Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-16 / 166. szám
14. DÉL-DUNÁNTÚL - HIRDETÉS 2016. JÚLIUS 16., SZOMBAT Kultuszt építenek, szellemiseget őriznek SZEKSZÁRD Javában tart a Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia írói alkotótábor és mesterkurzus Szekszárdon. Nagy volt iránta az érdeklődés, és mert műhelymunkáról van szó, limitálni kellett a hallgatók létszámát tizenöt főben. A kurzusvezetők Péter- • fy Gergely, Tóth Krisztina és Cserna-Szabó András oktatóként sem ismeretlenek, az esti előadásokon pedig szintén több ismerős arc fordul meg Szekszárdon, így például Ágoston Zoltán, Baranyai László, Kukorelly Endre, N. Horváth Béla, Podmaniczky Szilárd és Szkárosi Endre. A tábor hétfőtől szombatig tart, szervezői a PAD Egyesület, a Mészöly Miklós Egyesület, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, de több más, jórészt szekszárdi intézmény, szervezet is támogatja. A mesterkurzus előadásainak és műhelymunkájának Wosinsky Mór Megyei Múzeum által működtetett Irodalom Háza - Mészöly Miklós Emlékház ad otthont. A programok között szerepel Cserna-Szabó András portréfilmjének ősbemutatója, kerekasztal beszélgetés, pörköltfőzés, szombaton a résztvevők felolyasóestje és záró koncert, valamint a környék nevezetességeivel való ismerkedés is. Az írótábor célja, hogy Mészöly Miklós szellemiségét szem előtt tartva a hallgatók megismerkedjenek az írásművészet elsajátítható részével. A kurzus résztvevői így rafináltabb nyelvhasználókká és egyben valóban értő olvasókká válnak. Azokban pedig, akik valóban írni szeretnének - márpedig a kurzusra jelentkezettek többsége ír -, azt tudatosítják az előadók, hogy erősíteniük kell saját döntéseiket. Dicső Zsolttól, a PAD alapító szerkesztőjétől, költőtől megtudtuk, már a hétfő is igen tartalmas volt, hiszen azon túl, hogy a hallgatók képet kaptak Mészöly Miklós és Szekszárd, illetve a mai költők viszonyáról, jártak a Mészöly tanyán, és a Komjáthi Pincészetben. Kedden este a szemináriumok levezetéseként pedig hat Mészöly-díjassal beszélgethettek. B. K. A szekszárdi Irodalom Háza - Mészöly Miklós emlékház ad otthont az alkotótábornak HIRDETÉS Pannon Biomassza A Q veOLiÄ csoport tagja Bálából jövedelem Szerezzen kiszámítható és biztos jövedelmet bálázott melléktermékeiből! Bála nemcsak a búza szárából készülhet - ideje másként gondolnia az egyéb hasznosítható növényi szármaradványokra. Az alábbi bálákat vásárolj uk fel: • gabonaszalma: búza, rozs, árpa, zab, triticale • fűkaszáiéit • szója • nád • repce Részletekért látogasson el honlapunkra! biomassza.pannonpower.hu Nemcsak búzaszalma alkalmas biomassza tüzelőanyagnak Bálákat vásárol a pécsi erőmű HIRDETÉS Az energiatermelésben jól hasznosítható érték a mezőgazdaságban keletkező melléktermék Mintegy 3,5-4 milliárd forint pótlólagos forráshoz juthatnak a hazai gazdák a Pan- nonpower 2016-os tüzelőanyag-beszerzési kampánya keretében. A Pécsett szalmatüzelésű erőművi blokkot is üzemeltető vállalat a térségbeli agrárvállalkozóktól szerzi be a biomassza-tüzelésű erőmű működtetéséhez szükséges tüzelőanyagokat. A rugalmas technológiának köszönhetően a gazdák nem csak a fölösleges búzaszalmáért, hanem gyakorlatilag valamennyi gabona (rozs, árpa, zab, triticale) szalmájáért, és akár a bebálázott szója- és repceszárért, fű- kaszálékért, vagy nádért is számottevő pótlólagos bevételhez juthatnak. Elindította idei lágyszárú tüzelőanyag-beszerző kampányát a Magyarország legnagyobb biomassza-tüzelésű erőművét működtető pécsi Pan- nonpower. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannonpower idén mintegy 200 ezer tonna mezőgazdasági melléktermék felvásárlását tervezik, ami 10 százalékkal haladja meg a tavalyi évben ténylegesen átvett mennyiséget. A 2016-os tüzelőanyag-beszerzési kampány büdzséjét 3,5-4 milliárd forintra tervezi a vállalat, ami fontos bevételi forrást jelenthet a mezőgazdasági melléktermékeket beszállító gazdák számára. „A Pannonpower pécsi erőműve mára a mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb felhasználójává vált a régióban. Ráadásul a társaság nem csak gabonaszalmát, hanem minden egyéb, az erőműben felhasználható, vagyis nagyméretű kockabálába tömörített mezőgazdasági mellékterméket átvesz. így tüzelőanyag lehet minden gabona, tehát a búza mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szármaradványa, de szójából, repcéből, fűkaszálókból és akár nádból is előállítható olyan nagy kockabála, amit megvásárolunk.”- fogalmazott Lenti Ákos, a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő. Ezzel a tüzelőanyag előállítása nem korlátozódik a búza aratását követő .néhány hétre, hanem hosszabb ideig lehetséges: a bálázási időszak az árpa és a repce betakarításával már megkezdődött, és egészen a szója őszi betakarításáig eltart. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a jelentős búzameny- nyiséggel rendelkező gazdák élhetnek a bebálázott tüzelőanyag értékesítéséből származó többletjövedelem megszerzésének lehetőségével, hanem azok is, akik más haszonnövényt termesztenek. Az elmúlt évben, vagyis 2015-ben a beszállított alapanyagok mintegy 90 százalékát adták a gabonaszalmafélék, mint az őszi búza, árpa, zab, rozs és triticale. A fennmaradó 10 százalék túlnyomó részét a repce tette ki, valamint energianád és szója is szerepelt a beérkező mellék- termékek között. Az alapanyagok felhasználhatósága szempontjából fontos azok nedvességtartalma is, ezért érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról, beta- karásáról. Felmérések alapján az erőmű 100 kilométeres körzetében minden évben mintegy 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik, ennek a mennyiségnek alig 3 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működéséhez. Eszerint a szalmatüzelésű blokk tüzelőanyag-ellátása hosszú távon biztonságosan megoldható. Emellett ennek a mennyiségnek a felhasználása nem veszélyezteti az állattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielégítését sem. „A felvásárlási kampánnyal a célunk - a zöld távfűtés erősítése mellett-, hogy támogassuk és ösztönözzük az energiatermelés és az agrárium közti szinergiák kiaknázását. Ez ugyanis egyszerre segíti az energia- termelés hatékonyságának javítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámítható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára” - emelte ki Lenti Ákos. Mi lesz a bálákból az erőmű kazánjaiban? A beszállított mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer lakás és 450 közintézmény hőigényének kielégítését segíti, amelyeket az erőmű zöld távhővel lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszékhely. amely energiaellátása egészét megújuló alapokra helyezte. Emellett a szalmatüzelésű erőmű mintegy 220 GWh villamosenergiát is előállít, ez a kogenerácíós - azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is termelő - technológia pedig, Magyar- országon és Európában is egyedülállónak számít méretét tekintve. A pécsi erőmű különleges tüzelőanyagairól és az erőmű által kínált lehetőségekről további érdekességeket olvashat a bíomasz- sza.pannonpower.hu web- oldalon. Pannon Biomassza A Q) veOUA csoport tagja
