Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-23 / 146. szám

2016. JUNIUS 23., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP Facebook-per: Balázs Árpád folytatná, úgy döntött, hogy jogorvoslattal él Megúszták a megosztok? Nem követtek el bűncselek­ményt a siófoki Face- book-megosztók, de figye­lem, ez nem jelenti azt, hogy egy Facebook-megosztással nem követhető el bűncselek­mény! Fónai Imre imre.fonai@mediaworks.hu SIÓFOK Ahogyan megírtuk, a Szekszárdi Járásbíróság meg­szüntette az eljárást a megosz- tókkal szemben, akik közül né­hányat az eljárás kezdetén a rendőrség rabosított. A tárgya­láson kívül hozott bírósági vég­zés azonban egyelőre nem jelen­ti azt sem, hogy véglegesen pont került az ügyükre, hiszen a fel­jelentő, Balázs Árpád siófoki ex- polgármester nem hagyja annyi­ban, jogorvoslattal kíván élni. A vádlottak feljelentésben kö­rülírt cselekménye nem jogelle­nes - állapította meg a Szekszár­di Járásbíróság, abból kiindul­va, hogy az a korábbi ingatlan­ügyletet taglaló Facebook-írás, amit Balázs Árpád sérelmezett és amit a feljelentettek megosz­tottak a közösségi oldalon, csu­pán „kritikai észrevételeket tar­talmaz, amelynek kinyilatkozta­tásához a bírálat törvényi határa­in belül mindenki jogosult, így ezen cikk egészéből hiányzik a jogellenesség, mert nem tartal­maz olyan becsmérlő és gyar­ló kifejezéseket, amelyek alkal­masak lehetnének az egyébként közszereplő sértett emberi mi­voltának, egyéni becsületének a csorbítására”. „A rágalmazás a valótlan té­nyek állításával és nem a becsü­letsértő kifejezések használatá­val valósul meg - reagált a bíró­sági végzésre lapunknak Balázs Árpád. - A bíróság elvétette a be­csületsértés és a rágalmazás kö­zötti különbséget, ezért termé­szetesen jogorvoslattal élek.” Eb­ből okkal feltételezhető, hogy a siófoki expolgármester azt sze­retné, ha a bíróság lefolytatná a tárgyalást, melynek keretében sor kerülhetne az ominózus in­gatlaneladás körülményeinek a tisztázására is. „Belvárosi la­kást, ötmillióért, valaki?” - ezzel a címmel jelent meg a cikk 2015. februárjában a Facebookon, s ar­ról számolt be, hogy 2014 áprili­sában pályázat jelent meg a Már­tírok útja 5-7. szám alatti ingat­Lájkot vegyenek! Közszereplőknek különösen fontos... 2500 lájk most akciósán, 48 ezer forintért - olvasni egy he­lyütt az interneten. Lájkvásár - közszereplőknek fontos, hogy minél több kedvelő tűnjön föl a Facebook-oldalukon, ezért az­tán idehaza és világszerte inter­netes oldalak szakosodtak arra, hogy pénzért álkedvelőket gene­ráljanak. Lengyel Róbert siófoki polgármester közszereplői oldala 6400 lájknál tart, nemrég adott témát a város Facebook-közös- sége egy részének, hogy mennyit lanok telekhatárán található 66 négyzetméteres lakás értékesí­tésére. A vételár ötmillió forint volt, az ügylet meg is köttetett ennyiért. „Ez elosztva 75 757 fo- rint/négyzetméter. Nem Lincpi- kéten, faluszélen, hanem a kert­mozi szomszédságában, a siófo­ki nightlife főutcáján.” A cikk ér­tékbecslést is hiányolt, továbbá ismeretlen írója szerint az ügylet idején az ingatlan forgalomkép­telen volt, s a földterület tulajdo­nosa sem mondott még le akkor az elővásárlási jogáról. „Sokan szeretnének Uyen olcsón, ilyen jó helyen lévő ingatlanhoz jutni, de a többségnek valamiért nem sikerül” - így a cikk. vásárolt ebből a kampánycsapa­ta még a kampány időszakában. „Ha egy politikus bejegyzései na­gyon kevés lájkot kapnak, az rossz üzenet, olyan, mint egy ét­terem, ahová senki sem jár - mondta nemrég a Népszabad­ságnak Aczél Petra, a Corvinus Egyetem kommunikációelméleti intézetének igazgatója. - Miköz­ben már bebizonyosodott, hogy egy lájk sem pénzre, sem valódi politikai támogatásra nem vált­ható". A Szekszárdi Járásbíróság végzéséből kiderül: Balázs Ár­pád feljelentő szerint a cikk valótlan állításokat tartalmaz és őt rossz színben tünteti fel, mivel a sokak által megosztott cikk tartalma arra enged kö­vetkeztetni, hogy polgármes­terként a közvagyont a jog­szabályok megszegésével, tör­vénytelen módon, áron alul ér­tékesítette. Szerinte a cikk egé­sze valótlanságokat tartalmaz. „A szabad véleménynyil­vánításhoz való jog minden­kit egyaránt megillet, ezért az ilyen jellegű nyilatkozatok nem alkalmasak sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megálla­- A Facebook világszerte fontos kampányeszközzé vált a politi­kusok számára is - mondta la­punknak Pólyák Gábor média- jogász.- A Facebookon támoga­tott, fizetett posztok nem külön­böznek más kampányformák­tól. A kampány a pénzzel meg­támogatott népszerűség. Fize­tett posztokkal lehet szélesebb közönséget és több lájkot elérni, ami önmagában is a népszerű­ség látszatát kelti. De ez bármely kampány alapvető funkciója. pítására” - indokolja határoza­tát a bíróság. Czeglédy Csaba, a Facebook-megosztók jogi képvi­selője azt mondta lapunknak: - A bíróság nem a tárgyalás mel­lőzéséről döntött, hanem arról, hogy a megosztok nem követtek el bűncselekményt, mert az ere­deti Facebook-poszt nem alkal­mas a rágalmazásra. Azzal azonban Czeglé­dy Csaba is egyetértett, hogy amennyiben a bíróság úgy ítél­te volna meg, hogy az ingatla­nos írás alkalmas Balázs Ár­pád becsületének a csorbításá­ra, úgy a cikk megosztóinak büntetőjogi felelőssége is föl­vetődhetne. KOMMENTÁR NEM vagyok elégedett. Azzal igen, hogy a bíróság min­dennél előbbre valónak tartotta a véleménynyilvánítás szabadságát, s hogy megvédte a közügyek kritizálható- ságát. Én azonban a siófoki Facebook-ügy első számú kérdésének azt tartom: egy puszta megosztással is bűn- cselekményt lehet-e elkövetni? Vagyis bármely cikkről, amit meg kívánok osztani, előbb el kéne tudni döntenem (bíróságnak se egyszerű), hogy kimeríti-e a becsületsér­tés, a rágalmazás büntetőjogi kategóriáját? Szerintem ez nonszensz. Szerintem nem lenne szabad, hogy megen­gedje a jog, hogy azt is vegzálni-rabosítani lehessen, aki pusztán csak megnyom egy „megoszt” gombot. A siófoki megosztóknak (jelen állás szerint) az a szeren­cséjük, hogy az általuk megosztott cikk a bíróság sze­rint nem rágalmaz, nem sért becsületet. Mivel azonban a végzés azt nem mondja ki, hogy a megosztás szabad, továbbra is óvatosan azokkal a Facebook-megosztások- kal! És örüljünk, hogy a „lájk” gombnak még nem lehet büntetőjogi következménye, noha nyilván lenne arra is igény. F. I. Posztóiét, kommentelőt, megosztót is fenyeget a jogi felelősségre vonás A Facebookot használók ará­nya nálunk nagyobb, mint a nyugat-európai államok­ban. az internettudatossággal azonban rosszabbul állunk Pólyák Gábor médiajogász szerint. Született már bírósági elmarasztaló ítélet kommen- tekért, rúgtak már ki dolgozót munkahelyéről Face­book-poszt miatt. Pólyák arra is felhívja a figyelmet: a ha zai jog nem tesz különbséget hagyományos sajtótermék és közösségi média között. Aki sértő bejegyzéseket irogat, il­letve ilyeneket mások szá­mára is hozzáférhetővé tesz, azt kockáztatja, hogy perel­ni fogják.- Egy poszt, vagy bármely tar­talom (kép, videó) megosz­tása esetén elvileg nem ki­zárt a jogi felelősségre vonás- mondta lapunk kérdésére Pólyák Gábor. - A megosztás rendszerint az adott közléssel való azonosulást jelent, amit persze a megosztás során írt személyes kisérőszöveg akár az ellenkezőjére is fordíthat (például azért osztok meg va­lamit, hogy más is lássa, mi­lyen felháborító). De a fele­lősség alapja az, hogy a meg­osztó hoz egy döntést, felvál­lal egy nyilvános vélemény­közlést. Lehetősége van mér­legelni, hogy mit oszt meg és mit nem, a saját döntése így - polgári jogi kifejezéssel - felróhatóvá válik neki. A Face­bookon éppúgy felelősek va­gyunk a közléseinkért, mint bárhol máshol. Pólyák szerint külön kategó­ria viszont, ha közszereplő nyilvános kritikájáról van szó, ami az Alkotmánybíróság sze­rint (még 1994-böl) csak ak­kor járhat jogi kovetkezmény- nyel, ha tudatos hazugsá gon vagy a szakmai (újság írói) szabályok súlyos megsér­tésén alapul. - Ha közszerep ló indít eljárást egy bejegyzés miatt, az egyértelműen a fé­lelemkeltésre irányul, a poli­tikai véleménynyilvánítás el­fojtását szolgálja - véleke­dett a médiajogász. - Az érin tettnek lehetősége van saját posztban, kommentben, akár fizetett posztban közzétenni a maga igazát, a jogi eljáráso­kat semmiképpen nem a fel használók nagy tömegének elhallgattatására kell hasz­nálni. Arról nem is beszélve, hogy a felhasználók erre ép­pen úgy fognak reagálni, hogy még többen osztják meg az adott információt, tehát végül politikai öngól lesz belőle... M! ' ikor 1979-ben bevo­nultam szolgálat- . ra a legendás nagy­atádi harckocsi ezredhez, üres körletek fogadtak. Minden zászlóalj, így az enyém is Kaszópusztán táborozott. Csak este vonultak be a laktanyába, nappal a kaszái HM er­dészet területét kerítették be két méter magas kerítéssel. Ez az agyament ötlet volt hivatott csökkenteni a vadkárt, amit a környező tsz-nek kellett fizetni. Nos, beosztásomat megkapva, engem is kivezényeltek, ahol szerencsémre gye­rekkori barátom lett a parancsnokom, Rituper János szá­zados. Szeptember vége felé, egyik nap azt javasolta, hogy hozzak horgászbotot, mert már unja a vadpörköltet, fogjuk egy kis ha­lat a „főnök” tavában, vagyis Czinege Lajos honvédelmi minisz­ter kedvelt tavában rapsickodtunk. Úgy is lett, hajnalok hajnalán már úszott a damil egy jótékony bokor takarásában. Egy órája pecáztunk, amikor egy hang szólalt meg mögöttünk: „Van kapás elvtársak?” Megfordultunk, és a miniszter állt mögöttünk kisvödör- rel, pecabottal és hálóval a kezében. Bennem megállt az ütő, de a barátom nem zavartatta magát, és lazán vála­szolt: „Nincs miniszter elvtárs.”- „Ha megengedik, én is ide telepszem. ” - mondta a POSTABONTÁS nagy ember. így horgásztunk hármasban vagy egy órát. Ez alatt volt szó mindenről, a kukoricaterméstől a spor­tig bezárólag. Mi persze tűkön ültünk és búcsúzni is kezd­tünk, de a miniszter meghívott bennünket reggelire, mond­ván, ne egyen egyedül. Egy kis tó melletti házban reggeliz­tünk, amikor a kerítésépítés kapcsán kérte a véleményün­ket. János barátom óvatosan fogalmazva mondta, biztos kevesebb lesz a vadkár, és ez jó.- „És te főhadnagy elvtárs - szegezte nekem a kérdést - hogy vélekedsz”? Én őszintén elmondtam, hogy ez egy rossz döntés, mert a vadállomány elfog korcsosulni és ne­héz lesz ezt majd helyrehozni, legalábbis én így tanultam.- Igen, maga ilyeneket tanult, így ért hozzá? - volt a fa­gyos kérdés. Jelentettem, hogy civilben agronómus vagyok. Másnap a sorakozóról hívattak, helyettem Ésik főhad­nagy vonult ki az állománnyal. Preininger őrnagy pa­rancsnok helyettes kivett a csapatból, mondván: „Ne le­gyél szem előtt most”. Jött szeptember 29-e, a néphadsereg napja, János bará­tomat a HM-be rendelték, megkapta a „nagy aranyat”, én meg ÜTI voltam. Hát nincs igaza a pörögi embernek, mi­szerint „a szerencséből egy marékkai többet ér, mint tudo­mányból hat rakott szekér”. Hortobágyi Ferenc Nagyatád RAJZTUKOR Kicsit hepehupás a pálya, de a miénk, f- Egykor hont foglaltunk, hogy majd itt | j rúghassuk a bőrt. Sokáig csak azt szerettük volna, hogy ne belénk rúgjanak, I de végre itt a szárnyaló álmok ideje: I feltámadni látszik a magyar foci.

Next

/
Thumbnails
Contents