Somogyi Hírlap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-17 / 141. szám

2016. JÚNIUS 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP g f Somogybán is kiszorítja életteréből a többi fafajtát Agresszív pusztító Kínából indult világhódító útjára az 1740-es években Világméretű elterjedése az 1740-es években kezdődött, az első hazai hiteles tudósítás erről a fajról 1841-ből szárma­zik. Az erdészek főleg az alföl­di területeken sokfelé ültették, de a kertészek is alkalmazták igénytelensége miatt települé­sek fásításánál.- A Kínából induló fajfaj invázi- ós fellépése a XX. század köze pétöl tapasztalható, de néhány évtizedig ezt csak szemléltük, s különösebben nem tettünk ellene - tájékoztat Bartha Dé­nes. - Csak az utóbbi másfél évtizedben próbáljuk meg visz- szaszorítani, de ezt is csak he­lyi jellegű kezdeményezések .■ . gresszive formájában. A parlagfüvet le­számítva összehangolt véde­kezési stratégia az özönfajok tekintetében még nincs az or­szágban. Bartha Dénes sze rint további probléma, hogy szőkébb érdekcsoportok még most is terjesztik a balványfát. miként a szintén nagyon ve­szélyes selyemkörót is, illetve a bizonyos energiaültetvények­ben és az ezzel járó támogatá­sokban érdekeltek sem biztos, hogy negatívan értékelik ezt a fafajt. A bálványfa azonban nem csu­pán az egyetlen „közellenség": több, ilyen viselkedésű fafaj él az országban, például az ame­rikai kőris, a zöld juhar, a kései meggy, a nyugati ostorfa, és bi zonyos területeinken a fehér akác. Bartha Dénes a kérdést komplexen kezelné. Egyre nagyobb problémát okoz az erdészeteknek a terjedő bálványfa. A hatha­tós védekezés elsősorban vegyszerekkel lenne meg­oldható, ám ez költséges és környezetterhelő. Egész So­mogybán elterjedt már a bálványfa. Jeki Gabriella jekigabriella@gmail.com SOMOGY Ez az invazív fafaj rendkívül agresszíven terjesz­kedik, így szorítja ki élőhelyé­ről az őshonos fafajokat. A bál­ványfa gyökérsarjaival évről évre újabb területekre „gya­logol be”, szárnyakkal rendel­kező termése a széllel messzi­re jut, és így újabb és újabb te­rületeket tud kolonizálni. A faj tulajdonképpen láthatatlan „ve­gyi fegyverrel” rendelkezik: le­veléből olyan anyagok párolog­nak, illetve az esővel kimosód­nak, amelyek az őshonos növé­nyeinket fejlődésükben hátrál­tatják, vagy bizonyos fajoknál teljes mértékben gátolják.- A SEFAG Zrt. területei kö­zül a Szántódi Erdészet terüle­tén szaporodott el tömegesen, és okozza a legnagyobb prob­lémát, és jelentős többletfelada­tot ad az erdőfelújítások során - hangsúlyozta Ihárosi Péter, a SEFAG Zrt. szóvivője. - Nem csak a fiatal erdőket veszélyez­teti, mert megjelenik és gyor­san képes elterjedni bármely korosztályban és főfafajú állo­mányban. Hozzátette: noha heroikus küzdelmet folytatnak ellene, addig, amíg nincs együttes és erélyes fellépés, addig nincs esély a visszaszorítására ott sem, ahol még nem terjedt el tömegesen.- Az invazív helyett az invá- ziós kifejezést használom a faj­ra, ami más néven özönfajt je­lent, mert rövid idő alatt nagy területeket tud meghódítani, s aztán tartósan kolonizálni - tájékoztatott Bartha Dénes, a Nyugat Magyarországi Egye­tem Erdőmérnöki Karának Nö­vénytani és Természetvédelmi Intézet professzora, kiemelve, hogy a gyökérsarjak első éve­ikben évente akár két métert is nőhetnek jó termőhelyen. - Legjobb védekezés a megelőzés lenne, ma már mindenképpen be kellene tiltani az egész or­szág területén a bálványfa ülte­tését. 2014-ben viszont a fehér akáccal kapcsolatban fölöslege­sen gerjesztett félelmek miatt nem került fel az EU inváziós listájára, így szervezett, össze­hangolt és anyagilag is támoga­tott védekezésről nem beszél­hetünk. Az akkor tanúsított el­lenállás hiba volt a magyar fél részéről, aminek a következ­ményeit jó ideig viselnünk kell. A fa kivágása önmagában nem tartós megoldás, nagyon jól sarjadó fafajról van szó. A hat­hatós védekezés vegyszerekkel oldható meg, de ez költséges és környezetterhelő.- Üzemi méretben a véde­kezés vegyszeres, és mecha­nikai úton zajlik visszaszorí­tása, kiirtása érdekében - tet­te hozzá Ihárosi Péter. - A SE- FAG-nál zajló közmunkaprog­ram feladatainak gerincét ez adja, mint az invazív fajok el­leni védekezés költségeinek is. A cég együttműködik az Erdé­szeti Tudományos Intézettel és a Nyugat Magyarországi Egye­tem Erdőmérnöki Karával. A ma már belterületeket veszé­lyeztető probléma miatt kuta­tásokat végez, de megnyugta­tó megoldást még nem talált a bálványfa ellen. - A klímánk­ban bekövetkezett változások trendjét feltételezve minde­nütt gondot fog a jövőben okoz­ni, főleg ha arra gondolunk, hogy közvetlen lakókörnyeze­tünkben, a köztereken és par­kokban, mennyi termő fa van, akkor külterületen milyen mértékben lehet jelen - mu­tatott rá. - Véleményünk sze­rint programozott módon szer­vezett védekezéssel, erélyes és együttes fellépéssel lehet ered­ményt elérni. Ehhez az kell, hogy valamennyi földbirtokos és gazdálkodó komolyan for­duljon a problémával szem­be, minden érintett „gyomlál­ja ki” a birtokán megtelepedett bálványfát. A fafajta térfoglalá­sa és tömeges megjelenése ha­sonló a parlagfűhöz, de azzal, hogy népegészségügyi kocká­zatot nem jelent, nem kap elég hangsúlyt sem a nyilvánosság, sem a szakmán belül. Újabb két évet csúszik a szűrőprogram SOMOGY Noha jövőre ígérték, je­len állás szerint 2019-ben indul­hat el az átfogó, állami finanszí­rozású népegészségügyi szűrő­program a vastagbéldaganatok megelőzéséért. A szűrésekért évek óta küzdő Gyógyulj Velünk Egyesület csalódott. Azt előrelé­pésnek tartja, hogy néhány me­gye helyett az ország összes há­ziorvosa beléphet a modellprog­ramba. - Arra kérjük az em­bereket, vegyenek részt az ön­kéntes szűréseken - mondta Lakos István, az egyesület el­nöke -, biztassák háziorvosai­kat, csatlakozzanak a program­hoz, melynek tapasztalatait fel­használva indulhat az államilag finanszírozott szűrés 2019-től. Hozzátette: noha az egész­ségpolitika a most induló szű­réseket országos program­ként kommunikálja, mivel ez csak önkéntes alapon műkö­dik, nem tekinthető annak. - Két évtizedes lemaradást pótol­va kellett volna jövőre elindul­nia az országos szűrőprogram­nak a vastagbélrák visszaszorí­tásáért - jegyezte meg -, mely­be, s ez nem csak statisztikai adat, idehaza évente körülbelül ötezren halnak bele. Amikor a betegséget diagnosztizálják, akár tíz éve ott lehet az elvál­tozás a bélben. Ha időben ke­zelnék, nem lenne halálos be­tegség. Az átfogó szűrésekkel ugyan az évente felfedezett tíz­ezres betegszám átmenetileg nőne, ám sokkal többen kapná­nak esélyt, hogy megküzdjenek a kórral. A.V. Buszbérlet: többet fizet a kelleténél? KAPOSVÁR Átverték, ezt állít­ja egy 54 éves rokkantnyugdí­jas férfi, aki addig osztott-szor- zott, amíg érdekes következ­tetésekre jutott a buszbérlete kapcsán. A rokkantsági ellátá­sa kevés, kénytelen Kaposvá­ron dolgozni. Olyan munkakör­ben, amelyet gerincsérvvel is el tud látni. Elektromos biztosíté­kokat szerel sok hasonló sorsú munkatársával. A napi mun­ka után elég fáradt ahhoz, hogy például egy hivatali ügyintézés után még öt kilométert gyalo­goljon egy olyan buszmegállóig, amellyel nem lépi túl a tíz küo- méteres buszbérlet utazási hatá­rát. Úgy döntött, a kaposvári Pe­tőfi téri távolsági buszpályaud­varon száll fel a Kercseliget-Ba- té-Gölle-Mosdós járatára. Ekkor kezdődtek a gondok.- Felmutattam az érvényes 10 kilométeres távra szóló bérlete­met, adtam a sofőrnek 140 forin­tot. Taszár alsóig kértem egy ki­egészítő jegyet, mert 10 kilomé­teres bérletem van - mondta. - Erre a vezető közölte velem, hogy 310 forint a fuvardíj. Na, de itt van az érvényes, 10 kilométerre szóló bérletem, feleltem. Éppen azért 250-et kérek, hangzott a válasz. Adtam neki a 140 forint mellé még 200-at azzal a meg­jegyzéssel, hogy akkor alOO-ast kérem vissza. De a sofőr még egy 50-est követelt. A fogai között en­gem szidott, mert már a harma­dik jegyet nyomtatta ki. Sem a 40 forint aprópénzt, sem a 100- ast nem adta vissza. Tehát átvett először 140 forintot, majd 200-at és végül 50-et, összesen 390 fo­rintot. De ez nem a teljes viteldíj volt, mert erre rájön a havi bérlet részarányos része. Hazaérve számolásba fogott a rokkantnyugdíjas, és arra a vég­eredményre jutott, hogy megrö­vidítették. De más is nyugtala­nítja. -Még egy apróság: a szám­la szerint más volt a busz rend­száma, mint ami a járművön sze­repelt. De biztosan az én 25 évig autóvillamossági szerelőként edződött szemeim kápráztak - tette hozzá olvasónk. K.G. Vizsgálják Megkérdeztük a Dél-Dunán­túli Közlekedési Központ Zrt.-t, mi a véleményük a fér­fi panaszáról, igaza van-e az olvasónknak? Azt a választ kaptuk, hogy a bejelentés ki­vizsgálása. a gépkocsivezető jegyzőkönyvi meghallgatása hosszabb időt vesz igénybe. Névtelen bejelentésre azon­ban nem kötelesek eljárni. KÖZÉRDEKŰ Revizorok ellenőrzik a szolgáltatókat SOMOGY Tanácsos tisztában len­ni a szálláshely-szolgáltatáshoz köthető szabályokkal. A NAV a szezonban kiemelten a vizsgá­lódik, gyakran a helyi önkor­mányzat munkatársaival. - Fon­tos tisztázni, mi minősül szál­láshely-szolgáltatásnak és lakás bérbeadásnak - közölte Poszo- vácz Gabriella, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei igazgató­ságának sajtóreferense. - A bér­beadás az ingatlan hosszabb-rö- videbb távú bérbeadása, a szál­láshely-szolgáltatás rövid távú, leginkább turisztikai célú szol­gáltatás. Szálláshely-szolgálta­tás elsősorban a vidéki vendég- házakra jellemző abban az eset­ben, ha a turisztikai célra hasz­nosított szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma maxi­mum 16. A szálláshely-szolgálta­tásban megkülönböztethetnek egy szűkebb kört, a fizető-ven­déglátó tevékenységet folytató­kat. E körbe azok a nem egyéni vállalkozó magánszemélyek tar­toznak, akik úgy adnak szállás­helyet ugyanannak a személy­nek, hogy az nem haladja meg a 90 napot egy évben. A szállás­hely-szolgáltatás engedélyhez kötött és csak adószám birtoká­ban folytatható. Januártól nem kell engedélyt kérni a jegyzőtől, elég bejelentést tenni. A fizető-vendéglátást végző adózónak a törvény lehetővé te­szi a speciális adózási módot, a tételes átalányadózást. Akkor vá­laszthatja ezt, ha a tulajdonában, haszonélvezetében lévő ingatlan­ban folytatja a fizető-vendéglátó tevékenységét. Ha több ingat­lannal is rendelkezik, kizárólag egyben folytathat fizető-vendég­látó tevékenységet. A szálláshely-szolgáltatásból származó jövedelem önálló te­vékenységből származó bevé­tel, amely után 15 százalék jö­vedelemadót kell fizetni. Áz adózó kétféle módon állapíthat­ja meg jövedelmét: tételes költ­ségelszámolással, kizárólag a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségeket lehet fi­gyelembe venni. Tíz százalé­kos költséghányad alkalmazá­sával: az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka szá­molható el költségként. Szál­láshely-szolgáltatás esetén az adózónak az önálló tevékeny­ségéből származó jövedelme után 27 százalékos egészség- ügyi hozzájárulást kell fizet­nie. Aki a tételes átalányadó­zást választotta, úgy az egész­ségügyi hozzájárulás mértéke a tételes átalányadó 20 száza­léka. Az adózónak idegenfor­galmi adó kötelezettsége is ke­letkezik, erről a helyi önkor­mányzat ad felvilágosítást. A szálláshely-szolgáltatás áfa-köteles, kedvezményes 18 százalékos adókulcsa van. Az Áfa-törvény lehetőséget ad adó- mentesség választására hat­millió forint bevételig. Harsányi M. ÉSZREVETTÜK Új forrás fakadt a munkások után KAPOSVÁR Táblát állítottak egy munkagödör tiszteletére a Benedek Elek utca lakói. Nem tréfás kedvükben, azért, mert két hete betemetet­ten a munkaterület. Az aszfalt vizes volt és megsüllyedt, csőtörést gya­nítottak, de a szolgáltató szerint csak a talajvíz buzog fel. A gödörre ho­mokot szórtak, nem temették be, a víz meg csak folydogál... K.G.

Next

/
Thumbnails
Contents