Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-04 / 130. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JUNIUS 4., SZOMBAT Miért nem az alternatívnak mondott tanítási módszer a normál 2016 Magyarországán? Emésztjük föl a jövőnket KŐRÖSHEGY-SIÓFOK A Kőrös­hegyen szeptemberben in­tézményt nyitó Világfa Wal­dorf Iskola meghívására Sió­fokon tartott előadást Veker- dy Tamás. Éppen a jövőnket emésztjük fel - mondta la­punknak adott interjújában a magyar közoktatásról az is­mert pszichológus, a hazai Waldorf-oktatás „atyja”. Fónai Imre lmre.fonai@mediaworks.hu- Miért nem a nálunk alterna­tívnak mondott oktatási mód­szer a „normál” 2016 Magyar- országán? Miért még mindig a poroszos tanítási módszerrel akarjuk megtölteni a diákok fe­jét, miért ugyanaz a kötelező olvasmány, mint harminc éve?- Mert a közoktatás a leg­nehezebben mozduló rendsze­rek egyike, és a legkönnyeb­ben csúszik vissza újra és újra a legrosszabb formájába. Most éppen megint ezt éljük - felel­te Vekerdy Tamás.- De persze 1990 és 2010 kö­zött se sok minden változott...- Akkor is sokat panaszkod­tunk a magyar iskolára és jog­gal, de a 2010 óta eltelt időszak tükrében már másként lát­juk, mert sok új módszer jelent meg a magyar közoktatásban és nem is csak 1990, hanem már 1985 után, akkor változott ugyanis az oktatási törvény. De kevés volt az idő az új módsze­rekre, a pedagógusok sem vol­tak felkészítve, s a négyéven­kénti politikai változások nem engedték, hogy ezek teret nyer­jenek. A finn iskolaügy har­minc év alatt lett sikeres, mert egy szegény országban felis­merték, hogy sokat kell költeni rá és el kell távolítani a politi­kától. Ettől aztán gazdaságilag is sikeresek lettek. Ellenzék­ben nálunk is mindenki tudja ezt, aztán az első tízmilliárdo- kat mégis a közoktatásból „ka­nalazza ki”, ami nemzetrontás, országpusztítás.- Rajtunk kívül valóban ma már csak Romániában és Bul­gáriában jellemző a poroszos tanítási módszer?- Igen, mert amikor jöttek az európai összehasonításban rossz felmérési eredmények, ml azt mondtuk rá, hogy rossz a mérés. A német szakembe­rek ellenben repülőre ültek, és Helsinkibe mentek, meg­kérdezték például, hogyan működik ott a tanfelügyelet. A válasz az volt: nincs tanfel­ügyelet. De a lengyelek is át­vették a finn módszert. Ná­lunk gyakran hallani: nézd, a 85 éves bácsi mennyi minden­re emlékszik a gimnáziumból, te meg tavalyelőtt érettségiz­tél, mégsem emlékszel sem­mire. Mert a bácsi sokkal ke­vesebbet tanult. Kevesebb volt a tananyag, de jól rendezett és maradandó információkat ka­pott. Ma nagy tömegű, rende­zetlen, botrányosan kidolgo­zatlan tananyagot akarnak a diákok fejébe önteni, kalapál­ni. Elfelejtettük a régi magyar iskola jó hagyományait.- Mennyire régi iskolára kell gondolni?- Ilyen volt például a boldog eötvösi elemi, ahol a tanító né­ni írástanítás gyanánt újság­papírra kanyaríttatott óriási betűket, vastag postaironnal. Mára összehúztuk a sorközt az alsótagozatos füzetben és még két sort bele is húztunk közé. Oda rakd a kis kampókat fiam a sorok közé, csak meg ne nőjön a sor vége felé. Már mi­ért ne nőne meg, amikor eleve óriásinak kéne lennie? Sok éve véleményt kértem a két mód­szerről a Szentágothai Intézet­től, a kéz fejlődésével foglalko­zó kutatóktól. Az akkor még ott dolgozó Hámori lózsef azt vá­laszolta, a régi tanító néni zse­niális volt, csak azt nem értik, honnan tudta mindezt, mert a kéz fejlődését csak a hatva­nas években kezdték kutatni. Régen e nélkül is tudták. Ta­pasztalatból, megérzésből. Ma tudhatnánk tudományosan is, de azt elfejtettük, ezt meg nem tanultuk meg, az írásta­nításnak nincs (annak sincs) köze a gyerek életkorához és csak gyártjuk a írás- és olva­sási problémával küzdő diá­kokat. Harminc gyereket egy­szerre, ugyanúgy megtanítani írni, olvasni az első osztály vé­gére? Agyrém! Minden gyerek különböző. Zsófi úgy jön isko­lába, hogy már tud valamit ír­ni, Lacika csak harmadikra ta­nul meg stabilan olvasni. Ezt ki kéne bírnia az iskolának. Zsófika zseni, Lacika hülye? Lehet, hogy éppen fordítva, mert a zseni lassan érik. Pab­lo Picasso nem tudott megta­nulni az elemiben írni, olvas­ni, számolni, azaz a mai fogal­maink szerint értelmi fogyaté­kos volt, pedig csak zseni.- Hol rontottuk el?- Amikor függetlenné vál­tunk a Habsburg-birodalom- tól, akkor kezdett romlani a magyar iskola, bár voltak re­mek emberek, mint Klebels- berg Kuno, aki pont az ellen­kezőjét csinálta, mint a mai oktatáspolitika, mégis az ő nevét vette fel a Klik. Jött az­tán az antiszemita őrület, a Gömbös-féle populizmus elsö­pörte a Klebelsbergeket, Beth­leneket és a züllés, a hanyat­lás útjára léptünk. Egy pilla­natra még felvillant a remény 1945-ben, de 1949-től jött az „új pusztítás”. A húszas évek­ben kezdték belevinni az ideoló­giát, a politikát a közoktatásba, sajnos, ma sem mentes tőle a ma­gyar iskola.- És az önök szavát senki se hall­ja meg?- Aki csinálja, nem ért hoz­zá, aki ért hozzá, arra viszont a politika nem figyel. Az okta­tással foglalkozók ma azt mond­ják, nem kell annyi képzett fej, a kőműves ne tanuljon földraj­zot. A világ közben az ellenkező irányba megy. A következő hat­van évben öt dologra lesz szük­ség: értő olvasásra, készség­szintű írásra, elemi matemati­kára (nem másodfokú egyen­letre!), felhasználói szintű szá­mítógépes ismeretekre és an­gol nyelvre. Nem kellenek te­hát a tantárgyak? De, legyenek tantárgyak, hiszen az egy cso­daszép, virágos mező, ahol diák és tanár találkoznak és közösen rácsodálkoznak a világ dolgai­ra. Lassan, ráérősen, nem a tan­anyagot hajszolva. Nem fontos, hogy végigérjünk a tanköny­vön, az említett öt készség erősí­tése a fontos. Vagy inkább az kellene, hogy fontos legyen. E helyett ma éppen a jövőnket emésztjük föl. PROMÓCIÓ Uj szolgáltatással rukkolt elő a Posta Fiatalok főhajtása a Trianon-emlékműnél ► Folytatás az 1. oldalról A Posta sokak gondolatá­ban úgy él, ahol a leveleket, csomagokat, csekkeket le­het feladni. A Magyar Posta azonban ma már ennél sok­kal többet tud. A nemzet­közi tendenciákat követve bankszámlavezetés közve­títésével is foglalkozunk, il­letve arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy az ügyfelek ne otthon tartsák a megta­karított pénzüket, hanem éljenek a Posta által kínált biztonságos megtakarítá­si lehetőségekkel - nyilat­kozta lapunknak Kertész Tamás, a kaposvári főposta vezetője.- Miért foglalkozik a Posta olyan dolgokkal, amelyek ko­rábban nem voltak jellemző­ek rá?- Valóban, sokan még min­dig rácsodálkoznak, hogy mi­ért lehet a Postán bankszám­la-ügyintézést igénybe ven­ni vagy épp befektetéseket elhelyezni, holott évtizedek óta foglalkozunk ilyen termé­kek közvetítésével. A Posta ál­tal közvetített folyószámlá­val országszerte jelenleg már több mint 60 ezer ügyfél, pos­tán nyitott értékpapírszám­lával pedig jelenleg már több mint 46 ezer ügyfél rendelke­zik. Vidéken sok helyen, kü­lönösen a kisebb települése­ken, a Posta az egyetlen pénz­ügyi szolgáltató. Nekünk fon­tos, hogy mindenki egyen­lő eséllyel férjen hozzá a mo­dern pénzügyi szolgáltatások­hoz. Ez különösen nagy hang­súlyt kap manapság, amikor a pénzintézetek zöme folyama­tosan zárja be vidéki fiókjait. Arra törekszünk, hogy ezek a szolgáltatások a széles közön­ség számára is elérhetőek le­gyenek, továbbá, hogy meg­takarított pénzét az ügyfél ne otthon tartsa, hanem bizton­ságos befektetésekben kama­toztassa, így gondoskodva sa­ját nyugdíjas éveiről, család­ja jövőjéről, lakásvásárlásról, vagy más nagyobb kiadásról.- Sokak bizalmatlanná váltak a pénzintézetekkel, befekteté­sekkel kapcsolatban. Hogyan tudja a Posta garantálni a biz­tonságot?- Ügyfeleink többségének a biztonság a legfontosabb, ezt a szempontot mi is kiemelten fontosnak tartjuk. Nem vélet­len, hogy a Postán megvásá­rolható termékekből a legnép­szerűbbek az állampapírok, amelyek rövid futamidejük el­lenére jellemzően a betéti ka­matokat meghaladó hozamo­kat kínálnak, ráadásul a tőké­re és a fizetendő kamat lejárat­kori megfizetésére a Magyar Állam kötelezettséget vállal. A Magyar Posta által közvetí­tett, jelenleg 600 milliárd fo­rintos megtakarítási állomány­ból mintegy 434 milliárd forin­tot állampapírban helyeztek el az ügyfelek. Éppen ezért kü­lön öröm, hogy már szomba­tonként is lehetőség van a me­gye több postáján is arra, hogy az ügyfelek dematerializált ál­lampapírt vásároljanak.- Tényleg már szombaton is ez­zel foglalkoznak az emberek?- Sok ügyfelünk jelezte, hogy hétköznap nincs ide­jük pénzügyeikkel foglalkoz­ni, ezért főként hétvégén in­téznék azt, ugyanakkor a leg­több pénzintézetben sem hét közben nap végén, sem hétvé­gén nincs lehetőség a szemé­lyes ügyintézésre, tanácsadás­ra. Ezért úgy döntöttünk, is­mét lehetőséget biztosítunk ar­ra, hogy hétvégén is segíteni tudjunk azoknak az ügyfelek­nek, akiknek hétköznap nincs idejük megfontoltan a pénz­ügyekkel foglalkozni. Nekik tettük elérhetővé, hogy nyit­hassanak értékpapírszámlát vagy éppen állampapírt, eset­leg befektetési jegyeket vásá­roljanak. Ez utóbbiaknál is ki­emelten fontos a biztonság, ép­pen ezért magas kockázatú ter­mékeket nem is forgalmazunk. KAPOSVÁR - A békediktátum során a történelmi Magyaor- szág elveszítette területeinek 71 százalékát, népességének 58 százalékát, csaknem három és félmillió magyar rekedt a hatá­rokon kívül. A magyar termő­föld 61 százaléka, a vasút és út­hálózat 63 százaléka, az ipa­ri termelés 57 százaléka került az utódállamok birtokába, nem szólva azokról az ásványi és ter­mészeti kincsekről, melyek nél­kül a kis Magyarország jelen­téktelen ponttá lett Európa tér­képén. A trianoni döntés má­ig fáj annak, akinek fáj a haza nagy részének elvesztése - az igazi fájdalmat azok élik meg nap mint nap, akik kívül reked­tek a trianoni határokon. A má­sodik vüágháború után nemze­dékek nőttek fel úgy, hogy az elszakított országrészekről év­tizedekig nem, vagy csak na­gyon csendben, zárt ajtók és ab­lakok mögött lehetett beszélni ­Bellái Zoltán lelkipásztor szólt mondta Bellái Zoltán, reformá­tus lelkipásztor. - A '80-as évek­ben változás következett, egyre többen jutottak el Erdélyből ha­zánkba és egyre többen indul­tak el itthonról, hogy megismer­hessék az évezredes Kárpát-me­dencei magyar történelem emlé­keit, s azokat, akik elnyomottan megőrizték az édes anyanyel­vet, s magyarok maradtak ott, ahol bűn volt magyarnak len­ni. Én is ezekben az időkben in­dultam el, oda akartam eljutni, ahol a Kárpátok ölelésében ma­gyarok élnek, vagy ahonnan a történelem viharai elsodorták őket, hogy fejet hajthassak tör­ténelmünk előtt. Közel harminc év alatt sok tízezer kilométer van mögöttem - kevés szegle­te van a történelmi Magyaror­szágnak, ahol még nem jártam. Sok keserű emléket őrzök szí­vemben - tűrnöm kellett mikor a Felvidéken a rendőr magya­rul ordította az arcomba, nem otthon vagyok, ez Szlovákia. De számtalan gyönyörű pillanat­nak lehettem részese - szalon- náztam ruszin pásztorral a Ve- reckei emlékmű lábánál, oro­szul, magyarul, kézzel-lábbal mutogatva megegyeztünk, ak­kor volna jó világ, ha a magyar határ ma is odáig érne. A megemlékezésen a Kapos­vári Egyetem első éves szín­művész szakos hallgatói is köz­reműködtek Gaál Laura ének­művész felkészítésével, s részt vettek a székelykeresztúri Or­bán Balázs gimnázium diák­jai, akiket a kaposvári Munká­csy Mihály gimnázium lát ven­dégül. Gyeszát Zsolt A Posta az első olyan több száz értékesítési pontot üze­meltető társaság, amely szom­batonként a kijelölt helyszíne­ken személyes ügyintézést biz­tosít az ügyfelek számára be­fektetési szolgáltatások igény- bevételére. Somogy megyében öt postán biztosított ez a le­hetőség: Barcs 1, Kaposvár 1, Marcali posta. Nagyatád pos­ta. Siófok 1 posta.

Next

/
Thumbnails
Contents