfoglalkozásokon végigkísérték a tékozló fiú útját, míg a legkisebbek Schweigert Andrea és Szirer Szabina óvónők irányításával a kézműves tevékenységeken keresztül a bibliai példázat ütkaiba mélyedtek el - mondta Pongrácz Máté lelkipásztor. Délutánonként a mozgásé volt a főszerep; élvezte a számháborút, a zászlós játékot, a vízi csatát a több mint negyven 1-6. osztályos diák, de tetszett nekik a kaposvári lovagrend bemutatója is. Indulhattak darts- és asztalitenisz-bajnokságon is, esténként pedig énekkel, áhítattal zárult a napi program. Örömteli pillanat volt, amikor az egyik táborozó elújságolta a szüleinek, hogy sok barátot szerzett, és jövőre ő is szeretne konfirmálni. G. A. Elbúcsúztatták a segédlelkészüket SZÓLÁD Istentiszteleten búcsúztatták a két évig Szólódon tevékenykedő Horváth Mariann, segédlelkészt. Isten iránti hálával fejezték ki szeretetü- ket, köszönetüket szavakban, dallamokban, ajándékokkal. Az eklézsia ajándékát Nagy Dániel László gondnok adta át; az itteni éveinek eseményeit megörökítő fotókönyvet és a templomot ábrázoló bronzplakettet, Juhász Gyula egyháztag alkotását. A református hívek zsoltárral kértek áldást az életére. Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor elmondta: utoljára a második világháború előtt szolgált itt a helyi prédikátor mellett segédlelkész. Horváth Mariann felkészülhetett az önálló szolgálatra, bepillanthatott a vidéki gyülekezeti életbe, tapasztalatokat szerezhetett az intézményi munkában, a Magvető Református Óvodában, de szórványgondozást is végezhetett a Nagycsepely, Teleki, Kötésé körzetben. Szeptembertől a Kömlőd-Oroszlány gyülekezeti körzetben folytatja hivatását, felügyelő lelkésze, Szeme- ti Ferenc útmutatásai alapján. Gamos Adrienn *r >
