Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-14 / 164. szám

2016. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK. fi MEGYEI KÖRKÉP Horgolás: a helyiek igénye hívta életre a közös tanulást Örökségek találkoztak Fonóban Egy kiállítás szépsége ösz­tönözte arra a falu lakóit, hogy együtt, foglalkozások megszervezésével tanul­ják a régi kézimunka, a hor­golás technikáit. Van, aki Zala megyéből, más Erdély­ből költözött Fonóba, ám tájegységük hagyományait magukkal hozták a somogyi faluba, s közösen tanítják, segítik egymást. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu FONÓ - Számomra ez terápia, megnyugtat, teljes kikapcsoló­dást nyújt és sikerélményt ad- magyarázta Fonai Sándorné a horgolás varázsát, aki Ker- kateskándról, Zala megyéből költözött Somogyba 1974-ben.- Részben családi, részben pe­dig iskolai örökség a kézimun­kák tudása, hiszen régen külön tantárgyként oktatták az iskolá­ban, melyen leginkább sálakat készítettek a diákok. Akkori­ban a tanárnő komolyabb mun­kákkal is megbízhatott, hiszen már fiatal lányként is jól ismer­tem a különböző technikákat. A csoportos foglalkozás igé­nyét Fonai Sándorné helyi ki­állítása inspirálta, ő lett a szak­kör szakmai vezetője.- Virágcsokrokat is horgol­tam, melyeket szintén kiállí­tottunk más munkáim mel­lett, s akkor született meg az ötlet, hogy szeretnék megta­nulni mások is a technikákat- mesélte. - Zömében nyugdí­jasok járnak a foglalkozások­ra, bár az elején több fiatal is érdeklődött, akik sajnálatosan idő hiányában maradtak el. Di­cséretes, hogy az alapfogalma­kat ők is elsajátították. Sokan teljesen a nulláról indultak el a tanulásban, mások az alapfo­galmak birtokában. Az erdélyiek tudását őrzi a korábban könyvkötőként dol­gozó Dézsi Jolán Gizella, aki Nagyváradról több magyar vá­ros után, 1990-ben költözött Fo­nóba. - Nagymamámtól tanul­tam a technikákat, az első hor­golótűt is tőle kaptam - mond­ta. - Kezdetben sehogy sem tudtam megtanulni, még egy láncszemet sem sikerült meg­Fonai Sándorné virágokat is horgol a teritök mellett csinálnom. Pontosan ez adta a lendületet, és folytattam a ta­nulást. Eleve a kitartáson mú­lik a tevékenység - sokat kell számolni, hiszen ha nem figye­lek oda, akkor elrontom a min­tát, s nem lesz szép, egyenletes a munka. Keveseknek van tü­relmük az igazán munkaigé­nyes darabokhoz, pedig meg kell jegyezni, hogy türelemre tanít - fűzte hozzá.- Az egyik bonyolult techni­kát és erdélyi mintát magam is Dézsi Jolán Gizellától tanultam meg - tette hozzá Fonai Sán­Közösséget épít a szakkör- Régi és új technikákat kere­sünk. sajátítunk el a közös foglal­kozásokon. melyeken Fonai Sán­dorné tanít bennünket - mesél­te Kálmán Zoltánná, aki a helyi művelődési ház közösségi mun­kásaként a szánkor szervezésé­ben segít, és a csoport aktív tag­ja. - Én magam sohasem horgol­tam ezelőtt, s nem is igazán ra­gadta meg a figyelmemet, de a szép munkák egyre jobban von­zottak. így lelkesen tanulom a technikákat. A foglalkozások pe­dig erős közösségkovácsoló erő­vel bírnak a hagyományápolás mellett. Ugyan horgoltál', koráb­ban is Fonóban, de nem is annyi­ra ennek van nagyobb hagyomá­nya itt. sokkal inkább a szőttesek­nek, melyekből maradt is a falu­ban - jegyezte meg. A nagyobb térítők és a bonyolultabb motívumok elkészítése sokszor hat hétbe telik, mialatt figyelmesen kell számolni a mintákat dorné. - Ám a segítség kölcsö­nös, hiszen Fonai Sándorné az internetről gyűjt be értékes le­írásokat, motívumokat, melye­ket a gyakorlatba ültethetek át- folytatta Dézsi Jolán Gizella, akinek mozgalmas életében mindig a nyugalmat jelentette a horgolás, és nincs ez másként ma sem. Térítőkét, ír csipkét készí­tenek, de szalaghorgolással, recehorgolással, s az igazán munkaigényes zsinórcsipké­vel is foglalkoznak. A zsinór­horgolás Erdélyből honosodott . meg. - Manapság inkább dí­szes kiegészítőket készítenek, például kosarat, lakás- és ru­hadíszeket, frivolitást, míg ré­gen sokan horgoltak ruhákat- így Fonai Sándorné. Bár korábban volt rá példa, ma már nem adják el krea­tív munkáikat, sokkal inkább elajándékozzák, mondván, hogy nem fizetik meg a mun­kaigényes darabokat, melyek adott esetben öt-hat hétig is készülnek. Piaci ajánlat: üzleti siker Romániában KAPOSVÁR Újabb meggyő­ző KVGY-siker: kedvező aján­latot tettek, s így 250 kisfe­szültségű szabadtéri elosztó- szekrényt gyárthatnak. Az el­ső szállítmányt a héten viszik el a megyeszékhelyről, a proj- rekt várhatóan augusztus vé­gén lezárul. Egy ipari társaság megren­delésére dolgozik a cég, az üz­let értéke megközelíti a 100 millió forintot. Szalai Gyula, a KVGY ügyvezetője lapunk­nak elmondta: összességében teljesítették az elképzelései­ket az első félévben, annak el­lenére, hogy a 2016 a vártnál nehezebben indult. A tavasz- szal azonban újabb megbízá­sokhoz jutottak, júliusban és augusztusban is bőven van munkájuk.- Az idén 4,3 milliárd forint árbevételt tervezünk - közöl­te az igazgató. - További kap­csolatokat keresünk, jelenleg is több ügy van függőben. Azt akarjuk, hogy a következő hó­napokban is eredményesen ve­gyük az akadályokat. Úgy tervezik, hogy két nagy közlekedési társaságnak - a vontatás területére - úgyneve­zett hajtásszekrényeket, vala­mint szakaszolókat gyártanak majd. Időközben újabb külföldi lehetőségek is adódtak, Romá­niában továbbfejlesztett osz­lopkapcsolókat kívánnak piac­ra dobni. Ha nyélbe ütik az üzletet, több tízmillió forinttal növel­heti a 335 dolgozót foglalkozta­tó ipari társaság az árbevételét. Harsányi M. V/,; ! J Hím Aim Kaposvári dalosok a fasori református templomban Keresztény találkozó kaposvári fellépőkkel Sóvá lenni, megízesíteni az életet KAPOSVÁR-BUDAPEST A fővá ros adott otthont a Közép-eu­rópai Keresztény találkozó­nak, amelyen a résztvevők Jé­zus szavára figyelve, együtt gondolkodtak arról, hogyan lehetünk a „föld sója”. Urunk ezzel az egyház életet és ízt adó, illetve a romlástól meg­őrző szolgálatára mutatott rá. A négynapos rendezvényre 4 ezren jöttek el; számtalan kórus, könnyűzenei együt­tes lépett fel Budapest temp­lomaiban. Többek közt a kaposvá­ri evangélikus gyülekezet ének- és zenekara is, előb­bi Vönöczky Gábor karnagy vezetésével énekszóval, igé­vel „fogalmazta meg” bizony­ságtételét a fasori református templomban - mondta Pong­rácz Máté lelkipásztor. A Tüs­kecsarnokban a Hricó Iván, Arató Lóránd, Horváth Ba­lázs és Szebenyi Ágnes ösz- szetételű Lélekvár együttes is koncertezett, keresztyén köny­nyűzenei számokkal közelebb vitte a hallgatóságot Istenhez, az egyházhoz. Gamos A. \ mw

Next

/
Thumbnails
Contents