Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-25 / 173. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Népszerű volt az indiai szépségszalon, ahol hennával festettek virágot %■ Tradíciók, hagyományőrzés, kultúra járta be három napig a somogyvámosi Kris- na-völgyet. A Búcsú ezúttal is a legnagyobb családi élményfesztivált kínálta. Jeki Gabriella A látogatók a völgy területén mindenhol színes ruhákban tündöklő helybéliekkel találkozhattak. Az indiai nők hagyományos női viseletét, ékszereit és díszeit, valamint a hennát és az arcot ékesítő festést a bátrabb látogatók is kipróbálták. Az öt méter hosszú szárit mindenki maga választhatta ki, majd az indiai szépségszalon önkéntesei segítettek rájuk igazítani a ruhaneműt.- Naponta ötven vagy még több érdeklődő is bevállalja a szárit és az ékszereket, idősebbek és fiatalabbak egyaránt - mondA csinosakat széppé, a szépeket gyönyörűvé teszik itt ja Médhya, miközben rám, az újságíróra igazította a piros- narancssárga, nőies darabot.- A látogatók nagyon lelkesek, és eleinte nem nagyon tudják elképzelni, hogy ebből az anyagból végül egy estélyihez hasonló ruha jön ki. A szári anyagát tekintve manapság a műszáltól a pamuton át a selyemig, mindenféle kapható. Viselője anyagi és szociális helyzetéről, társadalmi hovatartozásáról az anyag, annak szövése, motívumai, díszítése és hajtogatása árulkodik. SOMOGYVÁMOS Nyitott könyv a somogyvámosi Krisna-hí- vők élete, melybe egy-egy napra a látogatók is bepillanthatnak. Életmódjukkal, szokásaikkal, gasztronómiájukkal, kultúrájukkal és mindennapjaikkal a Krisna-völgyi Búcsúban ismerkedhetünk meg a leginkább. Idén kirakodó- vásár, színpadi programok, finom ételek, érdekes előadások, felnőtt- és természetesen gyermekprogramok sokaságát szedték össze egy csokorba. Mindenfelé kézművestermékek alatt roskadozó asztalkák álltak, melyeknél sok más értékes áru mellett Kris- na-völgy saját készítésű termékei is megvásárolhatóak voltak. A házi készítésű, gyógynövénytartalmú kencéket ráadásul szakavatott kéz segítségével mi magunk is elkészíthetjük.- Meglepő, hogy mennyi ember érdeklődik az életmódunk és az életünk iránt, amiből azt látjuk, hogy a magyar emberek rendkívül nyitottak - mondja Szilaj Péterné, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője. - A Kris- na-völgy egész évben várja vendégeit, évente mintegy 8-10 ezer látogató érkezik, akik szívesen tekintenek be az itt élők hétköznapi életébe a táplálkozástól az életmódon át az otthonaink berendezéséig. Hozzáteszi, hogy életük nyitott könyv, hiszen ilyenkor szinte mindenről kikérdezik a hívőket. A legkedveltebb témáknak a gyerekek oktatása, a házassági szokások és a szülők hétköznapi élete ígérkezik, és a völgyben élők már megszokták, hogy beszélnek róla. Egy kislány eteti épp Bhümit. A bocitól egyáltalán nem kell tartani, nem harapja meg a kezet... Bhümi a kedvenc A tehenészetben éldegél Bhümi, a csodaboci, aki saját Fa- cebook-oldallal rendelkezik, melyen a világról alkotott sajátos képét tárja követői elé. A tavaly novemberben született bocit minden gyermek és felnőtt szívesen simogatta.- Itt különösen zöld a fű, és sokan járnak erre, akik előszeretettel hoznak nekem répát, füvet, megsimogatnak, lefotoznak - „számol be" meglepően izgalmas tehén- életéről oldalán Bhunii. Az izzó vas mesterei mutatkoztak be egymásnak és a közönségnek is Vésén Kovácstalálkozó, a tüzes hagyomány A hőségben még a vései kovácsszínben lobogó lángok melege is hozzáadódott a kánikulához: szították a tüzet és ütötték a vasat a mesterek a kovácstűzhelyeknél. Az ország minden részéből érkeztek kovácsok a vései kovácstalálkozóra. A tűz és a vas embereinek somogyi randevúját tizenötödször rendezték meg. Bárki rácsodálkozhatott, hogyan formálódik az izzó vasdarab finom mívű alkotássá. A versenydarabokkal egyúttal a mesterek össze is mérték szakmai felkészültségüket, tudásukat. Takács Zoltán, a Magyarországi Kovácsmíves Céh céhmestere Szították a tüzet, és ütötték a vasat a mesteremberek A rózsa vasból is szép elmondta: huszonöt kovács érkezett a találkozóra. A mesteremberek szabadon választhattak, hogy milyen versenydarabokkal indulnak, a lényeg, hogy azzal másfél óra alatt kellett elkészülni. A kovácsszínben formálódott fali fáklyatartó, míves bográcsakasztó, húsvilla, ruhafogas, kandallószerszám - csak néhányat említve. A céhmestertől azt is megtudtuk: bár vannak kisebb, helyi jellegű kovácstalálkozók, de országos szintű ma már csak egy van: ez pedig a vései. Bertók László Vése polgár- mestere felhívta a figyelmet arra a kiállításra is, mely ko- Az évek óta visszajárok látják, hogy mennyit fejlődünk évről évre - mutat rá a XXI. Krisna-völgyi Búcsú kapcsán a szóvivő. - Óriási ez a terület, közel háromszáz hektár, és az a célunk, hogy a modern világnak egyfajta modellt állítsunk, hogyan élhetünk összhangban a természettel és ezáltal hogyan legyünk minél nagyobb arányban önfenntartók. Ez egyfajta csoda, hiszen a mai digitális és fogyasztói világ elsősorban a fejlődésre koncentrál. A völgy élete és törekvései ritka adományt jelentenek, és egyre nagyobb szükség van ma ilyen közösségekre, ahol megmutatjuk, hogy lehet úgy vezetni az életünket, hogy ne vesszen el az a rengeteg tudás, amit az őseinktől most, még az utolsó pillanatban elleshetünk. A Krisna-hívők a hagyományőrzést is komolyan veszik, mert bár indiai kulturális központként működnek, számos magyar hagyományt őriznek és tartanak fenn, így integrálva a két különböző szemléletet. Nemrég egy indiai szarvasmarhafajtát, a zebut honosították meg a somogyvámosi völgyben, de hamar rá kellett jönniük, hogy a magyar tarka és a szürke marha érzi magát a legjobban náluk. A növényekkel talán könnyebb a helyzet.- A világszemléletünk és a gondolkodásmódunk képviseli leginkább Indiát - teszi hozzá Szilaj Péterné. - Az életünk és cselekedeteink pedig hasonlóak bárki máséhoz. A látogatók a búcsúban beleshettek a biogazdálkodás függönye mögé, a virágok szerelmesei frangi- pánikiállításban gyönyörködhettek. A megfáradt búcsújárók étvágyát magyaros és indiai ízek, látványkonyha, szabadtéri főzés, tandorisütés, frissen készített búzafűié elégítette ki. A színpadon tradicionális zene- és táncbemutatót tartottak, a templomban és a kertészetben negyedóránként idegenvezetés indult. Akiket a lélek mélysége érdekelt, a mantraösvényen végigjárva kóstolhattak bele a meditációba. A Kérdezz-felelek sátorban végül minden kérdésükre választ kaphattak, az Ökoportán a környezetvédelem és biokertészet kapcsán bővíthettük ismereteinket, a Valóságsátorban purit süthettünk és betekintést nyerhettünk a Krisna-hívők különleges szokásaikba, míg a Rein- karnációs szerepjáték a karma szövevényes törvényeit segített megérteni. vácsok, rézművesek, ötvösök, kés- és fegyverművesek, valamint más fémes szakmák kézműveseinek zsűrizett, művészi alkotásait vonultatta fel. A látogatók közül a bátrabbak, a kovácsok segítségével elsajátíthatják a kovácsmesterség kezdeti lépéseit, kipróbálva ezzel, hogy lenne-e tehetségük a tüzes munkához. A kovácsok bemutatói mellett kovácsmúzeum, retro falusi romkocsma, lópatkolás, kézműves vásár és játszóház, folklórműsor, valamint tüzes bemutatók is szerepeltek a kínálatban. Vigmond Erika
