Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-30 / 152. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK ...vM & . ,v‘vÚsznak a milliárdok A 2017-es budapesti úszó vb létesítmény és infrastrukturális beruházásainak költségei már a százmilliárd forintot közelítik a korábban tervezett negyven milliárddal szemben. (Napi.hu) SOKAN hangoztatják, hogy itthon minden a fociról szól, és minden pénzt arra költ az állam. Valóban? Gy. Zs. Biztonságosabb közlekedés A padkát javították szerdán a fonyódi úton. Szakemberek egy közel 150 méter hosszú szakaszt tettek rendbe, s hamarosan újabb területet korszerűsítenek. H. IVI. Folytatják a szúnyoggyérítést Elkezdődött az országos szúnyoggyérítési program harmadik hete. Július 3-ig 55 ezer hektáron zajlik a légi gyérítés kémiai-, és 41 ezer hektáron földi kémiai eljárással, biológia módszerrel 1800 hektárt kezelnek a Balaton és a Tisza-tó térségében is. H. NI. A NAV sem fogad ügyfeleket Pénteken a közszolgálati tisztviselők napján a NAV ügyfélszolgálatai is más köz- igazgatási hivatalokhoz hasonlóan zárva tartanak, és nem lesz elérhető telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rendszere, a NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszere sem. A hét többi napján az ügyfélfogadás és az ügyintézés rendje változatlan. A köztisztviselők napja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám- és pénzügyőri, illetve bűnügyi szakterületének munkarendjét nem érinti. NI. K. Biciklitúra a Zuhogóhoz SMCAli A marcali Honvéd NyugáHományúak Klubjának kerékpáros szakosztálya kirándulást szervezett a Marcali Zuhogóhoz. A patakmedernél tüzet raktak és szalonnát is sütöttek. V. E. Családi nap a víztározónál . A marcali víztározónál tartotta családi napját a Marcali az Otthonunk Egyesület. A gyerekeknek játékos sportvetélkedő, a felnőtteket horgász- és főzőverseny várta. A halfogásban Bödő Lajos és ifjabb Gadácsi Norbert volt a legjobb, az ételek közül a vargányás szürke marha lábszárpörkölt nyerte el leginkább a zsűri tetszését. V. E. Tőkére és jogszabályi könnyítésekre lenne szükség Vegetáló kisvállalkozások Vállalkozások számának alakulása Somogybán (%) 9 Társas Önálló Összesen Művészet és szabadidő-4,4 4,5 2,9 Információ, kommunikáció-6 9.8 2,4 Mezőgazdaság 1,5 1,7 1,7 Ingatlanügyek-3,7 0,4-0,2 Tudományos és műszaki tevékenység-4,5 2,3-0,3 Adminisztratív szolgáltatás-4,1 1,3-0,5 Oktatás-3-0,3-0,6 Egészségügyi szolgáltatás-4,4 2-2 Ipar-3,6-1,3-2,5 Kereskedelem-2,8-2,7-2,8 Vendéglátás-5,5-3,2-3,4 Építőipar-8,3-1,2-4,3 Szállítás, raktározás-4,2-5,1-4,8 Pénzügyi szolgáltatás-8,9 _______-JÄ__________ ______-&!______ FORRÁS: KSH/SH-GYŰJTÉS Egy év alatt 0,6 százalékkal csökkent a vállalkozások száma Somogybán a KSH legfrissebb megyei adatai szerint. A 60,4 ezer gazdasági szervezet ötödét jelentő társas cégek közül minden huszonötödik szűnt meg, az egyéniek száma 0,3 percenttel nőtt. A társas vállalkozásoknál közül a kft.-knél 4,1, a bt.-knél 5,1 százalékos a csökkenés. Vas András andras.vas@mediaworks.hu S0M06’ A megyében a cégek közül a legtöbb a kereskedelem, a gépjárműjavítás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki területen tevékenykedik, az önálló vállalkozók többsége a mezőgazdasághoz, a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz kötődött. A legnagyobb visszaesés a pénzügyi szolgáltatásokat végző cégeknél látható egy év alatt, minden tizenkettedik megszűnt, de a szállítással és raktározással foglalkozó, valamint az építőipari vállalkozások száma is erőteljesen csökkent, s kevesebb egészségügyi, ipari, kereskedelmi és vendéglátós cég működik Somogybán, mint az elmúlt esztendő ugyanezen időszakában. Valamelyest nőtt viszont a mezőgazdasági, információval és kommunikációval, illetve művészeti és szabadidős tevékenységgel foglalkozók száma: jellemzően egyéni vállalkozásokból lett több. A megye vállalkozásainak gazdasági erejét jól mutatja, hogy míg az összes hazai cég 3,3 százaléka működik Somogybán, addig a teljes magyar ipari termelésnek csak 1,4, míg az építőiparinak 1,8 százalékát állítják itt elő. Nem véletlen, hogy a megyék rangsorában az egy főre eső ipari termelést nézve Somogy csak Baranyát előzi meg, s a 301 ezer forintos átlagnál a győri vagy a komáromi több mint hatszor magasabb.- Komoly változásokra lenne szükség a vállalkozói szférában, s ezen belül is a mikrovállalkozásoknál - mondta Fa- lussy Lajos, egy mérnökirodát működtető kaposvári egyéni vállalkozó'-, hiszen megfelelő érdekképviselet nélkül éppen a legkisebbek a legkiszolgáltatottabbak. Sokan közülük kényszervállalkozók, ennek megfelelően nincs tőkéjük fejleszteni, vegetálnak, nincs megfelelő piaci hátterük, pedig az alkalmazottaikkal és családtagjaikkal együtt nagyjából 3-3,5 millió emberről beszélünk. A pénzszűke mellett a bonyolult és rendkívül gyorsan Egy főre jutó ipari termelés Megye Ezer forint Győr-Moson-Sopron 1874 Komárom-Esztergom 1840 Fejér 1360 Vas 1272 Bács-Kiskun 985 Heves 956 Jász-Nagykun-Szolnok 898 Borsod-Abaúi-Zemplén 891 Veszprém 650 Tolna 589 Nógrád 480 Zala 461 Pest 431 Budapest 411 Csongrád 367 Hajdú-Bihar 329 Békés 315 Sza bolcs-Szatmá r-Be reg 314 Somogy 301 Baranya 248 FORRÁS: KSH/SH-GYŰJTÉS változó jogszabályi környezet is legkisebb vállalkozások keresztje, leegyszerűsített jogi környezetben sokkal hatékonyabban tudnának működni.- Jellemzően a különféle hatóságok is a mikrovállalkozá- sokat vegzálják - tette hozzá Falussy Lajos -, s a kirótt büntetések nincsenek arányban a bevételeikkel. Más forrást viszont nehezen találnak, hiszen a pályázati előírásokat legtöbbször, éppen a tőkehiány miatt, nem tudják teljesíteni. Kivételt csak a mezőgazdasági vállalkozások jelentenek, melyek a különféle támogatásoknak köszönhetően - valahol amúgy érthetetlen módon - előnyt élveznek. Pedig a többiek helyzetbe hozása nem egyéni, hanem nemzetgazdasági érdek, hiszen a munkalehetőségek közel felét ma ők biztosítják. Az uniós pályázati pénzek felét a szektorba kellene irányítani, emellett innovációs pályázati lehetőségekkel is segíteni kellene a legkisebbeket, hogy talpra állhassanak: az eredmény a gazdasági mutatóknál is stabilan meglátszana. Tagtoborzót tartott a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter Az információ a társulásban is hatalom A Kométa is fontosnak tartotta, hogy csatlakozzon a klaszterhez KAPOSVÁR „Az információ hatalom, ha jól használod, győzelem!” Vélhetően a Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter tagjai is egyetértenek a klasszikus idézettel. Annál is inkább, mert a klaszter, vagyis társulás eddigi, négy éves működése legnagyobb eredményének azt tartja a tagság, hogy rendkívül jól működött köztük az információáramlás. Erre Szommerné Egyed Linda, a klaszter elnöké mutatott rá szerdai tagtoborzó ülésük apropóján. Elmondása szerint egyebek mellett azért is szeretnék bővíteni tagjaik sorát, hogy önfenntartó módon tudjanak működni és folytathassák az értékteremtést, amit egymás közt részben már sikerült megvalósítaniuk. Amiből persze nem csak a klaszter tagjai, de a somogyi emberek is profitálhatnak.- A Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter 2011-ben alakult, s 2012- ben kezdett működni 11 alapítótaggal - tudtuk meg Szommerné Egyed Lindától. - Jelenleg 15 tagja van, s további nyolc kis- és közepes méretű vállalkozás csatlakozása volna a cél. A taglétszám bővítésére azért is szükség van, hogy akkreditált klaszterré válhassunk. így ugyanis több európai uniós lehetőség nyílna meg számunkra, s bekerülhetnénk egy olyan kapcsolati rendszerbe, ahova eddig még nem tudunk bejutni. A kérdésre, hogy miként tud az élelmiszer klaszter viszonylag sokszínű tagsága - van köztük húsüzem, tejüzem, pékség, informatikai vállalkozás - közös platformra kerülni, az elnök úgy válaszolt: a jövőképünkben megfogalmaztuk, hogy valamennyi tag a saját területén, a saját régiójában jól működő cég szeretne lenni.- S ilyen szempontból mindegy, hogy pékségről, vagy húsüzemről beszélünk - hangsúlyozta. - Mindenki használ energiát, emberekkel dolgozik. S hogy ki sikeres, s ki nem, az azon is múlik, hogy a menedzsmentnek milyen információi vannak. Talán az elmúlt négy év legnagyobb eredménye is az lehet, hogy megvolt az információáramlás, hogy a tagok rendszeresen találkoztak egymással, s volt olyan találkozó is, amely üzleteket hozott. Fontos tudni, hogy nem vagyunk egymás konkurenciái, nincs meg köztünk az a félelem, hogy esetleg az egyik cég kiadja bármely beszállító, vevő árait, ám információáramlás lehet egymás közt. Védjük, s ahhoz segítjük egymást, hogy hosszú távon jó munkaadók legyünk. S ezzel jutottunk el odáig, hogy vajon a somogyi emberek mit profitálhatnak a klaszter működéséből? - A gazdaságosságot, a cégek eredményter- melő-képességét szeretnék javítani a klaszter működésével - mondta. - A somogyi embereknek pedig ez azért lehet jó, mert azzal, hogy összefogunk, beszélünk egymással, munkahelyeket tartunk meg és teremthetünk. Ha ugyanis élénkül a cégek termelőképessége, az azt jelenti, hogy az eddigi munkahelyek biztosan megmaradnak, ha pedig fejlődni tudnak, akkor új munkahelyeket teremthetnek. A gazdaságosság pedig egyebek mellett a közös - például energia, csomagolóanyag, segédanyag - beszerzésekkel is növelhető jobb árak elérésével. Mindehhez pedig a tudásbázist a Kaposvári Egyetem biztosítja. - Az egyetem mindig is kereste az azokat a kapcsolódási pontokat - mondta Szigeti Orsolya, az egyik klaszter tag, a Kaposvári Egyetem Marketing és Menedzsment Intézet igazgatója -, amelyek a piaci szereplőkkel való együttműködésünket erősítik. Hogy az egyetem ne csak kutasson és oktasson saját magának, hanem az innovációira, ötleteire legyen fogadókészség, s azokat tudják hasznosítani a gyakorlati életben is. Márkus Kata
