Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-22 / 145. szám

2016. JUNIUS 22., SZERDA GAZDASÁG-BELFÖLD 5,3 milliárd forintból fejleszt a Knorr-Bremse BUDAPEST A Knorr-Bremse Ra­il Systems Budapest 5,28 mil­liárd forintos fejlesztéssel bő­víti fővárosi üzemét, a beruhá­zással a vállalat csaknem 300 új munkahelyet is létrehoz - közölte a müncheni székhelyű vállalat kedden. 11 ezer négy­zetméterrel 46 ezer négyzetmé­teresre bővítik a 2010-ben át­adott budapesti üzemet, komp­lett fékvezérlési és levegőellátá­si termékcsaládok fejlesztése és gyártása kerül a fővárosba. A cég munkavállalóinak szá­ma 1500 fölé nő, a stabil hazai beszállítói hálózatán keresztül pedig további több száz új állást is teremt. A beruházás után a vállalat a Knorr-Bremse vasúti üzletágának legnagyobb egy­ségévé válik, olyan fékrendsze­reket fejlesztenek és gyártanak majd, amelyeket különféle vas­úti járművekbe szerelnek a bu­dapesti villamosoktól a japán csúcsvonatokig. Az ősszel befejeződő beruhá­zás után a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest hazai beszál­lítói bázisa 15-20 százalékkal is növekedhet, miközben a fejlesz­tés a már meglévő partnerek rendelésállományát is bővíthe­ti. MTI/MW Maradt a 0,9 százalékos alapkamat BUDAPEST Az elemzői várako­zásoknak megfelelően nem vál­toztatott a jegybanki alapkama­ton a monetáris tanács tegnap, így a ráta változatlanul 0,90 szá­zalék. A testület a kamatfolyosó feltételeit is változatlanul hagy­ta, az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 szá­zalék maradt. A márciusi kamatdöntő ülé­sen indította el az újabb kamat- csökkentési ciklust a tanács. Akkor 1,35 százalékról 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, majd az áprilisi és májusi ülésen is 0,15 százalék- pontos csökkentés mellett dön­töttek, így lett a ráta 0,90 szá­zalék. Legutóbb jelezték, lezár­ják a kamatcsökkentési ciklust az inflációs célt tekintve. MTI A szemétégetést ösztönző és a szelektív hulladék hasz­nosítását büntető törvényt fogadott el a parlament. Máriás Leonárd kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Ezentúl bár­milyen hulladék lerakása ese­tén hulladéklerakási járulékot kell fizetniük a telepek üze­meltetőinek, illetve a szemetet odaszállító szervezeteknek a 2012-es hulladéktörvényt mó­dosító, még a köztársasági el­nök aláírására váró jogszabály szerint. Annak viszont nem kell járulékot fizetnie, aki az­besztet tartalmazó, lakossá- giépítőanyag-hulladékot vagy erőművi és hulladékégetés­ből származó, a törvény sze­rint „nem veszélyes” salakot és pernyét visz ki a szemétte­lepre. Szakmai vélemények szerint ez a módosítás érzéke­nyen fog érinteni minden hul­ladékhasznosító céget. A hulla­dékok szétválogatása ugyanis mindig válogatási maradékkal jár. Ezt a hulladékhasznosító cégek az eddigi szabályok sze­rint a hulladék típusától függő­en járulékmentesen vagy 3-4 ezer forintos kedvezményes tonnánkénti díjért tudták lead­ni a szemétlerakóknál. Az új szabály alapján ezentúl egysé­gesen 6 ezer forint tonnánkén­ti díjat kell majd fizetniük az ilyen hulladék után is. A vál­toztatással a jogszabály költsé­gesebbé teszi a hulladékhasz­nosítók működését és a sze­métégetést, a hulladék ener­getikai hasznosítását ösztönzi - emlékeztet a Világgazdaság. A kormány nem is rejti vé­ka alá, hogy szerinte a legjobb megoldás a szemét elégetése. A most elfogadott törvényja­vaslathoz mellékelt háttér­anyag alaposan részletezi, hogy az égetés a hulladékok ártalmatlanításának leggya­koribb módszere, és hogy ez­zel felelnénk meg az Európai Bizottság elvárt célszámainak. A bizottság 2014-ben kiadott, körkörös gazdaságot - magya­rán maximális újrahasznosí­tást - célzó „zéró hulladék” programja szerint 2030-ra a szeméttelepeken legfeljebb a hulladék semmilyen más mó­don nem hasznosítható 5 szá­tással, hogy Magyarország nem lesz a hulladéklerakók or-' szága. Lázár János, a Minisz­terelnökséget vezető minisz­ter tavaly októberben bejelen­tette, hogy a hulladékkezelési stratégia részeként erről dön­tött a kormány. Az eddigi in­formációk szerint Budapesten építenének egy égetőművet, és több regionális égető kialakítá­sa is szóba került már. Ez nem lesz olcsó mulatság, egy ége­tő kiépítése 40-80 milliárd fo­rintba kerülhet hulladékkeze­lési szakmai vélemények sze­rint. A hulladékégetés ösztön­zésével szakmai kritikák sze­rint a kormány évtizedekkel le van maradva, és teljesen elhi­bázza azt az uniós törekvést, amely nem az égetést ösztönöz­né, hanem azt, hogy a hulladé­kokat anyagukban hasznosít­sák újra, megőrizve a termék­hez már hozzáadott értéket, és megszüntetve a hulladékkelet­kezést. zaléka helyezhető majd el. Ez­zel együtt a települési hulladék újrahasználati és újrafeldolgo- zási szintjét 70 százalékra kell emelni. Ehhez képest nálunk á települési hulladék 65 százalé­ka szeméttelepre kerül. Ezért a kormány szerint a fő cél á hul­ladék eltérítése a lerakóktól és az energetikai hasznosítás nö­velése, az eszköz pedig a hulla­déklerakási járulék. A kormány új hulladékége­tőket is építene azzal a felkiál­Települesi hulladékmennyiség a kezelés módja szerint (ezertonna, 2014) Anyagában hasznosított U59 Égetéssel kezelt Lerakással ártalmatlanított 373 2181 FORRÁS: KSH Tizenötmillió tonna hulladék évente Magyarországon évente csak­nem 15 millió tonnányi hulla­dékot kezelnek a Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint. 2013-ban a hulladék 44 szá­zaléka szeméttelepre került, további 44 százalékát anyagá­ban hasznosították. A mara­dék nagy részét, csaknem 1,3 millió tonnát pedig elégettek. A települési hulladék évente 3,7-4 millió tonna között ala­kul, ebből 2014-ben 2,2 mil­lió landolt a szeméttelepe­ken, mintegy 1,2 millió ton­nát anyagában hasznosítottak, és majd 400 ezer tonnát elé­gettek. Magyarországi összes hulladékmennyiség a kezelés módja szerint (ezer tonna, 2014) Anyagában hasznosított 6561 Égetéssel kezelt 1277 Lerakással ártalmatlanított 6426 Egyéb mádon kezelt 501 FORRÁS: KSH Égetéssel a szemét ellen: büntetik a szelektív gyűjtést Hasznosítani drágább KSH-jelentés: áprilisban 8 százalékkal nőttek a bérek BUDAPEST Nyolc százalékkal nőttek a nettó keresetek április­ban, amelynek a fő oka a jöve­delemadó kulcsának csökkenté­se volt. A bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékkal voltak maga­sabbak, mint egy évvel azelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó keresetek 7,2, a nettók 8,8 százalékkal nőttek - jelentette kedden a KSH. A 0,2 százalékos áprilisi inf­lációt is tekintetbe véve a reál­keresetek emelkedése alig ma­radt el a nettó bérek változásá­tól. A versenyszférában a köz­foglalkoztatottak nélkül 5,1 százalékos volt a bruttó kerese­tek növekedése és 6,7 százalék­kal emelkedtek a nettó bérek, míg a költségvetési szektorban 13,3, illetve 15,0 százalékos volt a növekedés. A keresetek növe­kedésére a minimálbér és a ga­rantált bérminimum 5,7 száza­lékos emelése, a fegyveres tes­tületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók ré­szére kifizetett kiegészítő pót­lék is hatással volt. A versenyszférában alkal­mazásban állók száma egy év alatt 78 ezerrel, 4,1 százalék­kal nőtt áprilisig, a költségve­tési szektorban viszont csök­kent az alkalmazottak létszá­ma 25 ezerrel (13,6 százalék­kal). A prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttatá­sok nélkül számolt bruttó át­lagkeresetek 5,8, a nem rend­szeres kifizetések 14,0 száza­lékkal haladták meg a tavaly áprilisit nemzetgazdasági át­lagban, míg a versenyszférá­ban 4,7, illetve 8,0 százalékos növekedést mért a KSH. A bruttó átlagkereset 264 471 forint volt áprilisban, közfog­lalkoztatottak nélkül számol­va 280 040 forint. A teljes nem­zetgazdaságban 175 874 forint volt a nettó kereset - derült ki a KSH adataiból. MW Pénzügy 666 Infokommunlkáció 512 Közigazgatás 347 Ipar 305 Oktatás 271 Egészségügy 238 Mezőgazdaság 206 Építőipar 200 Vendéglátás 171 Szociális ellátás 112 Közfoglalkoztatottak 79 Forrás: KSH Soros: a Brexittel fekete péntek jöhet LONDON Soros György szerint meredek ívben gyengülne a font, és fekete péntek követ­kezhetne a piacokon, ha a brit EU-tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a britek többsé­ge a kilépésre szavazna. A ma­gyar-amerikai nagybefektető a The Guardian című baloldali napilapban közölt írásában áb­rándnak nevezi azoknak a vé­leményét, akik szerint a Brexit nem érintené saját pénzügyi helyzetüket. Soros György sze­rint tül sokan gondolják így, márpedig lenne legalább egy nagyon egyértelmű és azonna­li hatás: a font szinte bizonyos­ra vehető meredek és gyors ér­tékvesztése. A jelenlegi piaci árazásokból levezethetően a font legalább 15 százalékkal, de akár 20 százaléknál nagyobb mérték­ben is zuhanhat, ha a csütör­töki referendumon a kilépést pártolók kerülnének többség­be. Az árfolyam az 1,46 dollár/ font körüli jelenlegi szintekről 1,15 dollár alá kerülhet, áll az üzletember írásában. Célegyenesbe fordulva is tel­jesen eldönthetetlen, hogy me­lyik tábor fog győzedelmesked­ni a brit népszavazáson. A két nap múlva esedékes referendu­mon a britek EU-tagsága a tét, de az elmúlt egy évben talán még sosem volt ennyire szoros az állás. MW A kéményseprők népszavazást kezdeményeznek - Lakástűzveszély A KOSZ az emberek életét félti BUDAPEST Átadták a kémény­seprők népszavazási kezdemé­nyezésüket a nyílt égésterű, gázüzemű tüzelőberendezések ellenőrzésének csökkentése el­len a Nemzeti Választási Irodá­nak. A kezdeményezést Vámos Csaba, a Kéményseprők Orszá­gos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke nyújtotta be magán­emberként kedden. „A július­tól életbe lépő belügyminisz­teri rendelet aláírásával a mi­niszter magyar családok ezrei­nek halálos ítéletét írta alá az­zal, hogy a gázkémények ellen­őrzésének gyakoriságát egy­ről két évre növelte, hiszen a gázkémények okozzák a leg­több szén-monoxid-mérgezést” Vámos Csaba (civilben) magánemberként adta be a kezdeményezést- hangoztatta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kémények ellenőrzésének ritkítása a ké- ménytüzekből fakadó lakástü- zek számát is megnövelheti. Kérdésre válaszolva elmond­ta, a Liga támogatja a népszava­zási kezdeményezést, de a többi nagy szakszervezet támogatá­sát is meg akarják nyerni. Arról is beszámolt, hogy a szakszer­vezet eltekint a népszavazástól, ha a kormányzat képviselői le­hetőséget adnak egy a szakmá­val közösen kidolgozott belügy­miniszteri rendelet megalkotá­sára. A kéményseprést július 1-jétől magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. MW

Next

/
Thumbnails
Contents