Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám

A legnagyobb médiafigyelmet kapott eltűnt gyerekek 2016. JÚLIUS 10., VASÁRNAP SZTORI £ SZATHMÁRY NIKOLETT 1998. január 14- én néptáncom­ról indult haza az akkor hét és fél éves kislány Gyu­lán. Egy ideig együtt sétált a he­lyi gyermekorvossal, majd elvál­tak útjaik, Niki innen már csak pár száz méterre lakott. Niki hol­testét három év múlva nádvágók találták meg Gyula határában. A gyilkos azóta sem került elő. Május 25-e az eltűnt gyermekek világnapja, ekkor rendezik meg az „Ezer Lámpás Éjszakája” programot TILL TAMÁS A kisfiú 2000 májusában, ak­kor 11 évesen tűnt el, az egyet­len nyom, ami maradt utána, sérült biciklije volt, amelyen azonban nem volt értékelhető nyom. Az elmúlt 16 évben töb­ben több helyen látni vélték az eltűnt fiút, de csak egy nyom látszott hihetőnek évekkel az eltűnés után. STREHÓ GERGŐ 2006. február 11- én, este fél 10 kö­rül tűnt el nyom­talanul az akkor 16 éves focista I fiú. Osztálytársá­val szórakozni indult, de a szóra­kozóhelyre még nem lehetett be­menni, ezért Gergő hazaindult. Barátja az Árpád híd budai hídfő­jénél látta utoljára. Hiába keres­ték. Hat évvel később bűncselek­mény gyanúja merült föl. Évről évre nő az eltűnt gyere­kek, fiatalok száma Magyar- országon. Bár nagy többsé­gük pár nap alatt előkerül, egyre gyakrabban válnak bűn- cselekmény áldozataivá. Fábos Erika ELTŰNTNEK NYILVÁNÍTVA 1987. december 23-án Budapes­ten, a VII. kerületi Halló bár elől nyomtalanul eltűnt a két hóna­pos Renáta. Édesanyja a hely mosdójába ugrott be, a gyere­ket addig kint hagyta a babako­csiban az utcán. Az eltűnt kislá­nyért nem kértek pénzt, a holt­teste sem került elő, így a gyerek­re hiába vágyó nőket ellenőrizte a hatóság, így jutottak el R Lász- lónéhoz, aki mániákusan szere­tett volna gyereket. Aznap szin­tén a Halló bár mosdójába tért be, a vécés néni azt hitte, ő hagy­ta az utcán a babako­csis gyereket, és ezt szóvá tette. Ekkor döntött úgy, hogy el­viszi a gyereket, aki végül 1988. október 12-én került vissza valódi szüle­ihez. Ehhez hasonló, klasszikus gyermekrablás azóta sem tör­tént Magyarországon, hiába jár­ja be a közösségi médiát egy-egy ijesztő történet. Az elmúlt évek­ben azonban folyamatosan növe­kedett a rendőrségen bejelentett eltűnéses esetek száma. Tavaly közel 17 ezer ember eltű­nését regisztrálták Magyaror­szágon, közülük 14 ezren voltak kiskorúak. Az eltűnések egy kis része származik abból, hogy egy váláskor elmérgesedett helyzet miatt valamelyik szülő viszi is­meretlen helyre a gyereket, va­káció idején a családból is köny- nyebben csellengenek el a gyere­kek, de az eltűnések döntő részé­ben - 80 százalékában - olyan esetekről van szó, amikor a fia­talkorúak valamilyen gyermek- védelmi intézetből szöknek el. „Ezek a statisztikák összesí­tő jellegűek, tehát nem arról van szó, hogy 14 ezer gyerek tűnik el egy év alatt, hanem inkább ar­ról, hogy van 1500-2000 olyan gyerek, aki rendszeresen szö­kik, vagyis alighogy megtalálja őket a rendőrség, az első adandó alkalommal újból elindul világ­gá - mondta Topa Zoltán, a Nem­zeti Bűnmegelőzé­si Tanács Titkársá­gának főelőadója. - Ezeknek a fiatalok­nak egy része azért tűnik el, mert rossz társaságba keveredik, másik ré­sze pedig szeretetet, kapaszko­dót, közösséget keres, amikor el­indul. Jellemző, hogy ezt a fajta lelki igényt sokan kihasználják. Nem egy olyan eset fordul elő, hogy gyermekotthonból szerel­met hazudva csalnak el lányo­kat, akiket később prostitúcióra Vannak, akik rendszeresen elszöknek kényszerítenek. Előfordult olyan eset is, amikor egy férfi több 16 év körüli lányt csábítgatott ma­gához márkás ruhákkal, ajándé­kokkal, akiket aztán rávett arra is, hogy pénzért árulják a tes­tüket. A lányok közül mégsem vallott senki ellene, mivel nem is érezték magukat áldozatnak. Végre figyeltek rájuk, lakhatást, ajándékokat kaptak, pénzhez ju­tottak, és nem is mérlegelték, hogy nekik ezért mit kellett ten­niük.” Ezek közül a fiatal lányok kö­zül többet külföldről hozott ha­za a rendőrség. Felnőtt „szerel­mük” azt hazudta nekik, hogy nyaralni mennek, de gyorsan kiderült, hogy egész más ok­ból vitték őket Spanyolországba vagy Svájcba. Az eltűnt fiatalkorúak több­sége 14-18 év közötti, és legtöb­ben a fővárosból „mennek világ­gá”. A kétségbeesett vagy dacos kamaszok egy ilyen helyzetben vagy egy ilyen eset után köny- nyen belesodródhatnak bűncse­lekményekbe, veszélyes helyze­tekbe, ezért fontos mielőbb tisz­tázni azt, hogy miért szöktek el otthonról. „Nagyon fontos, hogy ha egy gyerek nincs otthon a megbe­szélt időpontban, nem ér haza egy bulizásból, vagy nem megy haza éjszakára, a szülő minél előbb kezdjen aggódni és keres­ni az okát, hogy miért nincs ott­hon” - mondta Topa Zoltán. - „Az eseteknek szerencsére csak kisebb részében történik na­gyobb baj. Sem az emberrablás, sem a fogvatartás nem jellem­ző bűncselekmény hazánkban. A magukat felnőttnek tartó, de még gyerekésszel gondolkodó fiatalok azonban gyorsan keve­redhetnek veszélyes helyzetbe. Minél többet tudnak a szülők arról, hogy mi lehet az indítéka a szökésnek, annál gyorsabban meg lehet őket találni. Az esetek többségében egy ilyen csellen­gés után az derül ki, hogy nem volt otthon megfelelő a kommu­nikáció. Van, hogy a szülők is értetlenül állnak az eset előtt, mert azt gondolják, hogy min­dent megadtak a gyereküknek, miközben éppen a változóban lé­vő lelkére nem figyeltek eléggé. Ha egy gyerek viselkedése más lesz, agresszívebb, titkolódzóbb lesz, vagy változik a baráti tár­sasága, érdemes keresni az okát, hogy mi okozza a változást.” Topa Zoltán, azt mondja, fon­tos az elővigyázatosság. Ameny- nyiben elmegy otthonról a gye­rek, legyen nála mindig feltöltött telefon és fényképes okmány. Fontos, hogy minél előbb keresni kezdjék a csellengő gyerekeket NYÁRON KÖNNYEBB VILÁGGÁ MENNI A virtuális valóság térnyerésével az életünk minden területe megváltozik egyik pillanatról a másikra Virtuális világ: a jövő itt van, és sose lesz vége A VR-szemüveget felhelyezi az ember a fejére, berakja a mobiltelefonját elé és indul a vitruális térbe VIRTUÁLIS VILÁG Ami eddig ígé­ret volt, az mára valósággá vált, 2016 tényleg a virtuális valóság (VR) éve lett. A hazai boltok­ban is kapható a VR-szemüveg, amely létező és nem létező vilá­gokba kalauzolhat bárkit úgy, hogy közben fel sem kell állnia a fotelből. A VR-szemüveget felhelyezi az ember a fejére, be­rakja a mobiltelefonját a szem­üveg elé, és ha le van töltve a ma már néhány száz forinttól sok ezer forintig megvásárol­ható program, film vagy játék, akkor semmi nem menti meg attól a bátor vállalkozót, hogy egy kicsit belépjen a virtuális valóságba. Mint minden a világon, a virtuális valóság is alapvető­en kétféle. Egyrészt van egy olyan irányzat, amelyet hiper- realizmusnak hívhatunk. Kép­zeljük el, hogy valamilyen táj vagy szituáció a lehető legélet- hűbben jelenik meg a szemünk előtt. Megtehetjük, hogy a fote­lunkban ülve kirándulhatunk a világ nagyvárosaiban, ha ép­pen erre van igényünk. Elme­hetünk a halpiacra, vagy kiül­hetünk a tengerpartra naple­mentét nézni, persze csak 3 di­menziós filmen. Az érdekessé­ge viszont, hogy mint a valóság­ban, ha oldalra fordulunk, ak­kor oldalsó dolgokat láthatunk. Ha éppen ejtőernyővel ugrunk ki egy gépből, akkor a felhők fe­lett zuhanhatunk le a mélybe. Nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy belássuk: szédítő élmények ezek. Az ember meg­kapaszkodik a fotelban, ami­kor először megéli. Ha mondjuk versenyautót vezetünk, akár a fejünket forgatva irányíthatjuk a járgányt. Ez volt az a pont, amikor lapunk újságírója szin­te gyerekként veszett bele a versenyautóval száguldás örö­mébe. Gyakorlatilag a letölthe­tő filmek mennyisége, amely napról napra növekszik persze, szab csak határt vágyainknak. A másik irányzat éppen el­lentétes ezzel. Itt nem a valósá­got akarják minél pontosabban leképezni, hanem új valóságot teremtenek. Csodálatos vagy éppen förtelmes világot, nem létező lényeket, vagy létező lé­nyeket alakítanak át kisebbé vagy nagyobbá. Itt aztán meg­elevenedik álmaink világa, vagy éppen a fantasyfilmekbe kerülhetünk bele, de úgy kell ezt elképzelni, hogy tényleg benne vagyunk, mert mellet­tünk és mögöttünk is van va­lami. Győzzön csak hátranézni az ember. Bár az is igaz, hogy néha jobb nem is hátranézni majd, mert akkor elveszik az ember, vagy sóbálvánnyá vál­hat az ijedtségtől. Persze az ember félni is szeret egy kicsit, úgyhogy úgyis hátranéz majd. Tulajdonképpen csak a képze­let szab határt a lehetőségek­nek, és a letölthető programok, filmek, játékok mennyisége és minősége. Mármint ami a lát­ványvilágot illeti. Mert ebben a virtuális valóság­ban is van giccs és művészet egyaránt. Aki lett már rosz- szul 3D-s mozi­ban a film hatásá­ra, az el tudja képzelni, hogy ez a VR-szemüveg is veszélyes lehet az egészségre, ha vala­ki nem mértékkel használja. A szakértők már a kezdetektől arra figyelmeztetnek, hogy ne­héz lesz tartani a mértéket, de elengedhetetlen. A valós világban érzékszer­veink szinkronban vannak egymással. A beérkező inge­reket testünk és agyunk ké­pes kezelni, ám megzavarodik az elménk, ha érzékszerveink egymásnak ellentmondó dol­gokat tapasztalnak. A virtuá­lis valóságot lehetővé tevő esz­közöket éppen ezért szakaszo­san kell használni. Tanácsos félóránként 10-15 percnyi szü­netet közbeiktatni. Nagyon fon­tos, hogy nem javasolt virtuális valóságba bújni, ha fáradt, be­teg, stresszes, részeg vagy más­napos az ember. Már ma is ismert jelenség a GTP, az­az a Game Trans­fer Phenomena. Ha valaki sokat játszik számítógépes játékon, előfor­dulhat, hogy a játékok elemei át­szivárognak a valóságba. Ilyen, amikor valaki pixelesebben lát tárgyakat, a játékban hallható hangokat hallja a valós életben is, vagy úgy reagál bizonyos in­gerekre, mint ahogy a játékok­ban szokott. Mindez a veszély a VR-szemüveg túlzott haszná­latakor is fennáll. Nem bonyo­lult a megoldás, csak nehéz, ha benne van az ember: le kell tud­ni rakni. Csejk Miklós Aki kísérteti céllal két napon át nem vette le a szemüveget Egyhuzamban 48 órát töltött a HTC Vive headsetje alatt Tho­mas Wiedemann, az A MAZE Festival alapítója idén január­ban. Elmondása szerint nem tapasztalt fizikai problémá­kat, nem égtek a szemei, nem volt hányingere, sem fejfájása, ellenben a 25. órában olyan pánikroham jött rá, amely mi­att majdnem leállította a kí­sérletet. Főként folyékony hal­mazállapotú ételeket evett, sok vizet és teát fogyasztott, mindemellett csokoládét és banánt vett magához, vala­mint emésztést lassító gyógy­szert szedett. Tanácsos néha egy kis szünet...

Next

/
Thumbnails
Contents