Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-04 / 130. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 4., SZOMBAT Pénznyelő Pénzhiány miatt kétséges­sé vált az M5 ismeretterjesz­tő televíziócsatorna szep­temberi elindítása. (Népsza­badság) LEGFELJEBB elmarad egy újabb bakiparádé a milliárdokat fel­emésztő közmédiában? Gy. Zs. HÍREK Színes kiállítás nyílt az Agórában KAPOSVÁR Nagy Erika műve­iből, „Ember és természet” címmel nyílt kiállítás az Agórá­ban, melyet június 30-ig, 10 órától 18 óráig tekinthetnek meg az érdeklődők. Gy. Zs. Éjszakánként permeteznek IMPOSVÁR Hétfőig növényvé­delmi munkákat végeznek a város közterületein a Város- gondnokság megbízása alap­ján. A szakvállalkozó este tíz és hajnali három óra között végzi a permetezést. A fel­használt vegyszerek környe­zetkímélő, biológiai szerek, amelyek élő szervezetekre veszélytelenek. M. K. Barátságosabb a rendelő SOMOGYGESZTI Az orvosi ren­delő felújítására készül az önkormányzat. A 17 millió fo­rintból kicserélik a nyílászá­rót és a burkolatot, az aka­dálymentesítésen kívül a lé­tesítmény belső kialakítását is korszerűsítik. H. M. Határszemlén kukoricatáblákon MAGYARATÁD A jégeső nem okozott számottevő kárt a Ba­rátság szövetkezet naprafor­gó és kukoricatábláin: ez a péntek reggeli határszemlén derült ki. A társaság 840 hek­táron gazdálkodik, meghatá­rozó termék a tengeri. H. M. Korszerűsítik a földesutat KUTAS Alig egy hét alatt befeje­zik a halastóhoz vezető 3,2 ki­lométernyi földútfelújítását. A mintegy 1,5 millió forint érté­kű munkát az önkormányzat önerőből fedezi, s a hét elején végez a kivitelező. H. M. Zöldség a helybelieknek MOSDÓS A cukorborsót szedik le az agrárprojekt­ben dolgozó közmunkások. Hagymát, burgonyát, papri­kát és paradicsomot is ter­mesztenek az ötezer négy­zetméteres kertben tizen­négyen. A zöldségféléket az óvodai tankonyhán használ­ják fel. H. M. Naponta több mint harmincezren utaznak, hogy dolgozhassanak A megye harmada ingázik ► Folytatás az 1. oldalról SOMOGY A statisztikából az is kiderül, a Dunántúlon, és Észak-Magyarországon ará­nyaiban többen ingáznak, mint az Alföldön - Hajdú-Biharban, Bácsban, Békésben Csongrád- ban csak az alkalmazottak nagy­jából negyede -, ahol sokkal töb­ben élnek a mezőgazdaságból.- Somogy is mezőgazdasá­gi megye - magyarázta Daxner Gábor, a Vállalkozók és Munkál­tatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke -, a kisfal­vakban viszont a föld sem min­dig ad munkát, sokan kénytele­nek a városokban állást keresni. Sajnos kevés az olyan ipari üzem a megyében, mely sok alkalma­zottat foglalkoztat, behatárolt, mely településekre ingáznak az emberek. Kaposvár mellett Sió­fok, Marcali, Nagyatád, Barcs és Tab a célpont. Véleményét a KSH statiszti­kája is alátámasztja. Míg a Ka­posváron dolgozók egyharma- da a városhatárokon kívülről ér­kezik, Marcaliba és Siófokra 40 százalék, a csurgói járás lakói­nak 45 százaléka nem talál mun­kát a lakhelyén - Nagyatádra in­gáznak -, a Tab környékén élők­nek csaknem a fele helyben vagy a Balaton-parton kap állást. A megye ingázóira jellemző, hogy többségükben az alacso­nyabban kvalifikáltaknak kell más településre járniuk dolgoz­ni - a nagy kaposvári üzemekbe betanított munkásként -, csak a Siófokra és Kaposvárra bejárók között magasabb az érettségizet­tek aránya. Leginkább a 30-49 éves korosztály vállal munkát távolabb az otthonától. Beszédes, hogy az 50 felettiek nagyobb arányban szerepelnek az ingá­zók között, mint a 30 év alattiak - utóbbiak közül sokan inkább a külföldet választják', míg 50 fe­lett nagy távolságokra kevéssé fogékony az ember, ha munkáról van szó. Megfelelő fiatal mun­kaerő híján nem véletlen, hogy megszűntek a Somogyból a fe­Számuk Arányuk (%) Pest 309 295 62 Négrád 33646 48 Zala 45966 48 Komárom-Esztergom 61091 47 Fejér 81831 46 Heves 52 299 46 Vas 48 758 44 Veszprém 63 821 44 Gyór-Moson-Sopron 82 853 43 Borsod-Abaúj-Zemplén 83 826 37 Tolna 31344 37 Somogy 40189 36 Baranya 45122 33 Szabolcs-Szatmár-Bereg 63413 34 Jász-Nagykun-Szolnok 45 757 32 Bács-Kiskun 50 831 26 Békés 33 646 26 Hajdú-Bihar 49 398 25 Csongrád 39061 24 Budapest 78681 10 FORRÁS: KSH/SH-GYŰJTÉS A somogyi ingázók megoszlása Járás Összes Napi 14-29 éves 30-49 éves 50- éves Érettségi nélküli Érettségizett Barcsi 2080 1205 399 1189 492 1221 859 Csurgói 2339 1133 523 1308 508 1248 1091 Fonyódi 4962 3627 974 2725 1263 2600 2362 Kaposvári 13446 12441 2473 7724 3249 6497 6949 Marcali 4631 3553­904 2611 1136 2504 2147 Nagyatádi 2992 2312 606 1737 649 1761 1231 Siófoki 7849 7446 1421 4378 2050 3633 4216 Tabi 2102 2016 410 1169 523 1289 813 Somogy ossz. 40189 33 532 7662 22 718 9809 20660 19 529 FORRÁS: KSH/SH-GYŰJTÉS hérvári nagy gyárakba naponta ingázó munkásjáratok: egy évti­zede több busznyi szakmunkást szedtek össze a járatok naponta csak a 67-es út menti települé­sekről, vitték őket a munkaerő- hiánnyal küszködő üzemekbe - a cégeknek nagy távolságról is megérte szállítatni a munkaerőt.- Megfordult a helyzet - állí­totta Daxner Gábor. - Egy bizo­nyos távolságon túlról már nem szeretnek embereket alkalmaz­ni a vállalkozások. A bejárónál rizikó, hogy valamiért késik a munkából, és az ingázás költsé­ge is a cégeket terheli, így nem éri meg nekik. A munkanélküliségi statiszti­kából is látszik: Kaposvár nagy­jából 20 kilométeres vonzáskör­zetén kívül látványosan megug­rik az állástalanság. Az érintett somogyi falvakban - Csököly, Gi- ge, Jákó, Hedrehely, Hencse, Osz­topán, Sómogysárd - élőknek rendre visszatérő panasza, hi­ába jelentkeznek a megyeszék­helyen meghirdetett munkákra, amint kiderül, honnan járnának be, elutasítják őket.- Egy csökölyi bejáró bérlete havonta alsó hangon 20 ezer fo­rint - mondta egy kaposvári cég vezetője. - Ez évente negyedmil­lió, és akkor csak egy emberről beszéltünk. Ha száz hasonló be­járót vesz fel egy üzem, az már 25 millió forint, nem beszélve a rizikófaktorokról: például té­len, ha leesik a hó, a városból vagy a közvetlen környékéről, mondjuk Kaposújlakról, Mérő­ből, Taszárról, Jutából be tud­nak jönni a munkások. Csö- kölyből már nem biztos. És jön a hercehurca, pótolni kell a mű­szakban, új beosztást készíte­ni, rosszabb esetben senki sem tud beállni a helyére, kiesik a munkája. Daxner szerint bizonyos tá­volságok fölött azért sem sze­retik a cégek a bejárókat, mert a hosszas utazás miatt a dolgo­zó fáradtan kezdi meg a mun­kanapját, így romlik a teljesít­ménye.- Ha valaki egy-másfél órát tölt a buszon munkába, illet­ve hazafelé, az mindig fáradt - jegyezte meg. - Ha minden klappol számára, akkor is 12 órát vesz el a napjából a mun­ka és a munkába járás, nem marad idő a családjára, pihe­nésre, ügyintézésre. Hosszú távon ez nem megoldás. Sok településen a több­ség ilyen feltételekkel is szí­vesen munkába állna. Még mindig jobb, nagyobb a be­csülete, s jövedelmezőbb, mint a közmunka. Vas A. Milliós támogatás a migrációs segélyprogramhoz A padláson talált alapító okirat és a visszaszerzett ezüst vitorlás „Szálljon a dal, mint hófehér sirály” SIÓFOK „Dalra, vidám daltársak!” - varrták a Siófoki Férfi Dalkör zászlajára az 1906-os évszámmal együtt, és még azt, „A Balaton­nak szép tájain zengjen a dal!”. Sokáig azt hitték, hogy 1906-ban alakult a dalárda, ám az egyik énekkari tag néhány évtizede padlástakarításkor megtalálta az 1876-os alapító okiratot, így szombaton a Kálmán Imre Kul­turális Központban fennállásá­nak 140. évfordulóját ünnepelhe­ti a legrégebbi siófoki civil szerve­zet, nemzetközi hangversennyel.- Két világégés közepette nem az alakulás dokumentumaira fi­gyeltek - utalt a padlásön talált alapító okiratra Somogyi Gyu­la, a dalkör tiszteletbeli elnöke (korábbi siófoki önkormányza­ti képviselő és alpolgármester), amikor a kulturális központ elő­csarnokában mini kiállítás nyflt az egylet relikviáiból. - Siófok a dalárdák városa lett, sokáig öt is működött, de ma is akad három. Megjegyzésre érdemes, hogy a férfi dalkör mai tagjai közül hár­man is az alapítók leszármazott­jai: Pintér Károly, Pintér László és Soós András. Az elmúlt száz év plakettjei, oklevelei nem csak az együttes történetét idézik föl. Dr. Sallér Aladár volt a karnagy 1933-ban, ekkor a 23. országos dalosverse­nyen a könnyű műdal kategóriá­jában lett harmadik a siófoki kó­rus. Egy évvel később a magyar dalosszövetség állított ki emlék­lapot Németh János dalostestvér­nek: „a magyar dal felkent bajno­kaként küzdöttek egy szebb jö­vőért”. Egy emléklap az országos munkás és ifjúmunkás énekkari szemléről, 1949-ben a Siófoki Dol­gozók Dalköre a Magyar Függet­lenségi Néppárt kulturális bizott­ságának választási kultúrverse- nyén lett harmadik. Három év­vel ezelőtti a somogyi Prima-díj a jelenlegi karnagy, Lovrek Károly dirigálásával, tíz éves a fesztivál­kórus minősítés és egy 1938-ból, „Szent István évéből” való tabló mellett ott a legújabb is, az idei, a 140. évfordulót megörökítő. Vitrinbe került az ezüst vitor­lás hajó, amit a '30-as években örökös vándordíjul készíttetett a dalárda, de 1947-ben eltűnt és két éve sikerült visszaszerezni Győr­ből. A vitorlásra vésték ezt az idé­zetet: „Szálljon a dal, mint hófe­hér sirály, ha ráragyog arany­ló napsugár; és enyelegjen mint könnyű hab, ha szellő jár a Bada­csony alatt”. Fónailmre BUDAPEST-SOMOGY Kiemelt támo­gatást ad kormány a Karitatív Ta­nács öt tagszervezetének hogy se­gítsék a magyar határhoz érkező rászorulókat A pénteki egyezteté­sen elhangzott: a migránsáradat csak akkor csökkenthető, ha hely­ben nyújtanak segítséget a mene­külteknek. A Magyar Máltai Sze­retetszolgálat, a Katolikus Kari- tász, a Magyar Református Szere­tetszolgálat, a Magyar Ökumeni­kus Segélyszervezet, és a Magyar Vöröskereszt 50-50 millió forintos támogatást kapott, hogy a migráci­ós krízisben humanitárius segítsé­get tudjon nyújtani.- A forrás még egy lendületet ad a munkánkhoz, úgy látjuk, erre nagy szükség lesz - mond­ta lapunknak Gáncs Kristóf az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója. - Minden esetben felmérjük, mit és milyen eszközökkel tudunk segíteni. Hosszú távra nem le­het tervezni, és nem tudhatjuk, hogy a munka mikor, melyik me­gyét érinti. Hozzátette, most elsősorban Bicskénél, Vámosszabadinál és Körmendnél dolgoznak, és a röszkei tranzit zónában vannak aktívan jelen, de a feladatok bár­mikor áttevődhetnek újra akár Somogyra is.- Kapacitás problémákkal küz­dő táborokba viszünk természet­beni adományokat - mondta -, és pszichoszociális segítségnyújtás­ba kezdünk, hetente többször tar­tunk arab és afganisztáni nyel­vű foglalkozásokat. A nyárra három tábort is szer­vez olyan bevándorló családok gyermekeinek, akiknél már el­indult valamilyen eljárás. A Demján Sándor Alapítvány tá­mogatásával 60 gyereket lát­nak vendégül Balatongyörökön, akik néhány napot Kastélyos- dombón is eltöltenek. J. G.

Next

/
Thumbnails
Contents