Somogyi Hírlap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-09 / 160. szám

2016. JÚLIUS 9., SZOMBAT ► Folytatás az 1. oldalról ZAMÁRDI Sztárfellépők és híres­ségek, sörözők és koktélozók, bevadulós és szolidan táncolok, extrémek és visszafogottak, sze­xisek és félénkebbek, magyarok és külföldiek. Az idei Balaton Soundon az ellentétek jól meg­férnek egymással. A néhány perces kötélpályás siklás négyezer, a nagyszínpad melletti daruról leugrás tizen­ötezer, az óriáskerék kétezer fo­rintba kerül. És akkor még nem beszéltünk a gazdag ital- és étel- választék árairól. Az árak per­sze csak a magyar pénztárcák­nak húzósak. Ez a második Balaton Sound- om, de imádom ezt a helyet: az embereket, a bulikat, a társasá­got, és tényleg igaz a mondás, hogy a magyar nők a legszeb­bek - mondja a holland Stefan csütörtök este, aki három barát­jával együtt érkezett és benne vannak a legextrémebb szóra­kozásokban is. - Azért is szere­tem Magyarországot, mert egy­részt itt van ez a csodaszép Bala­ton, másrészt meg nagyon olcsó. Ez az 5-6 euró egy koktélért iga­zán nem túl sok, és az íze is jó. Az idei Balaton Sound külföldi vendégeinek aránya óvatos becs­lések szerint is megközelíti az öt­ven százalékot. Elsősorban bel­gák és hollandok, illetve néme­tek, osztrákok, csehek, szlovákok, franciák és még norvég fiatalok is buliznak a Balaton partján. A szervezők közleményben hívták fel figyelmet a belépők­kel való visszaélésekre. A gyor­san gyűlő szemetet folyamato­san az önkéntesek gyűjtik, a rendre biztonságiak figyelnek. A „festipay” kártya, mint egyet­len használható fizetőeszköz ki­váltásánál 500 forintos díjat fize­tünk ezért. Jeki G. a lányok helyesek A nagy töreki ellazulás, avagy svéd bankárt kerestünk a jógázók között Még több a kutya, több a gyerek, egészen kicsik is, kevesebb a bü­fésátor és rendőrből is jóval ke­vesebbet látunk a tavalyinál - ez már a második Samsara, a mo­dern hippik fesztiválja Siófok tö­reki városrészében, annak is egy eldugott szegletében, egy olyan magánterületen, melyen belül akad erdő, rét, tó, domb és völgy egyaránt. Több ezer jógázni, ella­zulni vágyót várnak vasárnap es­tig, tudjuk meg Tamás Lóránt bir­tokgazdától, s azt is, hogy az ér­kezők nyolcvan százaléka kül­földi (különösen sok a holland és a skandináv), napijegyet idén sem lehet venni, mert „ez még­iscsak egy afféle zárt közösség, bámészkodókra nincs szükség, azok szét tudnák verni az intim jellegét”, magyarázza. Való igaz, ez nem „az” a feszti­vál, itt nincsenek harsány hirde­tések, sőt, valójában semmilyen sincsen, ide nem jött különvo­nat és az itteni közönség nem ra­bolja le a siófoki Tescót délután­ra, az azonban különösen ne­héz feladat volna, hogy kiválasz- szuk a jógázók, a „lazulós” zené­re lágyan vonaglók, a zsonglőr­ködök és kötéltáncosok közül, hogy melyik például a svéd ban­kár, merthogy miért pont az ne akadna... És sok-sok szabad tér két ember között, a színpad mö­gött már nem dübörög a fülünk­be a zene, az erdő sötétjében sej­telmes fények, függőágyak, a Ti­los Rádió színpada előtt kisebb tömeg várja törökülésben a fel­lépőket. Mire beáll a teljes sötét (senki ne vállalkozzon rá, hogy zseblámpa nélkül indul megke­resni a kocsiját a félig levágott gabona helyén kialakított parko­lóban!), jöhetnek a tűzzsongiő- rök, így kerek az éj Törekiben, így teljes az ellazulás, teljesen meg­értem a svéd bankárt és a többi­eket, csak egy, a Samsarán elő­szörjáró fotós csodálkozik rá az árakra (600 az ásványvíz, 750- 900 a korsó sör), a „természet­közeli” zuhanyzóra (öntözőkan­nából zúdul a víz a fejre), mond­ván, „mit szól ehhez az Ántsz”, lám, a rendőrség is visszavett a tavalyi nagy drogkereső nekibuz­dulás után, mára az is nyilvánva­ló, hogy Töreki nem Ozora... F. I. MEGYEI KÖRKÉP 3 Drága dirijeink Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu M áig feldereng néha, milyen kedves is volt, amikor „igi bá”- mert nem túl nagy leleményességgel ez ragadt rajta a kisvárosi diáknyelvben - egy barátságos kokit nyomott el csaknem kopaszra nyíratott nyolcadikos kobakomon, hogy a ballagó társaim ne kövessék már a példám, ha lehet. Attól tartott ugyanis, hogy szélsőséges eszmék kerülgettek eredményesen, de ugyanitt kiemelte: jogom van hülyének lenni. Ebben a gesztus­ban minden szeretet megvolt, s bár nem voltam az általa taní­tott kémia nagy stréberje, tudtam: egész egyszerűen félt. Egyér­telmű volt, hogy ezután legalább öt évig nem megyek fodrászhoz. Ugyanezt a tiszteletet és szeretet kaptam meg pár esztendővel ké­sőbb, amikor a gimnáziumi évnyitó után néhányan úgy gondol­tuk, hogy a tiltott diákdohányzás terén is meg kell nyitni az évet, s „A dirink” - őt így neveztük - rajta kapta az udvar árnyékos szeg­letében füstbe burkolózó kompániánk. Irodájában kötöttünk ki, stílszerűen rágyújtott (akkor még lehetett, neki), s bár ma­gyar irodalom volt a szakte­rülete, olyan biológiai előadást kaptunk a dohányzás káros hatásairól, mint addig soha. Természetesen nem szoktunk le, de pár nappal később az ellenőrzőbe írt figyelmeztetés szülői aláírását bemutatva ránk mosolygott, s éreztünk hallgatólagos barátságot kötöttünk, talán egy életre. Szerencsére mindkettőjük már a boldog nyugdíjas években nézi elképedve, micsoda meg­aláztatást kell elszenvedni az aktív kollégáknak minden egyes nap amióta elvesztették az iskolák önállóságát. Nem hiszem, hogy bármelyikük belement volna, hogy még vagyonnyilatkoza­tot is kell tenniük nem éppen tehermentes munkájuk miatt, mert egy valahol megszült utasítás ma erre kényszerít minden iskola- igazgatót és helyettest. Legutóbb még a leírt foglalt harminc na­pos határidőt is két napra akarták redukálni, de legalább annyi volt Klebelsberg Intézményfenntartóban, hogy a saját szabályaik - szerint, augusztus végéig meghosszabbították a leadást. Azt nem tudni, az emberminisztériumban vajon ugyanolyan nagyvonalú­an kezelik a teljesen értelmetlennek tűnő, kicsinyes zsebben tur- kálást, mit ahogyan választott képviselőnk bánnak a sajátjukkal, de az egészen bizonyos, hogy az iskolaigazgatók a tanárok mellett minden tiszteletünket megérdemelnek. Mert mindezek ellenére vannak iskoláink. Még. Értelmetlennek tűnik a kicsinyes zsebben turkálás Letétben a pénz, fizetett a Homatech ►Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR A cégnek négyzet- méterenként 1800 forintért adta el a város a területet: a 8,3 hek­tár 150,2 millió forint plusz áfá­ba került. A városháza sajtóosztálya sze­rint ugyanakkor Szita Károly polgármester arról tájékoztatta a beruházó cég vezérigazgató­ját, István Gábort, hogy miután a Kaposvári Törvényszék ko­rábban hitelesítette a feldolgozó kapcsán kezdeményezett helyi népszavazási kérelem kérdését, és ennek nyomán a referendum kiírásához szükséges aláírások gyűjtése jelenleg is folyik, a bi­zonytalan jogi helyzet miatt a polgármester a teljesített vétel­árat bírósági letétbe helyezi. A népszavazási kezdeménye­zéssel kapcsolatos aláírásgyűj­tés során egy héttel a határ­idő előtt tizenháromezer szig­nó már beérkezett a szervezők­höz, s még nagyjából nyolcezer aláírásnyi ív van kint az akti­vistáknál. A referendum kiírá­sához a kaposvári választók negyedének, nagyjából 13 500 helybélinek a támogatása szük­séges. A Kapos-t hírblog infor­mációi szerint amúgy az önkor­mányzat is megrendelt egy köz­vélemény-kutatást az gumiab­roncs-feldolgozóról, s az első hí­rek szerint óriási az üzem eluta­sítottsága a városban. A. V. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS El W ES a gumiégetö ellen! KAPOSVÁR,2016 Tisztelt kaposvári polgárok! Célegyenesben az aláírásgyűjtés, amelyet a gumihulladék-feldolgozó elleni népszavazás érdekében indított a helyi ellenzék és a velük összefogó civil mozgalom! Ezúttal nem mások fognak dönteni a fejünk felett! Szavazhatunk arról, hogy akarunk-e környezetszennyezést, egészségkárosodást magunknak és a jövő nemzedékeknek! Ennek érdekében minden támogatásra szükség van! Kérjük, keresse fel aláírás­gyűjtő pontjainkat, keresse aktivistáinkat, vagy jelezze szándékát elérhetőségeinken: Belvárosi gyűjtőpont, Bajcsy-Zsilinszky u. 24. (volt Erste Bank) facebook.com/nemakaposvarigumiegetore/ nemagumiegetore@gmail.com ■» ?»■ t 4 A * 1

Next

/
Thumbnails
Contents