Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-06 / 131. szám

2016. JÚNIUS 6., HÉTFŐ Tizenegy év után újra Kaposvár a döntő házigazdája Csecsemőgondozás: felkészült diákok ► Folytatás az 1. oldalról KAPOSVÁR Tizenhat általános iskolai, s tizenhárom közép­iskolai, összesen huszonkilenc csapat mérte össze a tudását a csecsemő- és kisdedgondozás területén elméleti, gyakorlati és kreatív feladatok megoldá­sával a Kaposvári Szakképzé­si Centrum Szigeti-Gyula Já­nos Egészségügyi Szakképző Iskolájában.- A Magyar Vöröskereszt alaptevékenységei közt szere­pel az egészségmegőrzés, s az egészségnevelés - ennek a leg­jobb módja az, ha gyermek­korban, ifjúkorban szánunk rá minél több időt, s minél já­tékosabb formában történik ez - válaszolta lapunk kérdésére Kardos István, a Magyar Vö­röskereszt főigazgatója. - Fon­tos hagyományként tekintünk a versenyre, hiszen az isko­lák komoly szakmai tudást is átadnak általa a gyermekek­nek. Nagyon szép környezet­ben van erre lehetőség Kapos­váron, a felújított iskola méltó helyszíne az országos döntő­nek. Ha valaki ma azzal az elő­ítélettel él, hogy a mai fiatalo­kat nem érdeklik az ilyen té­mák, én ezt meg tudom cáfol­ni, akár a versenyen részt ve­vő lelkes fiatalok kapcsán is. Példaértékű a fiú versenyzők jelenléte is, hisz ez nem csak az anyukáknak szól, hanem a csecsemőgondozásról mind­azoknak, akik érdeklődnek, vagy a későbbiekben anyaság­ra, apaságra készülnek.- Nagyon örülünk, hogy az idén ismét hozzánk jöttek a csapatok - úgy gondolom, hogy ez a város életében is fel­frissülést jelent - mondta Sóto- nyi Tiborné, a Somogy Megyei Vöröskereszt igazgatója. - Ré­gebben is képviseltették magu­kat a lányok mellett fiúk a ver­senyen, örvendetes számunk­ra, hogy az idén is így volt - mondta.- Összesen tizenhat, tíz szakmai és hat pihenő jellegű állomáson kellett teljesíteniük a fiataloknak - mesélte Vára- di Mariann, a Magyar Vörös­kereszt Országos Igazgatóság egészségfejlesztési szakmai vezetője, a verseny egyik fele­lős szervezője. A fiatalok a Vöröskeresztről szóló szakmai totót töltöttek ki, az ÁNTSZ munkatársai is ösz- szeállítottak feladatokat, s volt egy, a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság által felállí­tott állomás is. A szakmai ál­lomásokon sem maradtak el a totók, melyek a gyermek- gondozásról, ápolásról, szülő­vé válásra való felkészülésnél fontos szempontokról szóltak. Voltak kreatív pon­tok, amikor ma­nuálisan, tevő­legesen kel­lett ábrázolni a versenyfel­adatot, a szak­mai állomáso­kon . például láz­csillapítást, fürde tést, anyatejes táp­lálás jelentőségét, sétához előké­szítést, csecse­mő-újraélesztést kellett a felada­tok során megol­dani. - Minden olyan szempon­tot próbáltunk figyelembe ven­ni, mely a téma­köröknél elengedhetetlen - így Váradi Mariann. - A Vöröske­reszt törekvései közt szerepel, hogy a fiatalokat a családi élet­re, a családi biztonságra, s an­nak a környezetnek a kialakí­tására neveljük.- A lányok és a fiúk maguk­kal viszik a tanultakat későb­bi családi életükbe is - a gyer­meknevelés is két emberen múlik, egy anyán, s egy apán - köszöntötte Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületé­nek elnöke a fiatalokat a díját­adó ünnepségen.- Nagy megtiszteltetés a ver­seny az iskolának - így Veiger Katalin, a Kaposvári Szakkép­zési Centrum Szigeti-Gyula Já­nos Egészségügyi Szakképző Iskolájának igazgatója. Hozzá­tette, 2013-ban az iskola csa­pata második lett az országos versenyen Nyíregyházán, bár ezúttal más somogyi iskolák képviselték a megyét.- Olyan gyakorlati tu­dást szereztek a fia­talok, melyet, ha most nem is feltét­lenül sikerült al­kalmazni a ver­seny során, a ké­sőbbi családi élet­ben feltétlenül hasznosítani tud­nak - értékelt Só- tonyi Tiborné a díj­átadó ünnepségen Hetedik helyen zártak a somogyiak- A szakmai feladatok közül a Vöröskeresztes totó volt a legérdekesebb számunkra - mondta a tizenhárom ifjúsági csapatból hetedik helyen vég­zett csapata nevében Balog Bernadett, a Kaposvári Gya­korló Általános Iskola és Gim­názium tizedik osztályos tanu­lója, akit társaival Illés Beáta védőnő készített fel a verseny­re. A kisebbeknél tizenhat csa­patból a tizennegyedik helyen végeztek a somogyiak, a ber- zencei Kavulák János Általá­nos Iskola. Mindkét kategóriá­ban Vas megyei iskola szerez­te meg az első helyet. MEGYEI KÖRKÉP 3 Hozzájárulás Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu icsoda az állam és honnap van pénze? Az állam mi vagyunk és tőlünk. Államosítják az iskolát, az állam hozzájárulást (va­lójában adót, de így szebben hangzik) szed az önkormány­zatoktól a költségekre. Államosítják a szemétszállítást és az új kukaholding rögvest el is kéri az önkormányzati tulajdo­nú szolgáltató bevételének egyötödét a költségeire, hozzájá­rulásként. S az önkormányzat természetesen a helyi polgá­rok által befizetett adóból csippenti le a fizetendőket. De máris itt a legújabb, a turisztikai hozzájárulás terve, amit a turizmus fejlesztésére fordítana az új állami turiz­musirányító szervezet. A Világgazdaság azt írja, hogy egy­fajta alku része ez annak fejében, hogy jövőre 18,2018-tól öt százalékra csökken az ételáfa, és „egyes, nevesebb étterem­tulajdonosok” cserében vállalták ezen új extrateher fizeté­sét. A turizmusfejlesztési hozzájárulás a lap szerint kilenc százalék lehet. Kérdés persze, hogy minek a kilenc száza­lékét kell befizetni és hogy milyen kört érint; csak az éttermeseket, vagy a szál­lodásokat is, netán az üdü­lőhelyen sütő péket és ott ténykedő autószerelőt is, el­végre ha különböző mérték­ben is, de ők is részesednek a turizmusból. Hoffmann Henrik, a bala­toni turizmus-szövetség elnöke szerint az ausztriai Karint- hia vállalkozásai a saját tartományuk régiós TDM-szerve- zetének fizetnek hasonló hozzájárulást, és sokan önként a megállapított mértékűnél is többet. Mi még - tette hozzá Hoffmann - nem tartunk itt gondolkodásban, nálunk még az államnak kell ezt felülről bevezetni, ha úgy tetszik, ránk erőltetni. Az állam, „aki” ugye mi magunk vagyunk, vagy ahogyan Kukorelly Endre író szokta mondani, mi, választópolgárok vagyunk a haza, a népfenség, a végrehajtó hatalmat bir­toklók pedig a köz szolgái. Megbízzuk őket, hogy intézzék helyettünk az ügyeinket, tehát nem elöljárókat, néptribu- nokat választunk magunk fölé. Igaz, Kukorelly ezzel a ko­rát megelőző szemlélettel nem is bírt ki sokat a parlament padsoraiban, Schiffer Andrásnál is sokkal előbb fölismer­te, hogy egyelőre nem lehet más a politika. Az állam mi va­gyunk és tőlünk van a pénze. Versenyek: összeköti a tehetséges fiatalokat a muzsika KAPOSVÁR-SZÉKESFEHÉRVÁR Kerekesné Pytel Anna, a Ze­nekedvelők Egyesületének művészeti vezetőjét szívesen hívják zenei rendezvéynek, versenyek zsűrijébe. A kapos­vári énektanár volt az Ének­lő ifjúság rendezvénysorozat balatonfüredi fordulójában a zsűri elnöke. Aztán néhány nap múlva a székesfehérvári Alba Regia nemzetközi talál­kozón vezette a bíráló bizott­ságot.- Öröm látni, hogy ilyen sok tehetséges fiatal vállalja a szereplést, és komolyén fel­készülnek a megméretteté­sekre - mondta lapunknak. - A muzsika hihetetlen örö­met és feltöltődést ad a legfia­talabb korosztálynak is. Dön­tő, hogy minél szélesebb kör­ben ismerjék meg, és éljék át ezt a csodálatos érzést. Jó tud­ni, hogy Somogybán is nagy rajongótábora van a komoly­zenének. Harsányi M. Nagyatád 1475-ben kapott először városi rangot, és tarthatott vásárt Időutazás Mátyás király udvarába Bátor hölgyek csaptak össze a nyeregben NAGYATÁD Lovas lovagi torna, íjász bemutató, mesék és le­gendák területe, lakomaudvar, népi játszótér, varázslás és bo­szorkányság. A reneszánsz kor­ba csöppent a hétvégén, aki a Nagyatádi Kulturális Központ és a Nagyatád-Rinyamente Tu­risztikai Egyesület Atádi Soka- dalom című vásárába látogatott.- Nagyatád 1475-ben ka­pott először városi rangot, ami­kor Mátyás király vásártartási joggal ruházta fel: ez ihlette a rendezvény létrejöttét - mond­ta Pünkösd Márton a központ igazgatója. - A vásár lehetősé­get nyújt rá, hogy betekintést nyerjünk a Mátyás király ko­rabeli élet mindennapjaiba, íze­lítőt kaphatunk a kor hangula­tából, amit korhű ruhákkal, re­neszánsz ízekkel, népi játékok­kal elevenítünk fel. Mindezt a központ szolgáltatásaihoz iga­zítottuk. A korabeli fegyvereket szin­te bárki kipróbálhatta, miköz­ben a Csillagtanya lovas höl­gyei csaptak össze kardokkal és dárdákkal. A hadapródok hét próbáján a gólyalábat, dió- törőt, kézműveskedést, íjásza­tot, várépítést, hordólovaglást és lándzsadobást kellett az if­jaknak teljesíteni. A legjobb öt­ven próbázó különleges, rene­szánsz ruhát kapott és ünne­pélyesen apróddá avatták őket a színpadon. A Banya tanyán a boszorkány kedvencei vará­zsolták el a látogatókat: feke­te kakas, varjú, kígyók, béka és egy hat kilogrammos boa. Utóbbit a bátrabbak a nyakuk­ba vehették. Rezván Nikolett „ügyeletes boszorka” szerint a legtöbben felemásan állnak a kígyókhoz, de akadt már olyan találkozása is, ahol a látoga­tó a fóbiáját győzte Szultán, a boa megsimogatásával. Ugyan­itt Rezván Vera a jóslásról gon­doskodott. Ahogy elmondta, a cigány kártya egy másik di­menzióból szállítja neki az in­formációkat, és az emberek na­gyon szeretnék tudni a jövőjü­ket. Az reneszánsz a megúju­lást, fejlődést jelentette és je­lenti - hangsúlyozta kérdé­sünkre Ormai István polgár- mester. - Ezt a nyitottságot, to­vábbfejlődést, szellemiséget, az újat és többet akarás remé­nyét visszük tovább. J. G. Korhű öltözetekben táncoltak A mosoly néha kényszeredett...

Next

/
Thumbnails
Contents