Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-15 / 165. szám

2016. JÚLIUS 15., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Magyar-osztrák-határtalálkozó Röszkénél - Harc az embercsempészek ellen Közös ügy a közös védelem Az illegális bevándorlás el­leni közös fellépésről egyez­tetett a magyar belügy- és a honvédelmi miniszter oszt­rák kollégáikkal Röszkén. Budapesten Lázár János a kormányinfón kitért a me­nekültek betelepítésével kapcsolatos újabb brüssze­li javaslatra, és a jogvédők magyar hatóságokat érintő kritikáira is. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu RŐSZKE/BUDAPEST Az illegális bevándorlás elleni közös fellé­pésről egyeztetett Pintér Sán­dor belügy-, Simicskó István honvédelmi miniszter, Wolf­gang Sobotka osztrák belügy- és Hans Peter Doskozil honvé­delmi miniszter tegnap Rösz­kén. Pintér Sándor emlékez­tetett, Magyarország a külső határok védelme érdekében új törvényeket hozott, ezek lé­nyege, hogy a határ nyolc ki­lométeres sávjában elfogott migránsokat visszakísérik, és a tranzitzónákhoz irányít­ják, hogy ott adhassák be a menedékkérelmüket. Wolfgang Sobotka hangsú­lyozta, az unió határainak vé­delme Ausztria és Magyaror­szág közös ügye. Ezt a mun­kát Ausztria is segíti, 20 rend­őrt biztosít a magyar erőfeszí­tések támogatására a Frontex (az EU határvédelmi ügynök­sége) keretein belül. A külső határok védelmének feltétele, hogy a nyugat-balkáni útvo­nalon előrébb található orszá­gok is ellenőrizzék határai­kat, amelyhez nekik is támo­gatást kell nyújtani. Auszt­ria üdvözli, hogy a Frontex mandátumát harmadik orszá­gokra is ki lehet terjeszteni, ugyanakkor az 1500 fős szer­vezet önmagában nem képes garantálni a külső határok vé­delmét. Fontosfeladataregisztrációs központok, hotspotok létreho­zása a származási országok­hoz minél közelebb. Emellett központi kérdés, hogy a visz- szajuttatás, a kitoloncolás mi­ként lesz lehetséges - hangsú­lyozta a politikus. Az Auszt­ria által is támogatott újabb magyar intézkedéseknek kö­szönhetően az illegálisan ér­kezők nem juthatnak el az or­szág belsejébe, így végered­ményben az osztrák határhoz sem. Ezzel tehermentesítik az osztrák-magyar határt is, ahol a várakozási idő jelenleg nem haladja meg a tíz percet. Megállapodás született az em­bercsempészet elleni közös fellépésről is - mondta Wolf­gang Sobotka. Megemlítet­te, tavaly Ausztriában mint­egy 500, idén eddig több mint 700 embercsempészt fogtak el. Hans Peter Doskozil vé­delmi miniszter kifejtette, a dublini rendszer jelenleg nem működik hatékonyan, ekko­ra létszámmal már nem tud mit kezdeni. A külső határon lévő országok nem képesek a menekültügyi eljárások el­végzésére. Ausztria sem tud­na évente 400-500 ezer mene­kültkérelmet feldolgozni. Ép­pen ezért más megoldást kell találni, például az idegenren­dészeti visszatoloncolások esetében a dublini rendsze­ren kívüli eljárásrendet ki­dolgozva. KORMÁNYINFO A kormány a jövő héten tárgyal az Euró­pai Bizottság új javaslatáról is, amely a kötelező kvótán túl azt szeretné elérni, hogy a bevándorlók anyaországaiból egyenesen fogadjon be min­den tagállam menekülteket - ismertette Lázár János, a Mi­niszterelnökség vezetője teg­nap a kormányinfón. „Ez a ja­vaslat kifejezetten veszélyes Magyarországra nézve, mert az ország szuverenitását érin­ti” - hangsúlyozta. A miniszter ■ szerint az or­szágnak azt kellene vállalnia, hogy az Afrikából vagy a Kö­zel-Keletről befogadott mig- ránsok beilleszkedését bizto­sítja, amit a Bizottság évente 10 ezer euróval honorálna fe­jenként. A miniszter reagált a la­punkban is röviden közölt em­beri jogi szervezetek megálla­pításaira arra vonatkozóan, hogyan bánnak a magyar ha­tóságok a menekültekkel a határon. Azt mondta, „hazug­ság, rágalom, hogy a rendőrök bárkit is megvertek volna a határ nyolc kilométeres zóná­jában. Az intézkedések szak­szerűek voltak” - tette hozzá. FELMÉRÉS A társadalom többsége számára fontosak a humanitárius megfontolások, így a magyarok kétharmada a tényleges menekülteket be­fogadná, ugyanakkor a jobb megélhetés reményében Eu­rópába érkezőket a megkérde­zettek jellemzően elutasítják - olvasható a kormányköze­li Migrációkutató Intézet köz­vélemény-kutatásában. A fel­mérés szerint a magyar tár­sadalom többsége úgy látja, a mostani migrációs hullámban alapvetően gazdasági migrán- sok érkeznek Európába. Áprilistól csökkenő mértékben A varsói székhelyű uniós határ­ügynökség, a Frontex szerint 2016 első hat hónapjában 360 ézer illegális belépés történt az EU-ba. Ez még mindig maga­sabb, mint amit tavaly regiszt­ráltak, de április óta csökken a tendencia, ez látszik májusban és júniusban is. Tavaly több mint egymilliőan érkeztek az EU terü­letére háborúk vagy a szegény­ség elől menekülve a Közel-Ke­letről. Ázsiából és Afrikából. Németországba tavaly a szö­vetségi statisztikai hivatal friss adatai szerint 2 137 000 be­vándorló érkezett, ebből majd­nem a fele (45 százalék) volt uniós állampolgár. A bevándor­láshoz képest fele annyi ember (998 ezer) vándorolt ki, a ki- és bevándorlók számának különb­sége (1139 000 fős többlet) történelmi csúcs. Húsz év börtön agymosásért Egy radikáMs muzulmán hit­szónokot húsz év börtönre ítél­tek Grazban, mert harcoso­kat toborzott az Iszlám Állam­nak (IÁ). A grazi törvényszék bi­zonyítottnak találta, hogy a 35 éves boszniai férfi, aki a dél­szláv háborúk idején telepedett le Béesben, és többeket rávett arra, hogy csatlakozzanak az IÁ szíríai harcaihoz. A vád képvise­lői tanúként olyan fiatalembe­rek hozzátartozóit sorakoztat­ták fel, akik az IÁ harcosaként meghaltak vagy eltűntek a Kö­zel-Keleten, s a tanúk leírták, milyen hatást gyakorolt a hit­szónok gyermekükre és testvé­rükre. Tehetetlennek bizonyul­tak azzal az átszelfemültség- gel szemben, ahogyan hozzá­tartozóik késszé váltak meghal­ni a dzsihadért. az iszlamisták szent háborújáért. A harcos Boris Johnson a Külügyminiszter Theresa May kormánya LONDON Az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű kormány- átalakítása zajlott le csütörtö­kön, Theresa May brit minisz­terelnök első munkanapján. Ilyen mértékű változtatásra parlamenti választások nélkül Nagy-Britanniában az 1960-as évek eleje óta nem volt példa. Az átalakításokat, különösképpen a Brexit-párti különc politikus, Boris Johnson külügyminiszte­ri kinevezését sokak megdöb­benése fogadta Európa-szerte. Londoni főpolgármesterként korábban több, akár külügyi szempontból is kínos vihart ka­vart. Májusban például meg­nyert egy irodalmi versenyt, versében Recep Erdogan török elnöknek a sajtóhumort bör­tönnel honoráló döntéseit kari- kírozta ki. Bírálta a kormány összetételét az Európai Parla­ment elnöke, Martin Schultz is, aki szerint inkább a konzerva­tív párt egységét, semmint az ország érdekeit vette figyelebe az új kormányfő. Frank-Walter Steinmeier német külügymi­niszter is felelős politizálásra szólította fel Johnsont. May menesztette Michael Gove igazságügyi minisztert, aki a kormányzó Konzervatív Párt vezetőválasztási versen­gésében az egyik riválisa volt. Gove a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a Brexit egyik frontembere volt. Az igazság­ügy élén történt személycsere a bejelentett legnagyobb hord­erejű váltás a kormányban. A tárca élére Liz Truss eddigi környezetvédelmi, élelmezés- ügyi és vidékfejlesztési minisz­ter került, a helyét Andrea Le- adsom eddigi energiaügyi ál­lamtitkár vette át. Leadsom volt May első számú vetélytársa, ám visszalépett. A külügyi tár­ca eddigi vezetője, Philip Ham­mond a pénzügy élére került. May bejelentette, kormányán belül külön Brexit-minisztéri- um jön létre, amelyet a konzer­vatív David Davis vezet majd. Angela Merkel német kancel­lár gratulált Theresa May mi­niszterelnöknek, és rögtön meg is hívta berlini hivatalába. MW HIRDETÉS FORMULÁI MAGYAR NAGYDÍJ 2016 BUDAPEST 22-23-24 JULY Kilőtték Omart, a csecsent SZÍRIA Az Iszlám Állam elis­merte egyik legfontosabb ka­tonai vezetőjének, a vörös sza­kállas Omar as-Sisaninak a halálát, hónapokkal azután, hogy az amerikai hadsereg cél­zott támadásban megölte a pa­rancsnokot. Az amerikai had­erő még március 4-én légi csa­pások hullámát hajtotta végre Kelet-Szíriában, hogy végezzen az IÁ 13 feltételezett harcosával, köztük a 30 éves Sisanival, aki a terrormilíciához való csatlako­zása előtt az Egyesült Államok támogatását élvező grúz hadse­reg egyik hírszerző egységénél szolgált. Akkor Sisani túlélte a légi csapást, de néhány nappal később belehalt sebesülésébe. A grúziai születésű Sisani, akinek ez a felvett neve (arabul azt jelenti: Omar, a csecsen), a csecsenföldi háború idején a lá­zadók oldalán harcolt az orosz hadsereg ellen. Később csatlakozott a grúz reguláris haderőhöz, majd Észak-Szíriában bukkant fel, és nemsokára az Iszlám Állam egyik legfontosabb parancsno­ka lett. MW t * » ♦ •

Next

/
Thumbnails
Contents