Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-23 / 146. szám
2016. JUNIUS 23., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP Facebook-per: Balázs Árpád folytatná, úgy döntött, hogy jogorvoslattal él Megúszták a megosztok? Nem követtek el bűncselekményt a siófoki Face- book-megosztók, de figyelem, ez nem jelenti azt, hogy egy Facebook-megosztással nem követhető el bűncselekmény! Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SIÓFOK Ahogyan megírtuk, a Szekszárdi Járásbíróság megszüntette az eljárást a megosz- tókkal szemben, akik közül néhányat az eljárás kezdetén a rendőrség rabosított. A tárgyaláson kívül hozott bírósági végzés azonban egyelőre nem jelenti azt sem, hogy véglegesen pont került az ügyükre, hiszen a feljelentő, Balázs Árpád siófoki ex- polgármester nem hagyja annyiban, jogorvoslattal kíván élni. A vádlottak feljelentésben körülírt cselekménye nem jogellenes - állapította meg a Szekszárdi Járásbíróság, abból kiindulva, hogy az a korábbi ingatlanügyletet taglaló Facebook-írás, amit Balázs Árpád sérelmezett és amit a feljelentettek megosztottak a közösségi oldalon, csupán „kritikai észrevételeket tartalmaz, amelynek kinyilatkoztatásához a bírálat törvényi határain belül mindenki jogosult, így ezen cikk egészéből hiányzik a jogellenesség, mert nem tartalmaz olyan becsmérlő és gyarló kifejezéseket, amelyek alkalmasak lehetnének az egyébként közszereplő sértett emberi mivoltának, egyéni becsületének a csorbítására”. „A rágalmazás a valótlan tények állításával és nem a becsületsértő kifejezések használatával valósul meg - reagált a bírósági végzésre lapunknak Balázs Árpád. - A bíróság elvétette a becsületsértés és a rágalmazás közötti különbséget, ezért természetesen jogorvoslattal élek.” Ebből okkal feltételezhető, hogy a siófoki expolgármester azt szeretné, ha a bíróság lefolytatná a tárgyalást, melynek keretében sor kerülhetne az ominózus ingatlaneladás körülményeinek a tisztázására is. „Belvárosi lakást, ötmillióért, valaki?” - ezzel a címmel jelent meg a cikk 2015. februárjában a Facebookon, s arról számolt be, hogy 2014 áprilisában pályázat jelent meg a Mártírok útja 5-7. szám alatti ingatLájkot vegyenek! Közszereplőknek különösen fontos... 2500 lájk most akciósán, 48 ezer forintért - olvasni egy helyütt az interneten. Lájkvásár - közszereplőknek fontos, hogy minél több kedvelő tűnjön föl a Facebook-oldalukon, ezért aztán idehaza és világszerte internetes oldalak szakosodtak arra, hogy pénzért álkedvelőket generáljanak. Lengyel Róbert siófoki polgármester közszereplői oldala 6400 lájknál tart, nemrég adott témát a város Facebook-közös- sége egy részének, hogy mennyit lanok telekhatárán található 66 négyzetméteres lakás értékesítésére. A vételár ötmillió forint volt, az ügylet meg is köttetett ennyiért. „Ez elosztva 75 757 fo- rint/négyzetméter. Nem Lincpi- kéten, faluszélen, hanem a kertmozi szomszédságában, a siófoki nightlife főutcáján.” A cikk értékbecslést is hiányolt, továbbá ismeretlen írója szerint az ügylet idején az ingatlan forgalomképtelen volt, s a földterület tulajdonosa sem mondott még le akkor az elővásárlási jogáról. „Sokan szeretnének Uyen olcsón, ilyen jó helyen lévő ingatlanhoz jutni, de a többségnek valamiért nem sikerül” - így a cikk. vásárolt ebből a kampánycsapata még a kampány időszakában. „Ha egy politikus bejegyzései nagyon kevés lájkot kapnak, az rossz üzenet, olyan, mint egy étterem, ahová senki sem jár - mondta nemrég a Népszabadságnak Aczél Petra, a Corvinus Egyetem kommunikációelméleti intézetének igazgatója. - Miközben már bebizonyosodott, hogy egy lájk sem pénzre, sem valódi politikai támogatásra nem váltható". A Szekszárdi Járásbíróság végzéséből kiderül: Balázs Árpád feljelentő szerint a cikk valótlan állításokat tartalmaz és őt rossz színben tünteti fel, mivel a sokak által megosztott cikk tartalma arra enged következtetni, hogy polgármesterként a közvagyont a jogszabályok megszegésével, törvénytelen módon, áron alul értékesítette. Szerinte a cikk egésze valótlanságokat tartalmaz. „A szabad véleménynyilvánításhoz való jog mindenkit egyaránt megillet, ezért az ilyen jellegű nyilatkozatok nem alkalmasak sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megálla- A Facebook világszerte fontos kampányeszközzé vált a politikusok számára is - mondta lapunknak Pólyák Gábor média- jogász.- A Facebookon támogatott, fizetett posztok nem különböznek más kampányformáktól. A kampány a pénzzel megtámogatott népszerűség. Fizetett posztokkal lehet szélesebb közönséget és több lájkot elérni, ami önmagában is a népszerűség látszatát kelti. De ez bármely kampány alapvető funkciója. pítására” - indokolja határozatát a bíróság. Czeglédy Csaba, a Facebook-megosztók jogi képviselője azt mondta lapunknak: - A bíróság nem a tárgyalás mellőzéséről döntött, hanem arról, hogy a megosztok nem követtek el bűncselekményt, mert az eredeti Facebook-poszt nem alkalmas a rágalmazásra. Azzal azonban Czeglédy Csaba is egyetértett, hogy amennyiben a bíróság úgy ítélte volna meg, hogy az ingatlanos írás alkalmas Balázs Árpád becsületének a csorbítására, úgy a cikk megosztóinak büntetőjogi felelőssége is fölvetődhetne. KOMMENTÁR NEM vagyok elégedett. Azzal igen, hogy a bíróság mindennél előbbre valónak tartotta a véleménynyilvánítás szabadságát, s hogy megvédte a közügyek kritizálható- ságát. Én azonban a siófoki Facebook-ügy első számú kérdésének azt tartom: egy puszta megosztással is bűn- cselekményt lehet-e elkövetni? Vagyis bármely cikkről, amit meg kívánok osztani, előbb el kéne tudni döntenem (bíróságnak se egyszerű), hogy kimeríti-e a becsületsértés, a rágalmazás büntetőjogi kategóriáját? Szerintem ez nonszensz. Szerintem nem lenne szabad, hogy megengedje a jog, hogy azt is vegzálni-rabosítani lehessen, aki pusztán csak megnyom egy „megoszt” gombot. A siófoki megosztóknak (jelen állás szerint) az a szerencséjük, hogy az általuk megosztott cikk a bíróság szerint nem rágalmaz, nem sért becsületet. Mivel azonban a végzés azt nem mondja ki, hogy a megosztás szabad, továbbra is óvatosan azokkal a Facebook-megosztások- kal! És örüljünk, hogy a „lájk” gombnak még nem lehet büntetőjogi következménye, noha nyilván lenne arra is igény. F. I. Posztóiét, kommentelőt, megosztót is fenyeget a jogi felelősségre vonás A Facebookot használók aránya nálunk nagyobb, mint a nyugat-európai államokban. az internettudatossággal azonban rosszabbul állunk Pólyák Gábor médiajogász szerint. Született már bírósági elmarasztaló ítélet kommen- tekért, rúgtak már ki dolgozót munkahelyéről Facebook-poszt miatt. Pólyák arra is felhívja a figyelmet: a ha zai jog nem tesz különbséget hagyományos sajtótermék és közösségi média között. Aki sértő bejegyzéseket irogat, illetve ilyeneket mások számára is hozzáférhetővé tesz, azt kockáztatja, hogy perelni fogják.- Egy poszt, vagy bármely tartalom (kép, videó) megosztása esetén elvileg nem kizárt a jogi felelősségre vonás- mondta lapunk kérdésére Pólyák Gábor. - A megosztás rendszerint az adott közléssel való azonosulást jelent, amit persze a megosztás során írt személyes kisérőszöveg akár az ellenkezőjére is fordíthat (például azért osztok meg valamit, hogy más is lássa, milyen felháborító). De a felelősség alapja az, hogy a megosztó hoz egy döntést, felvállal egy nyilvános véleményközlést. Lehetősége van mérlegelni, hogy mit oszt meg és mit nem, a saját döntése így - polgári jogi kifejezéssel - felróhatóvá válik neki. A Facebookon éppúgy felelősek vagyunk a közléseinkért, mint bárhol máshol. Pólyák szerint külön kategória viszont, ha közszereplő nyilvános kritikájáról van szó, ami az Alkotmánybíróság szerint (még 1994-böl) csak akkor járhat jogi kovetkezmény- nyel, ha tudatos hazugsá gon vagy a szakmai (újság írói) szabályok súlyos megsértésén alapul. - Ha közszerep ló indít eljárást egy bejegyzés miatt, az egyértelműen a félelemkeltésre irányul, a politikai véleménynyilvánítás elfojtását szolgálja - vélekedett a médiajogász. - Az érin tettnek lehetősége van saját posztban, kommentben, akár fizetett posztban közzétenni a maga igazát, a jogi eljárásokat semmiképpen nem a fel használók nagy tömegének elhallgattatására kell használni. Arról nem is beszélve, hogy a felhasználók erre éppen úgy fognak reagálni, hogy még többen osztják meg az adott információt, tehát végül politikai öngól lesz belőle... M! ' ikor 1979-ben bevonultam szolgálat- . ra a legendás nagyatádi harckocsi ezredhez, üres körletek fogadtak. Minden zászlóalj, így az enyém is Kaszópusztán táborozott. Csak este vonultak be a laktanyába, nappal a kaszái HM erdészet területét kerítették be két méter magas kerítéssel. Ez az agyament ötlet volt hivatott csökkenteni a vadkárt, amit a környező tsz-nek kellett fizetni. Nos, beosztásomat megkapva, engem is kivezényeltek, ahol szerencsémre gyerekkori barátom lett a parancsnokom, Rituper János százados. Szeptember vége felé, egyik nap azt javasolta, hogy hozzak horgászbotot, mert már unja a vadpörköltet, fogjuk egy kis halat a „főnök” tavában, vagyis Czinege Lajos honvédelmi miniszter kedvelt tavában rapsickodtunk. Úgy is lett, hajnalok hajnalán már úszott a damil egy jótékony bokor takarásában. Egy órája pecáztunk, amikor egy hang szólalt meg mögöttünk: „Van kapás elvtársak?” Megfordultunk, és a miniszter állt mögöttünk kisvödör- rel, pecabottal és hálóval a kezében. Bennem megállt az ütő, de a barátom nem zavartatta magát, és lazán válaszolt: „Nincs miniszter elvtárs.”- „Ha megengedik, én is ide telepszem. ” - mondta a POSTABONTÁS nagy ember. így horgásztunk hármasban vagy egy órát. Ez alatt volt szó mindenről, a kukoricaterméstől a sportig bezárólag. Mi persze tűkön ültünk és búcsúzni is kezdtünk, de a miniszter meghívott bennünket reggelire, mondván, ne egyen egyedül. Egy kis tó melletti házban reggeliztünk, amikor a kerítésépítés kapcsán kérte a véleményünket. János barátom óvatosan fogalmazva mondta, biztos kevesebb lesz a vadkár, és ez jó.- „És te főhadnagy elvtárs - szegezte nekem a kérdést - hogy vélekedsz”? Én őszintén elmondtam, hogy ez egy rossz döntés, mert a vadállomány elfog korcsosulni és nehéz lesz ezt majd helyrehozni, legalábbis én így tanultam.- Igen, maga ilyeneket tanult, így ért hozzá? - volt a fagyos kérdés. Jelentettem, hogy civilben agronómus vagyok. Másnap a sorakozóról hívattak, helyettem Ésik főhadnagy vonult ki az állománnyal. Preininger őrnagy parancsnok helyettes kivett a csapatból, mondván: „Ne legyél szem előtt most”. Jött szeptember 29-e, a néphadsereg napja, János barátomat a HM-be rendelték, megkapta a „nagy aranyat”, én meg ÜTI voltam. Hát nincs igaza a pörögi embernek, miszerint „a szerencséből egy marékkai többet ér, mint tudományból hat rakott szekér”. Hortobágyi Ferenc Nagyatád RAJZTUKOR Kicsit hepehupás a pálya, de a miénk, f- Egykor hont foglaltunk, hogy majd itt | j rúghassuk a bőrt. Sokáig csak azt szerettük volna, hogy ne belénk rúgjanak, I de végre itt a szárnyaló álmok ideje: I feltámadni látszik a magyar foci.
