Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-13 / 163. szám
2016. JULIUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g 2100-ban már nem kell zárni a borospincéket. Vagy: gettók, járványok, víz- és élelmiszerhiány Kiszárad a Balaton > Folytatás az 1. oldalról BALATON A cél - hangzott el a veszprémi tanácskozáson - megérteni az éghajlatváltozás következményeit a tudomány által jelenleg szélsőségesnek, de nem elképzelhetetlennek tartott klímaforgatókönyvek alapján, illetve megvizsgálni, hogy a program során keletkezett információ és tudás hogyan tud beépülni és hatékonyan érvényesülni a helyi döntéshozatalban. A szakemberek négy lehetséges forgatókönyvet dolgoztak ki, a legpesszimistábbal a pozitív jövőkép áll szemben, az, ahogyan optimális esetben élni szeretnénk 2070-ben, 2100-ban. Hogyan nézhet ki a Dunántúl 20, 30, vagy akár 70 év múlva? „Csökken a korrupció, az emberek megbíznak a döntéshozókban, radikálisan javul az adófizetési morál, az oktatás a készségfejlesztésre, a zöld átalakulásra koncentrál, az új generáció technikailag képzett és igényli a döntés- hozatalban való részvételt. A mezőgazdasági termékek jelentős részét helyben termesztik, javul az élelmiszer-biztonság. A levegőminőség kiváló, a településeken már semmilyen szilárd, hulladék nem keletkezik, a szennyvizet teljes egészében tisztítják és újrahasznosítják. Az emberek döntően környezetbarát közösségi közlekedést használnak, megszűnőben az autótól való függőség. A megújuló energiákat kiterjedten használják, különösen a szél- és napenergiát, de megjelennek olyan új, tiszta energiák is, amelyek jelenleg még ismeretlenek. 2100: a közbiztonság annyira jó, hogy a szekszárdi borospincéket be sem kell zárni”. Ki ne szeretne ilyen Dunántúlon élni, vagy ki ne szeretné, hogy gyermeke, unokája így éljen? Ízelítő az ellenkező forgatókönyvekből. „A biztonság, a szolgáltatások és a munkahelyek hiánya, illetve a megfizethetetlen élelmiszerárak miatt a városiasodás folyamata visz- szafordul, az emberek vidékre, illetve a nagyobb városokból a peremvárosi övezetekbe költöznek. A népesség egyre növekvő hányada él városi és vidéki gettókban, az erdőket egyre gyakoribbá váló tűzvészek pusztítják, és a termés is egyre sűrűbben megy tönkre a szárazság, a túlzott hőség, a talaj leromlása és az idegen fajok miatt”. „Az energiahiány lesz a legfőbb politikai kérdés. Gyakori a vízhiány, ami különösen az ipart és a szántóföldi mező- gazdaságot sújtja, és hozzájárul a megművelt földterület általános csökkenéséhez. A dunai árvízveszély fokozódik télen, miközben a forró nyarak és a csapadékhiány rendkívül alacsony vízszintet okoznak olyannyira, hogy nyáron sokszor már hajózni sem lehet. A Balaton 2070-re kiszárad, egy részét szántófölddé alakítják”. „Mivel a szegények megélhetési körülményei változatlanok vagy romlanak, körükben járványos betegségek terW... 4' ! ■j >. mm yip 4 ' ■ ■ * .....j A közelmúltban volt olyan évünk, amikor szárazon sétálhattunk a Balaton part menti medrében Csökkenő hozzáfolyás, növekvő párolgás, romló vízminőség Az évszázad utolsó harmadá- zedekben - így Varga György. Dél-Európa turizmusa visszaesik Az évszázad utolsó harmadára válhat lefolyástalan tóvá a Balaton - erről Varga György, az Országos Vízügyi Felügyelőség referense beszélt egy siófoki szakmai konferencián. 2000 és 2015 között hét olyan év volt, amikor nagyobb volt a Balaton vízvesztése, mint a vízbevétele - figyelmeztető jel ez Varga szerint, hiszen korábban, 1921-től viszont egyetlen ilyen év sem akadt. Munkacsoport vizsgálta a tó vízgyűjtő területét és megállapította: a hozzá- folyások vízhozama jelentősen csökken.- Nemzetközi modellek alapján a téli csapadék növekedése és a nyári csökkenése valószínűsíthető a következő évti- Az évi középhőmérséklet három fokot emelkedhet 2100-ig, a nyári középhómérséklet ennél is jelentősebben, négy-hat fokot. Ha valóban így történik, akkor az komoly változásokat okozhat a vízháztartásban. Egy modell szerint 2022 és 2050 között hat, 2071 és 2100 között tizenhárom olyan év lehet a Balatonnál, amikor nagyobb lesz a párolgás a befolyásnál. Csökken a hozzáfolyás, nő a párolgás, romlik tehát a vízcse- re-aktivitás. ezáltal a vízminőség is. Lefolyástalan tóvá válhat a Balaton. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezeknek a hosz- szú távú számításoknak nagy a bizonytalansága. A dél-európai országokban a legmelegebb nyári hónapok elviselhetetlenné válnak, a turisták inkább észak, mintsem dél felé mozognak - egy másik nemzetközi kutatás szerint tehát jól járhat(na) akár a Balaton is, ha ki nem száradna... A téli utazások is változni fognak a következő évszázadban, akár már 2030-ra az Alpokban a jelenlegi 2500-2800 méterről 4000 méter fölé emelkedik a hóhatár, drámaian csökkenhet tehát a síelésre alkalmas lejtők száma. Árvíz- és aszályveszély egyszerre - ez vár Magyarországra, lévén, hogy az előrejelzések szerint nő majd a hőségriadós napok száma, a telek azonban csapadékosabbak lesznek. jednek, mint a tuberkulózis. A fogyasztói életstílus már nem tartható fenn. Miközben a kormányzó elit bebiztosította a jövőjét, a népesség többi része még olyan alapvető létszükségleti cikkekben is hiányt szenved, mint a víz, az élelmiszer és a lakhatás. Részben a szélsőséges klímaváltozás miatt, a legtöbb ember élelmiszerhiánnyal szembesül, a kormány pedig (helyi és nemzeti szinten is) már nem tudja kezelni a válságokat, mert a mezőgazdaság is összeomlik. Kénytelenek változtatni a termelési és fogyasztási szokásokon, ami országos káoszhoz vezet...” Rajtunk is múlik... Fónai Imre „Van egy álmom” Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu A z álmok már csak olyanok, hogy szertefoszlanák, ha előbb nem, valósággá válásuk pillanatában. Ezt állítja Somos László kaposfői plébános, aki tizenéve működtet egy nem akármilyen eredményeket felmutató tanodát. Nekem vannak álmaim. S remélem ezek többsége olyan, mint az álmok általában, egyszer szertefoszlanák... Mert hát sokszor annyira kevés kellene hozzá. Mondjuk például az, hogy azok, akik a tanodák pénzeiről döntenek, s látják is szükségét a tanodahálózat bővítésének, jöjjenek már le egyszer vidékre, s ha már itt vannak, lássanak is. Például azt, hogy mi mindenre képes egy kis, kaposfői tanoda. Ahova nagyjából átlagosan félszáz gyerek jár a kaposfői iskolából, hat-hét faluból. S ahol minden évben már nyáron átbeszélik a pedagóguA kaposfői tanodában minden jó válaszért kaposfői dollár jár, amiből vásárolhatnak, be- tehetik a bankba, spórolhatnak a gyerekek. sokkal, kik járnak majd hozzájuk, s augusztus végén családlátogatásra is elmennek a gyerekekhez és szüleikhez. Tanév közben aztán minden délután megírják a gyerekek a leckét másnapra, meg játszva tanulnak. S ahol minden jó válaszért kaposfői dollár jár, amiből vásárolhatnak, bete- hetik a bankba, spórolhatnak a gyerekek. így tehát azt hiszik, hogy játszanak, ezt nagyon élvezik, közben nem törik szét a házat, s persze nem utolsó sorban tanulnak, mondjuk például Adyt. Szóval jó volna, ha mind több helyen foszlana szerte az álmom arról, hogy a gyerek nem veri szét a házat. Mert akkor alighanem egy másik álom is semmivé válna: emberként kerülhetnének ki gyerekek olyan helyekről, amilyenekről első látásra ez elképzelhetetlen lett volna. Sármellék: újabb légi kapcsolat Moszkvával SÁRMELLÉK Ismét közlekednek menetrend szerinti repülőgépek Sármellék és Moszkva között: az újraindulás nyomán több mint kétezer utassal emelkedik a reptér forgalma. A zalai légikötőben landoló első Boeing 737-es tele volt, 126 utast szállított. Bő másfél év kihagyás után újra menetrend szerint közlekedő járatokat vehetnek igénybe az utazók. A vnukovói reptéren szállt fel a gép, s a Hévíz-Bala- ton Airportra érkezett: novemberig 18 hétvégén fogadnak e'gy-egy repülőt. Benkő Attila, a társaság ügyvezetője lapunknak elmondta: az ideérkezők jórésze egy hetet tölt el a térségben, de akadnak olyanok is, akik kettő-, vagy három hétig maradnak. A turisták érkezésével jócskán nő a vendégéjszakák száma, s a szakember azzal számol, hogy később tovább emelkedik a forgalom. A sármelléki reptéren tavaly 22 021 utast regisztráltak, idén legalább 25 ezerrel számolnak, a növekedésben az orosz járatok is szerepet játszanak. Ezzel együtt a repteret használó magán- és sportrepülőgépek száma is emelkedett, s egyre több VIP-vendég veszi igénybe a sármelléki repteret. így a zamárdi Balaton Sound több sztárja is ide érkezett, a neves előadókon kívül a kísérőcsapatok is velük tartottak. Harsányi Miklós Az orosz UTair légitársaság gépe érkezik a sármelléki repülőtérre i
