Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-21 / 144. szám
2016. JÚNIUS 21., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Percenként 24 ember kénytelen elhagyni otthonát 65 millió menekült EU-kvótás népszavazás: ma is vizsgálja az AB BUDAPEST Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn elkezdte tárgyalni az ombudsman uniós kvótarendszerrel kapcsolatos beadványát. Ebben alkotmányértelmezést kért a menekültek tömeges áthelyezésének lehetőségéről. Székely László alapjogi biztos december elején fordult a testülethez az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Azt vetette fel, köteles-e Magyarország EU-parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak, és ez az intézkedés emberi jogilag erőteljesen aggályos. A testület ma folytatja az uniós kvótarendszerrel kapcsolatos népszavazást érintő két ügy tárgyalását is. A testület itt főként azt vizsgálhatja, hogy a parlamenti eljárás alkotmányos, törvényes volt-e. Az egyik indítvány szerint a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, mivel a nép- szavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. A másik egyebek mellett hivatkozott az Európai Bizottság (EB) május 4-i - a közös európai menekült- ügyi rendszer reformjára irányuló - előterjesztésére, amely szerint akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a mig- ránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. Utasíthat-e az unió menekültek áthelyezésére? Az indítványozó szerint az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta az alaptörvény egyik rendelkezését is, amikor nem mérlegelte a népszavazással és az EB-előterjesztéssel összefüggő lehetséges költségvetési kihatásokat. A másik ügy Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének alkotmányjogi panasza. A politikus a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről. MW A Föld minden 113. lakója, több mint 65 millió ember volt menekült 2015- ben a világon. A második világháború óta nem voltak ennyien, mint tavaly - közölte az ENSZ főbiztossága. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu GENF Tavaly 65,3 millióra nőtt a világon a háború és üldöztetés miatt otthonukat hátrahagyó menekültek száma, ebből a szempontból a 2015-ös év a legsúlyosabb volt az emberiség történetében a második világháború óta, aminek nagyrészt a szíriai és az afganisztáni konfliktus az oka - olvasható az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnapi jelentésében. A menekültek világnapja alkalmából közzétett tanulmány szerint már 2014 is rosszabb volt a korábbiaknál, akkor 60 milliót tett ki a menekültek száma, de tavaly - miközben Európát hatalmas migrációs válság sújtotta - ez a szám csaknem 10 százalékkal nőtt, ma meghaladja Nagy-Britannia lakosságát. Közülük a 2015 végén feljegyzett adatok szerint 21,3 millióan hagyták el hazájukat, 40,8 millió az otthonukból elüldözött, de saját hazájukban tartózkodó belső menekültek száma, további 3,2 millióan menedékkérelmük elbírálására várnak. A Föld nagyjából minden 113. lakója menekült, akiknek mintegy fele 18 évnél fiatalabb. Miközben 2005-ben konfliktusok miatt percenként átlagosan 6 ember kényszerült otthona elhagyására, ma 24. „Ezzel egy időben megsokszorozódtak a menekülési útvonalakon fennálló veszélyek” - hangoztatta Genfben az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Filippo Grandi kiemelte, a tengeren ijesztően sokan halnak meg, a szárazföldi utak pedig egyre inkább el vannak torlaszolva a lezárt határok miatt, néhány országban pedig politikai hangulatkeltés folyik a menekültek ellen. Szerinte csökken az államok hajlandósága arra, hogy megfékezzék a menekültválságot és annak legyőzése céljából ösz- szefogjanak az emberiség közös érdekében. A fejlett országokban rekordmennyiségű, 2 millió menekültkérelmet nyújtottak be tavaly. Egyedül Németországban 441 900-at. Németországot a fejlett országok közül az Egyesült Államok követi a sorban a benyújtott menedékkérelmek száma alapján, amely Az idén Olaszországon keresztül Európába érkező menekült gyermekek közül 10-ből 9 kísérő nélkül érkezett - hívta fel a figyelmet tegnap az UNICEF. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete szerint az év első öt hónapjában 7009 kísérő nélkütavaly 172 700 volt, többségük Közép-Amerikából, a szervezett bűnözés elől menekült át. Svédország és Oroszország is sok - 156 ezer, illetve 152 500- menedékkérelmet vett nyilvántartásba. Európába tavaly több mint egymilliónyian érkeztek. Grandi szerint hosszú távon nincs B terv Európa számára. A menekültügyi főbiztos szerint az Európába érkező menekültek azt az üzenetet hozzák, hogy ha nem oldjuk meg a problémákat, akkor a problémák jönnek el hozzánk, mivel az igazságtalan világban nagy vonzereje van a világ gazdagabb, biztonságosabb és békés részének. LUXEMBOURG „Alapvető ideológiai változásra van szükség az EU bevándorlási politikájában, az ugyanis jelenleg arra koncentrál, hogyan lehet még több embert a bevándorlásra ösztönözni, majd elosztani”- közölte tegnap Szijjártó Péter az unió külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozásán. A külügyminiszter elmondta: Magyarország nem a li gyerek kelt át Észak-Afriká- ból Olaszországba, kétszer any- nyi, mint tavaly. Idén eddig 2809 halálesetet regisztráltak a Földközi-tengeren, a tavalyi év egészében regisztrált 3770-hez képest, sokan közülük gyermekek voltak. Olasz tehermegosztást tartja az első számú feladatnak, hanem a teher csökkentését, arra kellene törekedni, hogy minél kevesebb illegális bevándorló érkezzen Európába. A magyar álláspont szerint az unió területén kívül kerülne elbírálásra az, hogy ki jogosult belépni az EU területére és a menekültstátusra. Négyszáznál több határsértő a hétvégén Az előző hétvégékhez képest most jóval többen jöttek Ma - gyarországra. Pénteken 201. szombaton 84. vasárnap 157. a három nap aiatt összesen 442 határsértót fogtak el az ország területén - közölték a hatóságok. Négy gyanúsított ellen embercsempészés miatt indult eljárás. Hétfőtől vasárnapig 907 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök, az azt megelőző héten - június 6-ától 12-éig - ez a szám 853 volt. szociális munkások szerint a lányokat és fiúkat egyaránt érik szexuális bűncselekmények, és prostitúcióra kényszerítik őket Líbiában, néhány lány pedig terhesen érkezett Olaszországba, miután megerőszakolták őket. HÍREK Elbukta Rómát a kormánypárt Virginia Raggi, a győztes RÓMA Először lett női főpolgármestere Rómának, miután a helyhatósági választásokat toronymagasan nyerte az elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) 37 éves jelöltje, Virginia Raggi ügyvédnő. A Matteo Renzi miniszterelnök vezette Demokrata Párt (PD) a fővárosban és Torinóban is vereséget szenvedett. Raggi a szavazatok 67 százalékát szerezte meg. „Minden római polgár- mestere leszek, visszaállítom a városi intézmények átláthatóságát” - mondta beszédében. Öt éve lépett be a politikába. Nehéz dolga lesz, mivel a főváros úszik a korrupcióban, a hatóságok már csak Maffia Capitale néven emlegetik Rómát. MW Eldőlt: előre hozott választások lesznek ZÁGRÁB Feloszlatta magát július 15-ei hatállyal a horvát ' parlament, szeptember elején előre hozott parlamenti választásokat tartanak. A151 fős nemzetgyűlés hétfői ülésén 137 támogató és 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött a t^gtüjet feloszlatásáról. A szábor a szavazatok túlnyomó többségével múlt csütörtökön megvonta a bizalmat Tihomir Oresko- vic technokrata kormányfőtől, megbuktatva ezzel a kormányt is. A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségjúnius 7-én nyújtott be bizalmatlan- sági indítványt Oreskovic elten, akit korábban éppen a HDZ javasolt erre a posztra. MW Közvetlen járat Szófiába BUDAPEST Elindította Szófia és Budapest között közvetlen járatát a Bulgaria Air. A108 személyes Embraer 190 típusú gépek hétfőn, szerdán, csütörtökön és vasárnap járnak majd. Szófiai átszállással számos más célállomást is kínálnak a Közel-Kelet, Oroszország és Afrika felé. MW Egyre több gyermek érkezik egyedül Milliós példányszámú bulvárlapban üzent a kormányfő a Brexit-vitában - Jo Cox képviselőről emlékeztek Orbán hirdetésben marasztalja a briteket LONDON/BUDAPEST A magyar kormány is beszállt a Nagy-Bri- tannia uniós tagságáért folyó kampánycsatába: Budapest maradásra biztatja a briteket. Az egyik legnagyobb példány- számú lapban, a Daily Mailben fizetett hirdetésben üzent Orbán Viktor egy teljes oldalon. „A döntés a tiétek. De szeretném, ha tudnátok, hogy Magyarország büszke rá, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet” - áll a magyar címer és Orbán aláírása között kék mezőben a kormányfő mondata. A Privatbankar.hu megkérdezte, mennyibe került a britek marasztalása. Mint Kovács Zoltán kormányszóvivő elTHE DECISION IS YOURS, BUT I WOULD UKE YOU TO KNOW THAT HUNGARY IS PROUD TO STAND WITH YOU AS A MEMBER OF THE EUROPEAN UNION „Magyarország büszke rá, hogy veletek együtt az EU tagja lehet...” mondta: hozzávetőleg 21,1 millió forint volt a hirdetés ára, amelyet közvetítő nélkül a Londoni Magyar Nagykövetség állt. Elemzők szerint egyébként sem Magyarország, sem Lengyelország nem akarja a brit szakítást. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkírója úgy látja, mindkét ország kormánya a nemzeti elkülönülést választotta ugyan, és a menekültkérdésben megtagadják a szolidaritást, de egyikük sem akarja saját érdekei miatt a szakadás jelét küldeni. Nagy-Britannia csütörtökön népszavazáson dönt arról, hogy marad-e az EU tagja, vagy kilép a szövetségből, s megtörténik a Brexit. A múlt héten a közvélemény-kutatások egyhangúan azt mutatták: a távozni szándékozók kerültek túlsúlyba. A múlt hét vége óta azonban megfordulni látszik a tendencia, sok brit ugyanis valószínűleg megrettent attól, hogy a szakítás munkahelyek elvesztésével járna, s a kormány kisebb megszorító csomagot vezetne be, hogy a kieső bevételeket fedezze. A parlament tegnap rendkívüli ülést tartott, hogy megemlékezzen Jo Cox munkáspárti képviselőről, akit a múlt héten lőttek le. A gyilkosság óta billent kicsit a mérleg a maradáspártiak javára - Cox is emellett kampányolt -, de az ország még mindig megosztott. A többmilliós példányszámú The Sun nyíltan a szakításra buzdít, más lapok ellenkező véleményen vannak. Tegnap felhívást adtak közre a brit autógyárak és a labdarúgás felső osztálya, a Premier League vezetői is. Szintén az integráció mellett törtek lándzsát. Az autógyártól azzal érveltek, hogy a kocsik 80 százaléka exportra megy, csaknem 60 százalék az elhagyni szándékozott uniós piacra. Magyarország számára azonban a gazdasági károk valószínűleg kisebbek lennének. Ránk közvetetten hatna a britek távozása, állította Madár István, a Portfo- llo.hu közgazdásza az Ml-nek. Elsősorban az uniós források esnének vissza. M. L. i ♦ V 4
