Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-26 / 174. szám
2016. JÚLIUS 26., KEDD KITEKINTŐ 11 Megyejáró - Az ország legkisebb települése, ahol szól a (saját) rádió Működő matuzsálemek múzeuma Tarnóczy András hatéves korában „fertőződött meg” a rádiók szeretetével. Felvételünkön a múzeum legöregebb darabját mutatja Tardosról az első írásos emlék éppen nyolcszáz esztendős. A környék - elsősorban - vendéglátásáról, geológiai adottságairól, a dachsteini mészkőről, a Malomvölgyről és ma is működő kőbányáiról ismert. Mi kicsit más irányból közelítettük meg az ezerhatszáz lelket számláló falut, amely az egyik legrégebbi települése szűkebb hazánknak. Petrik József jozsef.petrik@mediaworks.hu TARDOS A környék hegyes-völ- gyes. Egy jókora emelkedőn kaptatunk fel a helyi rádió stúdiójáig. Ez az ország legkisebb települése, amelynek saját rádiója van. A csöppnyi stúdióban Csabán Tibor szerkesztő már a délutáni adásra készül. A monitoron a műsorperceket ellenőrzi, majd fülhallgatóba „bújik”, és ellenőrzi az adás tartalmát... A kis üvegkalická- ból unszolásunkra „merészkedik elő”.- Az egyik hegyről kapta a Gorba nevet a tardosi rádió - kezdi Tibor a stúdió bemutatását. - Nyolc éve, amikor indult a műsorszórás, szinte azonnal országos hír lettünk, hiszen olyan kicsi település nincs több e hazában, amelyik saját rádióval rendelkezik. vJnlfiÜRw tPRTftiiÁnrfiel < Szól a Gorba Rádió... Valamikor heten kezdték el az adások gyártását, a műsorok készítését. Akkoriban könnyebb volt, hiszen jobban megoszlottak a feladatok. Ma már Tibor viszi szinte egyedül a boltot, bár kiemelte, sok-sok segítséget kap a helybeliektől. A frekvenciát valamikor úgy nyerték, hogy naponta 17 óra és Í9 óra 40 között sugározhatnak. A Gorba Rádió adásai nagyjából egy kilométer átmérőjű körben foghatók, hallgathatók, az FM 107,4-en.- Az egész stúdiót pályázati pénzből létesítettük, majd LE- ADER-támogatással három éve felújítottuk, jelentős műszaki fejlesztéseket hajtottunk végre - említi a szerkesztő. - Ekkor vásárolhattunk új erősítőket, mikrofonokat, MP3-as lejátszókat és egy olyan berendezést is, amellyel akár élő adást is megoldhatunk. Állandó rovataink a legnépszerűbbek. Úgymint a sport, a zenei blokkok és a hírek, amelyek mindig a faluról szólnak. Igyekszünk a legapróbb dolgoktól a mindenkit érintőig informálni az itt élőket. A Gorba Rádió stúdiója mindössze két négyzetméteres, de az évek során sok „nagy” ember fordult már meg náluk. Készült beszélgetés Varró Dániel költővel, Bozsik Péterrel, a magyar labdarúgó-válogatott ex-szövetségika- pitányával. A Korái együttes basszusgitárosával, a tardosi születésű Fekete Tiborral, Samuval. De a vendégek között szerepelt az Apostol együttes frontembere vagy a KFT-ből Laár András, és interjút adott a Gorbának dr. Völner Pál államtitkár is...- Persze a falubeliek bemutatásáról sem feledkeztünk meg - említi vendéglátónk. - így beszélgettünk a napokban nyolcvanadik életévét betöltő, szeretett védőnőnkkel vagy Motil László helytörténészünkkel, mindenki Laci bácsijával, illetve olyan idegenbe szakadt falubeliekkel, akik nem feledkeztek meg rólunk, és támogatják a közösségünket. A rádiónknak egyedi lógója is van, amelyet egy szintén itt született, rendkívül ügyes tetoválómester, Adamik Erik készített. A diskurzust követően nem sokkal már ég a piros lámpa. Közeledik az adás ideje. Aztán az izzó zöldre vált. Minden elcsendesül, majd felcsendül Tibor tolmácsolásában a műsorindító: „Gorba rádió, Tardos hangja. Nekünk szól, velünk szól. Rólunk szól”. Igazi közösségi ház A község közösségi háza valóban olyan hely, amely nemcsak összehozza, hanem ösz- sze is tartja a falubelieket. Az intézmény művelődésszervezője Nagyné Elekes Réka. Vele a most csendes, ám egyébként igencsak forgalmas könyvtárban ülünk le beszélgetni. A rendezett, barátságos környezetben többezernyi kötet várja az olvasni vágyókat.- Öt éve, a szemben lévő a művelődési házból költöztünk át ebbe a szépen felújított épületbe - jegyzi meg Réka. - Időközben a művelődési házat is korszerűsítették. Az is megmaradt próba-, illetve rendezvényteremnek. Heti rendszerességgel mintegy százötvenen fordulnak meg nálunk. Ez nem véletlen, hiszen olyan programokat, foglalkozásokat kínálunk, amelyeken minden korosztály megtalálja a kedvé- revalót. És házigazdánk már sorolja is, hogy a létesítmény otthont ad a Gerecse Népdalkörnek, a Derűs alkony Nyugdíjasklubnak, a Baba-mama Klub úgynevezett ringató foglalkozásainak. Női és asszonytorna hetente kétszer is van. De az ezoterikus klub előadásai is rendkívül népszerűek, színvonalasak. Sok-sok program szól a gyerekeknek. Ilyenek a kézműves- és gyöngyfűző foglalkozások. A fiatalok imádják a kara- okét, emellett szívesen jönnek be internetezni. Sőt, nyaranta még táborokat is szerveznek itt. De a közösségi ház a szlovák önkormányzat bázisa is, továbbá a református istentiszteleteknek is helyet biztosít.- Van nálunk egy aranyos, kedves hagyomány is - hangsúlyozza a fiatal művelődés- szervező. - Minden évben, ez idő tájt, az előző esztendőben született gyermekek tiszteletére egy-egy fát ültetünk a polgármesteri hivatal elé. Ez most vasárnap lesz, délután negyed hatkor. Mivel 18 órától Böjté Csaba a templomunkban misézik, könnyen elképzelhető, hogy ezen a kis ünnepségen is részt vesz. És újra szól a rádió A párját ritkító Rádió múzeum Tarnóczy András birodalma. Á ház is az övé. A gyűjtést is ő kezdte el, így dukál neki a múzeumvezetői titulus. Amint a helyiségbe lépünk, egyfajta „átszel lemülés” kap el bennünket. Letűnt korok, illetve a közelmúlt „beszélő dobozai”, technikai bravúrjai sorakoznak András bácsi szobáiban. Aki végzettségét tekintve rádiótechnikus. Mi más is lehetne?- Gyerekkoromat tanyán töltöttem, ahol nem volt áram, viszont úgynevezett telepes rádiónk az volt - kezdi a történetet. - Nem véletlen, hogy a rádió, a rádiózás már hatéves korom óta igazi szerelem. Amikor a szüleim bementek a városba, én azonnal elkezdtem keresni a beszélő dobozban a bácsit. Persze mire megjöttek, többnyire tök süket volt a készülék. Le- és kimerült... A kiállítást 2001-ben, éppen 15 éve hozta létre házának két szobájából Tarnóczy András. A bemutatón először az ő 27 darabos gyűjteménye volt látható. Ma már több mint százhúsz készülék gazdagítja a múzeumot.- Kevés ilyen jellegű múzeum működik hazánkban - kalauzol minket tovább az ódon masinák sűrűjébe András bácsi. - Amire még ennél is büszkébb vagyok, hogy valameny- nyi működik, és gyári állapotban vannak restaurálva. Ez viszont az egész országban páratlan. A bámészkodást a bizonyítási eljárás követi. Az ablak alatt áll a múzeum legrégibb darabja, az 1927-ben, Ausztriában gyártott Megadin HANN3-as készülék, amelynek a hangszóróját még úgymond külön dobozban helyezték el. A „múzeumigazgató” áram alá helyezi a berendezést, és egyszer csak megszólalnak a hírek. Tisztán, jól érthetően, egy majd’ 90 éves rádióból.- Ez a darab annyira ismert, hogy még a világhálón is fenn van, a korával és a fellehetőségével együtt - büszkélkedik Tarnóczy András. - Látják, még fejhallgatója is van. Eredeti Philips-csövekkel sikerült üzemképessé tenni. Aztán az rácsos ablak mellé lép. A hifitornyok elődjéhez, a 40-es évekből. Rádió és lemezjátszó kombinációja, a kor műszaki csodája.- Ez a legértékesebb kiállítási tárgy - mondja szinte áhítattal házigazdánk. - Ez az Orion 177AG. Semmi pénzért nem válnék meg tőle. Az ország legkisebb települése saját rádióadással jelentkezik A polgármester basszusgitárjával és szövegeivel járul hozzá az örömzenéléshez A polgármester az RM Project basszusgitárosa Egykor szinte mindent, aminek nevet adtak Tardoson. Vörösmárványnak hívtak. Talán el sem hiszik, még a helyi „tánc- zenekart” is. A napjainkra, a környék egyre népszerűbb bandájának, az RM Project-nek ugyanis a Vörösmárvány Közösségi Tánc és Beatzenekar volt az elődje.- Ilyen névvel biztosan nem lehet befutni, nem tudnánk labdába rúgni - emeli ki Csabán Béla, a csapat basszusgitárosa, aki nem mellesleg nemcsak a zenekart vezeti, de a települést is. - Holott esetünkben egyértelműen a közösség szót érdemes hangsúlyozni. Egy-egy műsorban akár öten-hatan is énekelhetnek velünk, mert a miénk egy „nyitott” zenekar. A szereplés egyetlen feltétele, hogy aki dalolni, zenélni szeretne, az eljárjon velünk gyakorolni is. Persze nem árt. ha valamit ko- nyít a hangszerek használatához, és hangja is van. A működés hátterét az önkormányzat biztosítja az RM Project .üzemeléséhez". A társaság ellenben korántsem a pénzért zenél. Amennyiben kapnak felléptidíjat, azt a bandába, annak felszereléseibe forgatják.- Eleinte a hatvanas évektől a kilencvenes évekig terjedő időszak rockzenéjét ..közvetítettük”- jegyzi meg a basszusgitáros.- De nem valami gagyit csináltunk és csinálunk, hiszen hetente kétszer három órát „edz” a társaság. Ma már saját számaink is vannak. Szeptemberre tervezzük, hogy hanghordozón is megjelenjünk a nótáinkkal. Úgy gondolom. talán nagy szavaknak tűnik, de a saját zene az önkifejezés egyik formája. Ám most is az a legfontosabb, hogy a kezdeti cél nem változott. Qromzené- lünk. Minden fellépésünkön adni akarunk úgy, hogy közben mi is jól érezzük magunkat. Csaba n Béla a basszuson túl a szövegírást is sokszor bevállalja. A csapat zongoristája és zeneszerzője Árendás József, aki négyéves korától zenél, ő a falu kántora. Az éneklés Dubovsz- ki Judit óvónő asztala. A doboknál az egykori trombitás, Árendás Csaba forgatja az ütőket. Torna Tamás a szólógitárt kezeli, és a komponálásból is kiveszi a részét. I
