Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-13 / 163. szám

2016. JÚLIUS 13., SZERDA fi MEGYEI KÖRKÉP A faluért is festenek a művészek nyaranta Mezőcsokonyán Hazatért az alkotók tábora A görög mitológia alakja­it, Daidaloszt és Ikaroszt mezőcsokonyai környezet­be helyezte Kertész Sándor festőművész, a képén fel­tűnik a régi malom épülete, amelyet oly sokszor nézege­tett az iskola ablakából fia­talon. Ez a festmény ma is a mezőcsokonyai iskola falán lóg. Az épület a napokban adott otthont egy alkotótá­bornak, a képzőművészek Kertész Sándor szakmai fel­ügyeletével egy hétig éltek és festettek, rajzoltak a te­lepülésen. K. G. gabor2.kovacs@mediaworks.hu MEZŐCSOKONYA - Szigorú, de türelmes pedagógus volt va­laha a tanár úr - emlékezett vissza egykori diákja, a község polgármestere, Sudár Zoltán. - Nagy öröm számunkra, hogy vendégül láthatjuk a baráti kö­rét ebben a nyári táborban. Ti­zenöt művésznek szállást, ét­kezést biztosítunk az iskola épületében, ők pedig viszonzá­sul fogadják a mezőcsokonya- iakat, akik megismerkedhet­nek velük, bepillanthatnak az alkotás folyamatába, hogyan lesz egy üres lapból szép kép. Mi így tudunk kapcsolatot te­remteni a kultúrával.- Átszíneztem az egyik nagy méretű képemet az öt közül, amelyeket egykor a falunak ajándékoztam. Az újrafesté­se nem kis munka volt amel­lett, hogy a tagokkal Is foglal­koztam - pihen meg egy perc­re Kertész Sándor, aki négy éve a munkássága teljes do­kumentációját, az elismerése­it, így a Székely Bertalan-díjá- nak másolatát is a falunak ado­mányozta. Két tablót és egy tár­lót állítottak össze ebből az is­kolában.- Tizenkét éven át tanítot­tam Mezőcsokonyán, a rajz mellett testnevelést is. Pici fa­lusi iskola, fából készült vécé­vel az udvaron, de ez aranykor volt. A fiatalság legszebb évei mindenkinek a legfontosabb időszak. Itt tanított a felesé­gem is, nagyon jó volt a közös­ség. A falu csapatában kilenc éven át fociztam a járási baj­nokságban - idézte fel a múl­tat a festőművész. Az emlékek miatt is in­dult néhány évvel ezelőtt ép­pen Mezőcsokonyán az alko­tótábor, aztán új témákat és inspirációt keresve Segesd- re, Taranyba, majd Nagyba­jomba költöztek. Laktak ko­lostorban, panzióban, iskolá­ban, üresen álló orvosi lakás­ban. Végül visszatértek Mező- csokonyára.- Művésztársak, a legtöbb­jük amatőr, de a szó jó értel­mében. Hosszú éveken át fog­lalkozom velük nyaranta. So­kak nálam érték el, hogy ön­álló kiállításaik legyenek. Ha egy jó képet látok valakitől, az már meghívást jelenthet a táborba. Nem utolsó szem­pont, hogy nemcsak tőlem ta­nulnak, hanem egymástól is - mondta Kertész Sándor. A mezőcsokonyai önkor­mányzat szándéka szerint to­vább folytatódik majd a nyá­ri tábor hagyománya, hiszen a művészek nemcsak alkotnak itt, hanem képeket is ajándé­koznak a falunak, amelyek ékesítik az iskolát. Kertész Sándor lett az első díszpolgá­ra a településnek, érdemeiről nem feledkeznek meg a tele­pülésen. Amatőr művésztársak, a szó jó értelmében - mondta róluk a mesterük. Bejárták Somogyot, de Mezőcsokonyán találtak otthonra, jövőre is visszatérnek TANÁCSOK A KERTI MUNKÁKHOZ Sárguló növények A kánikula és a szárazság egy­re jobban megviseli a növénye­inket, ilyenkor hatványozottab­ban jelentkeznek olyan problé­mák, amelyeket tavasszal észre sem veszünk. Legelső tünetek a növények levelein jelentkez­nek, ilyen például a sárgulás. Vannak olyan növények, ame­lyek érzékenyek a talaj kémha­tására, és amennyiben ez nem kedvező a számukra, akkor nemtetszésüknek adnak han­got oly módon, hogy megváltoz­tatják levélzetük színét. Ez csak a kezdeti tünet, amelyet továb­biak követnek. Minél később reagálunk, annál nagyobb lesz a baj. A talajra érzékeny növé­nyek közül a legismertebbek:- hortenzia- magnólia, vagy liliom fa (né­pi nevén tulipánfa)- lüaakác- birsalma- egyes spirea, avagy gyöngy- vesszőcserjék- rododendronok- málna- egyes rózsafajták Akinek vannak ilyen növé­nyei és kimegy most a kertbe szinte biztos, hogy szembesül a levélsárgulás tünetével, sőt sú­lyosabb esetben már el is bar- nult a levél. Legtöbb érzékeny növénynek a talaj magas mésztartalmúval van gondja, de előfordulnak, amelyek pont a kevés mász­nék nem örülnek. Ember le­gyen a talpán, aki eldönti. A ma­gas, vagy épp kevés mész fon­tos tápelemek felvételét gátol­ja (vas, magnézium, kalcium), ezért alakulnak ki a tarka leve­lek. Súlyos esetben a levél meg­ég, tartós mészprobléma esetén először a fiatal, majd az idős haj­tások száradnak el, végül a nö­vény kipusztul. Mit lehet tenni? A legfonto­sabb, hogy ismerjük a növény igényeit és ne ültessük olyan ta­lajba, amit nem szeret. Ha mégis vágyunk ilyen növényre, akkor cseréljünk alattuk talajt, vagy ültessük őket inkább nagy dé­zsába, ahol szabályozni tudjuk a talaj tulajdonságait. Ha min­den óvintézkedésünk ellenére bekövetkezik a baj, akkor szak­ember bevonásával derítsük ki, hogy mi hiányzik a növénynek, mit nem szeret, és ez alapján ta­lajtrágyákkal, lombtrágyákkal pótoljuk a hiányt, és változtas­suk meg a talaj kémhatását a nö­vény környezetében, savanyíta­ni pl. ecettel tudunk, lúgosítani pedig mésszel. Figyeljünk a nö­vényeinkre! Herold Ferenc kertészmérnök Ha jól felmérjük a növény igényeit, elkerülhetjük a bajt i

Next

/
Thumbnails
Contents